Eger - napilap, 1932/2
1932-12-01 / 272. szám
Asa 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON : 11. — KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: XLIIL évfolyam 272. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1932 december 1 A leinémeti kommunista I í röpcédula-szórók a csendőrség kezére kerültek Nem tartanak Székesfehérvárott nemzet- gyűléseket. Az egyik reggeli lapban bír jelent meg arról, hogy a kormány minden esztendő augusz- imában nemzetgyűlést tart a régi királynepok mintájára. Ma a Magysr távirati Irodát felhatalmazták annak közlésére illetékes helyről, hogy a hír minden alapot nélkülöző valótlanság. Megszavazzák Amerikában a szesz- tilalom eltörlését. Az Egyesült Államok parlamentje a jelek szerint nagy többséggel fogja megszavazni a szesz- tilalom eltörléséről szőlő törvényt. A kanadai határon már óriási mennyiségű szeszes-ital van felhalmozva, úgyhogy a szesztilalom eltörlése után nyomban elárasztják az Egyesült Államokat ezzel az óriási készlettel. Zsidóellenes tüntetések Lengyelországban. Varsó, november 30. Varsóban ma komoly zsidóellenes verekedésekre került sor. Az egyetem rektora további intézkedésig megszüntette az egyetemi oktatást. Lambergbsn ma délelőtt temették el a vasárnap meggyilkolt lengyel egyetemi hal gatőt körülbelül 2000 diák részvételével. — A temetés után összeütközés támadt a lengyej nemzeti és zsidó diákok között. Egy egyetemi hallgatót súlyos sérülésével kórházba vittek. A francia »lefegyverzés«. Róma, november 30. A Giornale D’Italia a Dunkerque francia hajó küszöbön álló építésével foglalkozik és ezt írja: Ezt az eseményt azok közé kell számítani, amelyek szembe- helyezkednek minden igazi leszerelési mozgalommal. 'Az idő. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: enyhe idő, déli légáramlás mellett. A déli megyékben esők is lehetségesek. Eger, november 30. Ugyanakkor, amikor a buda- pásti főkepitányiág a fővárosban leleplezte az újabb kommunista szervezkedést, hosszú nyomozás után ártalmatlanná tett a ciend- őrség egy vidéki mozgalmat is, amely a jelek szerint Hevesmegye községeiben próbált államellenes szervezkedést létrehozni. Szombat óta egész tor őrizelbevételt foganatosítottak a hatóságok s ugylátszik, a hosszú nyomozás sokkal meglepőbb eredményt hozott, mint ahogy várni lehetett. Az előzmények még ez év szeptemberéig nyúlnak vissza. Akkor történt, hogy Felnémet községben, épen a katolikus templom híres és látogatott búotúját megelőző éjjel ismeretlen tettesek kommunista röpcédulákkal árasztották el a falu uccáit és a kő- nyomatosáéi sokszorosított írásokkal lázadásra biztatták anépet. Az egri csendőrség még aznap megindította a nyomozást, amely be belekapciolódott a budapesti csendőr nyomozó osztály is, pozitív eredményre azonban a vizsgálat nem jutott. A röpoédűla- terjeiztőket, akik éjjel végezték el munkájukat, senki sem látta s így valószínű volt a feltevés, hogy a lázítő iratokat Budapestről hozták a községbe. Néhány nap múlva ugyan az Ersek- faertben is találtak a felnémethez hasonló röpcédulákat, de ezek terjesztője is nyomtalacűl eltűnt. Az elmúlt szombaton annál nagyobb meglepetés erejével hatott Egerben annak a híre, hogy a csendőrség több embert őrizetbe vett kommunista-gyanús üzelmek miatt. Akkor még csak két testvérpárról beiz§ltek,'Zbii- ko Józsefről ős Károlyról, valamint két Kerekes Andrásról, akiket szombaton délben a csendőr- légre vittek és onnan már nem is bocsátották el őket. Az őrizetbe vett emberek valamennyien iparosok, Zbisko Károly és a két Kerekes cipészek, Zbisko József pedig, aki már hosszú idő óta munka nélkül van és a közrendészeti hatóságok előtt régóta gyanús veit, lakatossegéd. Zbisko, annak ellenére, hogy már közel két esztendő őta munka nélkül lézengett Egerben, elegánsan öltözködött, — gyakran megfordűlt a fővárosban és körülményeihez képeit feltűnően költekezett. Ezeket az embereket szombaton és vasárnap kihallgatták, majd megláncolva, ciendőri fedezet mellett helyszíni szemlére vitték Felnéssetre és a közeli FelsötárkáDybe. Hétfőn, amikor a vizsgálat továbbvitelébe ismét bekapcsolódott a budepasti és debreceni csendőr nyomozó osztály, ismét több őrizetbevételt foganatosítottak. így többek között Babtei Gyula cipSszsegéde*, egy Díbrei nevű foglalkozásnélküli embart és Besenyei János uccasepröt vitték az egri rendőrség detek- tívjíi a csendőrsőgre. — Ugyanekkor vették őrizetbe Gross Ernő villanyszerelőt, aki egyébként Münchenben végzett elektromérnök, de diplomáját itthon nem nosztrifikálták és Greiner Izsó fatelepi könyvelőt. A nyomozás során az őrizetbe vett emberek lakásán házkutatást is tartottak és több kompromittáló iratot is találtak, amelyeket a csendőrség lefoglalt. A csendőrségen fokozott tempóban folynak a kihallgatások és a helyszíni szemlék. Az említetteken kivűl még igen sok embert kihallgattak és őrizetbevettek, akiknek nevét a nyomozás érdekében nem adják ki a hatóságok. A jelek szerint Heves megye több községére kiterjedő kommunista szervezkedésről sikerült lerántani a leplet s a nyomozás a legközelebbi napokban még sok meglepetéssel fog szolgálni. Bethlen vádjai Bethlen István gróf két vaskos kötetben Bőzzéiette válogatott politikai beszédeit. A kötethez terjedelmes előszót írt, melyben részint politikáját védelmeti a támadásokkal szemben, másrészt a régi magyar bűnöket ostorozza s különösen a 67 utáni liberális borszak elhibázott nemzetiségi politikáját ülteti a vádlottak padjlra Széchenyire emlékeztető, kíméletlen őszinteséggel. Bethlen, mint erdélyi ember, alapos ismerője az oláh nemzetiségi kérdésnek, az erdélyi magyarság iragikus sorsának. A háború előtt a különösen a háború alatt, többször felhívta a parlamentben az ország figyelmét az oláh irredenta mozgalmakra. Akkor már látta, látnia kellett, az ezeréves ország felett tornyosuló sötét végzetei.. . Bethlen gróf nem lírikus temperamentum, hanem hűvös reál- politikui s éppen azért megdöbbentő a kijelentése: »Ha csak egy századrészét alkalmaztuk volna 1867. őta azoknak a harci eszközöknek — mondja az előszóban — 8melyek a tiiztesség- gel, a jogrenddel és az egyenlő elbánás elvével összeegyeztethetők, úgy 1914 ben a nemzetiségi kérdés lényegében meg lett volna oldva és szomszédainknak alig lőtt volna érdemes háborút kezdeni. Ehelyett ma úgy állunk a világ előtt, mint a népek elnyomói, akiket csak a kiérdemelt büntetés ért utói. így osak olyan nép járhat, amelynek az élet igazi realitásai iránt kevés az érzéke, amelynek az intelligenciája képes chimerák után szaladgálni és a mérhetetlen nemzeii hiúságnak a nemzet komoly érdekeit feláldozni.« A revízió hivatalos harcosai erről a mulasztásról még sohasem szóltak, sem kifelé, sem befelé. Hogy kifelé nem hangoztatják a nemzeti hibákat, azt megértjük ás természetesnek találjuk. A külföldet úgysem hatja meg, ha arra hivatkozunk, hogy saját élhetetlenségünk a legfőbb oka, hegy Trianon lehetővé vált. De befelé talán mégis csak be kellene ismernünk férfias őszinteséggel, hogy Tituleicu bármilyen ügyes zsonglőr is és bárEgész sor embert vettek őrizetbe.
