Eger - napilap, 1932/2

1932-07-12 / 155. szám

2 EGER 1932. jűliuc 12. fTfflfliiri'rnTHin .............. H árom-négyszeresére emelkedett a vízfogyasztás Egerben Míg más nyáron 60 ezer, az idén az utóbbi napokban 120—160 ezer hektoliter vizet isznak, öntöznek és fürdenek el. A fagylaltfogyasztás napi öt hektoliterre tehető. ■al izemben a 2733 millióit vál­lalni. Ezen a pénzügyi jelentőlégen kívül, lót azon felül még tokkal magaiabb értékű előnyei és kö­vetkezményei vannak a meg­egyezésnek nemcsak Németor­szágra, de az egész világra nézve. Nyilvánvaló ugyanit, hogy a franeia-német ellentéteknek a legmérgesebb anyagát távolítot­ták el a jóvátétel megszünteté­sével. Igaz, hogy ebben a pilla­natban még nem lehet tudni, hogy az egyezményt aláíró kor­mányok parlamentjei hogyan fogják elkönyvelni a megállapo­dást és még az sinci kizárva, hogy a végleges lezárást előre nem látható komplikációk fog­ják zavarni. De azon már sem­miféle pártpolitikai intrika sem éreztetheti a hatását, hogy a jóvátétel gondolata egyhangúan halálra lett ítélve. Ennek a ténynek a következ­tében egyizerimind a versaillesi szerződésnek nemcsak hallgató­lagos, de alakilag él jogilag is leszögezett, olyan mértékű meg- máiítáia következett be, mely teljesen jogszerű alapra helyezi a németeknek a diktátum más pontjaira vonatkozólag is fenn­tartott megváltoztatási, illetve törlési követeléseit. Miután pedig az európai, illetőleg a világpoli- kai helyzet mikénti alakulásának eddig a német—francia ellentét volt a főtőnyezöje, nyilvánvaló, hogy most az első döntő elvi és gyakorlati megegyezés után a többi főfontosságú és a többi mellékkérdésekre vonatkozóan is kiterjesztödik az »újból való megfontolás« revízió jellegű szük­ségessége és jogossága. Ezért korszakalkotó a Dusán- nei konferencia egyezménye. — Hogy most már a további nagy- fontosságú lépések milyen tem­póban fogják követni egymást, az elsősorban attól függ, hogy az érdekelt nemzetek közvéle­ménye milyen fogadtatásban fog­ja részesíteni a hazatérő állam­férfiakat. Ha a parlamentek felül tudnak emelkedni a pártérdekek viszályain és továbbra is mér­séklő befolyást tudnak gyako­rolni a nemzeti tömegekre, akkor az általános gazdasági és poli­tikai megújhodásra vonatkozó megegyezésekkel hi lehet egé­szíteni a mostani egyezséget és akkor valóban beköszöntbet az a csoda, melyet annyi millió és millió ember vár sovárogva az egész világon. Eger, július 11. A kánikula hirtelen köszön­tött be és változatlan hévvel tart. Egerben egy hét óta 30 fokon felül áll a hőmérséklet, sót az utóbbi napokban a 34 6—35 Cél- siust is elérte. Az utcák dél felé teljesen eloéptelenedaek, csak a «föltétien muszáj« - gyalogosok közlekednek. Természetesen fel­lendült az uszodák forgalma s az egriek nappal nyakig a víz­ben hűtőinek s csak este me­részkednek ki 8—9 óra után az uccára és a parkokba sétálni. Ilyenformán a város képe tel­jesen megváltozott. Míg máskor este 8 óra után árva lelket nem lehet látni az utcákon, most éj­félig, fél egyig tart az egészség­ügyi kóborlás. Az abnormis meleg szokatlan mértékben megnövelte a vízfo­gyasztást is. Míg télen 30—40 ezer hektoliter vizet vesz fel a város lakossága, az elmúlt né­hány nyáron legfeljebb 60 ezer hektoliter fogyott el, az idén, az utóbbi héten a napi fogyasztás elérte a 120—160 ezer hektoli­tert is. A szivattyútelep mind­két szivattyúja állandóan dolgo­zik, hogy a szükséges mennyi­séget a vezetékbe szolgáltassa. Az ivásra, fürdésre, öntözésre felhasznált víz mellett más hű­sítőszer: a fagylalt is nagy ke­lendőségnek örvend. A cukrász­dákban és uooai fagylaltosoknál naponta körülbelül őt hektoliter fagylaltot adnak el. Új misszióstelep vezetője lesz Kínában F. Apollinár Pincetűz a Dobó uccában. Szombaton kora délután a Dobó ucca 8 számú ház lakói arra let­tek figyelmesek, hogy a ház ud­varáról nyíló pincékből sűrű füst gomolyog elő. Azonnal értesítették a tűzoltóságot, amely kivonult és Russin Ferenc parancsnok veze­tésével füstálarccal fölszerelve a pincébe hatolt. A tűz fészke nagy halom szalma volt, amely takarí­tás közben véletlenül gyulladt meg. Á tűzoltók egy órai munka után eloltották a tüzet Eger, július 11. A kínai katolikus missziók munkája örvendetesen terjeszke­dik. Eonfucius hívei tömegesen hajtják fejüket a szeretet igá­jába. Ilyen körülmények között állandóan újabb és újabb tele­pek létesülnek, amelyek a kato­likus hitélet gócpontjaivá válnak.' Most vettük a hírt, hogy a Kecskemétről misszióba ment P. Károlyi hét új missziós telepet létesít. Az egyik telep vezetője az egri P. Appolinár lesz. Ijesztően elszaporodtak a koldusok az egri uooán Gyerekek és felnőttek minden uccasarkon lesnek a járókelőkre. Egér, július 11. A szegénygondozás intézmé­nyes rendezése eltüntette az egri ucoákról a koldusokat s éveken kérésziül nem lehetett a belvá­rosban kéregetőket látni. A hős- tyákon természetesen azóta is majdnem rendszeresen, heten­ként kétszer-háromszor megje­lennek a oigáuyasizonyok, több gyerekkel súlyosbítva s addig ácsorognak a lakások ajtajában, míg pár fillért nem kapnak. Ter­mészetesen ebben a zugkoldu- lásban a lakosság volt a hibás, amely nem tiltakozott ez ellen a tilos koldulás ellen, hanem hamis szánalomból olyanoknak adott könyöradományt, akik erre nem voltak ráutalva, mert ha izükiégük lett volna segítségre, a szegénygondoző hivatal gon­doskodott volna róluk. Később már a belvárosi uccák- ban is megjelentek a koldusok. Eleintén csak apró cigánygye­rekek egyenként, később már többen összeverődve, mint va­lami guerilla csapat az uccák sarkán valósággal megrohamoz­ták a járókelőket. Az első filléres gyors aztán meghozta a felnőtt koldusokat is. Az idegeneket száz-kétszáz lépésre is elkísérték a karjukon csecsemővel kolduló asszonyok, férfiak, akik munkanélkülieknek mondották magukat és azóta se tűntek el a belvárosi uccákről. Mindannyian a munkanélküliség örve alatt pumpolják a járóke­lőket, akik elég meggondolatla- nűl adnak nekik pénzt s ezzel vérszemet a további koldulásra. Igen kívánatos volna, ha a rendőrség, akár razziával is, vé­gét vetné ennek a koldúi-invá- ziőnak, amely alkalmas arra, hogy kevésbbé gondolkozó em­berek előtt diszkreditálja a sze­génygondozás sikerét ős veszé­lyeztesse annak anyagi rentabi­litását is. A hatvani műmalom porrá égett szombatra virradón Pár nappal ezelőtt fejezték be a malom átalakítást és modernizálását. — 200 ezer pengő a tűz által okozott kár. Hatvan, július 11. (Saját tudósítónktól.) Szombaton hajnalban Hatvan lakossága szirénabugáira és a félrevert harang koDgására éb­redt. A községben óriási tűz ütött ki s a riadtan uccára futó em­berek elé megdöbbentő látvány térült: az ujjonnan átalakított Hatvani Műmalom felől rop­pant lángnyelvek törtek felfelé ■ a jelek szerint azon a környé­ken veszedelmes tűzvész fenye­getett minden vagyont. A hatvani önkéntes tűzoltóság s a cukorgyári tűzoltók teljes Bzámban vonultak ki a Műma- malomhoz, amely raktárával együtt alapjától a tetőig láng­ban állott. Már az első pillanat­ban nyilvánvaló volt, hogy a tü­zet eloltani s a malmot, nagyér­tékű berendezésével együtt meg­mentért lehetetlen. így a tűzol­tók munkája csak a veszedelem lokalizálására szorítkozott, de még így is roppant erőfeszítésbe került, míg az egész lakosság, valamint az aszódi tűzoltók se­gítségével a pusztító tüzet loka­lizálhatták. A hatalmas malomépület min­den berendezésével, raktárával, amelyben több vagon búza és liszt volt felhalmozva, a lángok martaléka lett s a malomból nem maradt meg más, mint üszkös falak. A kár, hozzávetőlegesen 200.000 pengő, de ebben az ősz- szegben csak az elégett bérén- desés és árú van benne, a ma­lom kényszerű szüneteltetéséből eredő veszteség ezen kívül ugyan­csak nagy összegre rúg. Érdekes, hogy a Hatvani Mű­malom most már másodszor pusztúlt el. Ezelőtt körülbelül tíz évvel ugyancsak lűzvósznek esett ál- dozatúl. A hatvani rendőrség a tűzvész­ről a következő kivatalos kom­münikét adta ki: »A f. hő 9-éra virradó éjjel az Első Hatvani Műmalom épületa kigyulladt és tetőzetétől aljáig teljesen leégett.

Next

/
Thumbnails
Contents