Eger - napilap, 1932/2

1932-12-01 / 272. szám

Asa 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON : 11. — KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: XLIIL évfolyam 272. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1932 december 1 A leinémeti kommunista I í röpcédula-szórók a csendőrség kezére kerültek Nem tartanak Székes­fehérvárott nemzet- gyűléseket. Az egyik reggeli lapban bír jelent meg arról, hogy a kor­mány minden esztendő augusz- imában nemzetgyűlést tart a régi királynepok mintájára. Ma a Magysr távirati Irodát felha­talmazták annak közlésére ille­tékes helyről, hogy a hír min­den alapot nélkülöző valótlan­ság. Megszavazzák Amerikában a szesz- tilalom eltörlését. Az Egyesült Államok parla­mentje a jelek szerint nagy több­séggel fogja megszavazni a szesz- tilalom eltörléséről szőlő törvényt. A kanadai határon már óriási mennyiségű szeszes-ital van fel­halmozva, úgyhogy a szesztila­lom eltörlése után nyomban el­árasztják az Egyesült Államokat ezzel az óriási készlettel. Zsidóellenes tüntetések Lengyelországban. Varsó, november 30. Varsóban ma komoly zsidó­ellenes verekedésekre került sor. Az egyetem rektora további in­tézkedésig megszüntette az egye­temi oktatást. Lambergbsn ma délelőtt temették el a vasárnap meggyilkolt lengyel egyetemi hal gatőt körülbelül 2000 diák részvételével. — A temetés után összeütközés támadt a lengyej nemzeti és zsidó diákok között. Egy egyetemi hallgatót súlyos sérülésével kórházba vittek. A francia »lefegyverzés«. Róma, november 30. A Giornale D’Italia a Dun­kerque francia hajó küszöbön álló építésével foglalkozik és ezt írja: Ezt az eseményt azok közé kell számítani, amelyek szembe- helyezkednek minden igazi le­szerelési mozgalommal. 'Az idő. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: enyhe idő, déli légáramlás mellett. A déli megyékben esők is lehetségesek. Eger, november 30. Ugyanakkor, amikor a buda- pásti főkepitányiág a fővárosban leleplezte az újabb kommunista szervezkedést, hosszú nyomozás után ártalmatlanná tett a ciend- őrség egy vidéki mozgalmat is, amely a jelek szerint Hevesmegye községeiben próbált államellenes szervezkedést létrehozni. Szom­bat óta egész tor őrizelbevételt foganatosítottak a hatóságok s ugylátszik, a hosszú nyomozás sokkal meglepőbb eredményt hozott, mint ahogy várni lehetett. Az előzmények még ez év szeptemberéig nyúlnak vissza. Akkor történt, hogy Felnémet községben, épen a katolikus temp­lom híres és látogatott búotúját megelőző éjjel ismeretlen tettesek kommunista röpcédulákkal árasz­tották el a falu uccáit és a kő- nyomatosáéi sokszorosított írá­sokkal lázadásra biztatták anépet. Az egri csendőrség még aznap megindította a nyomozást, amely be belekapciolódott a budapesti csendőr nyomozó osztály is, po­zitív eredményre azonban a vizs­gálat nem jutott. A röpoédűla- terjeiztőket, akik éjjel végezték el munkájukat, senki sem látta s így valószínű volt a feltevés, hogy a lázítő iratokat Budapest­ről hozták a községbe. Néhány nap múlva ugyan az Ersek- faertben is találtak a felnémet­hez hasonló röpcédulákat, de ezek terjesztője is nyomtalacűl eltűnt. Az elmúlt szombaton annál nagyobb meglepetés erejével ha­tott Egerben annak a híre, hogy a csendőrség több embert őri­zetbe vett kommunista-gyanús üzelmek miatt. Akkor még csak két testvérpárról beiz§ltek,'Zbii- ko Józsefről ős Károlyról, vala­mint két Kerekes Andrásról, aki­ket szombaton délben a csendőr- légre vittek és onnan már nem is bocsátották el őket. Az őrizet­be vett emberek valamennyien iparosok, Zbisko Károly és a két Kerekes cipészek, Zbisko József pedig, aki már hosszú idő óta munka nélkül van és a közren­dészeti hatóságok előtt régóta gyanús veit, lakatossegéd. Zbisko, annak ellenére, hogy már közel két esztendő őta munka nélkül lézengett Egerben, ele­gánsan öltözködött, — gyakran megfordűlt a fővárosban és kö­rülményeihez képeit feltűnően költekezett. Ezeket az embereket szomba­ton és vasárnap kihallgatták, majd megláncolva, ciendőri fe­dezet mellett helyszíni szemlére vitték Felnéssetre és a közeli FelsötárkáDybe. Hétfőn, amikor a vizsgálat továbbvitelébe ismét bekapcso­lódott a budepasti és debreceni csendőr nyomozó osztály, ismét több őrizetbevételt foganatosí­tottak. így többek között Babtei Gyula cipSszsegéde*, egy Díbrei nevű foglalkozásnélküli embart és Besenyei János uccasepröt vitték az egri rendőrség detek- tívjíi a csendőrsőgre. — Ugyan­ekkor vették őrizetbe Gross Ernő villanyszerelőt, aki egyébként Münchenben végzett elektromér­nök, de diplomáját itthon nem nosztrifikálták és Greiner Izsó fatelepi könyvelőt. A nyomozás során az őrizetbe vett emberek lakásán házkuta­tást is tartottak és több kompro­mittáló iratot is találtak, ame­lyeket a csendőrség lefoglalt. A csendőrségen fokozott tem­póban folynak a kihallgatások és a helyszíni szemlék. Az emlí­tetteken kivűl még igen sok em­bert kihallgattak és őrizetbe­vettek, akiknek nevét a nyomo­zás érdekében nem adják ki a hatóságok. A jelek szerint Heves megye több községére kiterjedő kommunista szervezkedésről si­került lerántani a leplet s a nyo­mozás a legközelebbi napokban még sok meglepetéssel fog szol­gálni. Bethlen vádjai Bethlen István gróf két vas­kos kötetben Bőzzéiette váloga­tott politikai beszédeit. A kötet­hez terjedelmes előszót írt, mely­ben részint politikáját védelmeti a támadásokkal szemben, más­részt a régi magyar bűnöket os­torozza s különösen a 67 utáni liberális borszak elhibázott nem­zetiségi politikáját ülteti a vád­lottak padjlra Széchenyire em­lékeztető, kíméletlen őszinteség­gel. Bethlen, mint erdélyi ember, alapos ismerője az oláh nemze­tiségi kérdésnek, az erdélyi ma­gyarság iragikus sorsának. A háború előtt a különösen a há­ború alatt, többször felhívta a parlamentben az ország figyel­mét az oláh irredenta mozgal­makra. Akkor már látta, látnia kellett, az ezeréves ország felett tornyosuló sötét végzetei.. . Bethlen gróf nem lírikus tem­peramentum, hanem hűvös reál- politikui s éppen azért megdöb­bentő a kijelentése: »Ha csak egy századrészét alkalmaztuk volna 1867. őta azoknak a harci eszközöknek — mondja az elő­szóban — 8melyek a tiiztesség- gel, a jogrenddel és az egyenlő elbánás elvével összeegyeztethe­tők, úgy 1914 ben a nemzetiségi kérdés lényegében meg lett vol­na oldva és szomszédainknak alig lőtt volna érdemes háborút kezdeni. Ehelyett ma úgy állunk a világ előtt, mint a népek el­nyomói, akiket csak a kiérde­melt büntetés ért utói. így osak olyan nép járhat, amelynek az élet igazi realitásai iránt kevés az érzéke, amelynek az intelli­genciája képes chimerák után szaladgálni és a mérhetetlen nemzeii hiúságnak a nemzet ko­moly érdekeit feláldozni.« A revízió hivatalos harcosai erről a mulasztásról még soha­sem szóltak, sem kifelé, sem be­felé. Hogy kifelé nem hangoz­tatják a nemzeti hibákat, azt megértjük ás természetesnek ta­láljuk. A külföldet úgysem hatja meg, ha arra hivatkozunk, hogy saját élhetetlenségünk a legfőbb oka, hegy Trianon lehetővé vált. De befelé talán mégis csak be kellene ismernünk férfias őszin­teséggel, hogy Tituleicu bármi­lyen ügyes zsonglőr is és bár­Egész sor embert vettek őrizetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents