Eger - napilap, 1932/2
1932-11-25 / 267. szám
2 EGER 1932. november 25. fcadtig bizonyítgatják a jámbor adóalanynak, hogy nálunk aemmi ■em lehetne máikép, csak úgy, ahogy van, mert Trianon ez oka mindennek. Tagadhatatlan, hogy a megoldásra váró súlyos kérdéseknek ez a megkerülése sokkal mérsékeltebb államférfiúi nagyságot kíván, mint a velük való viaskodá*. Da az egyszerű, szürke honpolgár, aki a szükséges szekér telem hiányában nem látja olyan tisztán és mélyen a nagy gazdasági problémákat, meg a világ pénzügyi kapcsolatait, nsiat p51- dául Teleszky kegyelmes, éppan fogyatékos ismereteinél fogva, sokszor halk sóhajra fakad, ha senki sem hallja. Hogy miért is van ez igy — álmodozik, mikor amúgy jobban lenne. Hogy micsoda világgazdasági oka lehet annak, — töpreng a polgár, — hogy Olaszországban vagy egyáltalán nem születnek valutaii- berek a az országot gyilkoló spekulánsok, vagy ha megszületnek, csirájukban elpsrzseli őket a forró fasiszta levegő. Az is nehezen megy annak a fejébe, aki a gazdasági élet úgynevezett örök törvényeit nem ismeri, hogy miért vív ez a szegény nemzet évek óta olyan elkeseredett és reménytelen harcot a 260 kartel rettentő, pusztító hatalmával szemben, s miért le- győzhetetlenek ezak a gazdasági életünket »szabályozó* kartelek nálunk, emifeor Itália kék ege alatt meg vegetálni sem tudnak. Talán a magyar nép sajátos lelki alkata, a magyar föld, vagy a nemzet kivételes rokonszenve tenyészti hatalommá a kartele- ket, vagy némi tehetetlenséggel határos jóiadulat? Vágyott van a rokkanttörvény, a telepítés, a fiatalok elhelyezkedése stb. mind olyan égető kérdések, melyeket nemcsak Itáliában, hanem náluak is meg lehetne oldani. A vergődő Európa maga előtt látja a virágzó Olaszországot, az új szellemet, az új rendszert, mely a romokból teremtette elő a sülyedni készülő országot. De nem követik példáját gólyán téren sem, ahol minden nehézség nélkül megtehetnék. Mussolinit kivéve, az egész világot kiörege- gett gazdaságpolitikusok gyilkolják, akik a háború előtti liberális-kapitalista gazdasági rendszerrel úgy össze vannak nőve, mint az ikrek. N.mcsak a naptári évek száma, hanem elvénhedt gazdasági nézeteit k szerint is végzetesen öregek ahhoz, hogy a világot kiemeljék keserű levéből. Nem akarják tudomásul venni, hogy a rati kornak meg vannak a mega sajátos, a múltban ismeretlen problémái, melyeket nem lehet a régi, elavult receptekkel gyógyítani. A fasiszta szellemet s elapelveket gőgösen elutasítják, de nem tudnak semmit, ami a népekben reményt tudna gyújtani a jobb jövendőben. Ezt a cselekvő szellemet várjuk most az új emberektől. (H. B.) Csak a nagyközségekben szüntetik meg az államrendőrséget Szerdai számunkban közöltök, hogy ez államrendőrsőggt 1 kapcsolatosan bizonyos reformokat fognak keresztül vinni és az * államrendőrságet visizafejleizik városi rendőrséggé.Cikkünk nemcsak az államrendőreégek, hanem mások koréban is nagy érdeklődéit váltott ki. Most beavatott helyről a következő tájékoztatást adták nekünk: : — A belügyminisztériumban ciakugyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy takarékossági okokból bizonyos leépítést visznek végbe az államrendőrség szervezetében. Ez a leépítés azonban nem érinti a megyei városokat, hanem csupán bizonyos nagyközségeket. — Néhány nagyobb községben, mint például Hatvanban, az addig szolgálatot teljesített csendőrséget államrendőrséggel váltották fel. Most arról van sző, hogy egyrészt takarékossági okokból, másrészt az egyes városokban mutatkozott személyzethiány miatt 6zek- ban a nagyközségekben az államrendőrséget ismét felváltatják a csendőrséggel és az így felszabaduló őrszemélyzetet azokba a városokba vezényelik, amelyekben a létszám nem elegendő a szolgálat ellátására. Amerika nem ad fizetési halasztást Európának Egész Európa gazdasági helyzetére nézve súlyos és egyelőre kiszámíthatatlan következményű esemény történt szerdán. Az európai államok vezetői reménykedéssel várták Amerika régi elnökének, Hoovernek és az uj elnöknek, Rooieveltnek szerdán jelzett megbeszélését, a| melyen a háborús adósságok kérdéséről lett volna sző. Azt remélték ugyanis, hogy Roosevelt a január előtt esedékes fizetések elhalasztása mellett foglal állást. A reménység azonban hiébiVclő volt : Roosevelt kijelentette, hogy hivatalbalépése előtt nem kíván a kérdéssel foglalkozni. Hoover elnök ezu'án hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint az adós államok nem indokolták kívánságukat olyan okokkal, amelyek az Egyesült Áilasrok számára lehetővé tennék a haladékot. Az elnök már szerdán délután értesítette az európai adós államokat, hogy ez Egyesült Államok kormánya december 15-én várja a rérgfe'firetét*. „Nem a véres múlt vagyunk, hanem a mának erős pillére, amelyen épül a magyar jövendő11 A frontharcosok nagygyűlése a városházán. Eger, novemeer 24. Tagnap délután 5 órakor propaganda nagygyűlést tartottak az egri frontharco;ok a városháza tanácstermében. Ezzel a gyűlésstl az egri frontharcos szövetség megalakulásának régóta kűződő ügye jutott a megvalósulás küszöbére, mart Eger ama kevés városok közé tartozott még, ahol a volt froutkato- nák nagy érdekszövetsége nem bontott zászló?. Az a lelkes agi- táciős munka, amelyet a helyi alakulat megteremtése érdeké b)ü egyesek folytattak Egerben, végre eredményt mutat a a közti jövőben itt is egy tekintélyes tábor fogja felemelni szavát a nagy világkatarzis elesettjeinek érdekében. Nyomasztó tünet és az egész magyar közélet fekete foltja a hadviseltek ügye, akár megrokkantak a négy évi tusában, akár »csak« rossz tüdővel, szívvel, táncoló idegekkel jöttek vissza, s mi is kiiincstáncot járnak a főrumok előtt. Az együttérző öröm hangján regiiztráijuk az egriek megmozdulását s tudjuk, hogy ebben az immár országossá szélesedett új és nemes harcban el kell jutniok a megérdemelt polgári élet első vonalaiba is. A kötgyűlésen az országos frontharcos szövetség budapesti központjának kiküldöttjeiként Benedicty Imre társelnök, Kér tesz Elemér aleinök, azonkívül dr. Lukács Gyula szervező tiszt foglaltak helyet az elnöki asztalnál A helyi frontharcosok közül a vezetőség teljes számban megjelent, a zsúfolt padtorokat s a karzatot pedig deresfejű öregbakák keserű serege foglalta el. Először Lukács Gyula üdvözölte néhány szóval a megjelenteket és a pesti kiküldötteket, majd Benedioty Imre kérte fel Kertész Elemért az ügyet ismertető előadása megtartására. Az előadó széles vonalakban vázolta a százezer tagot számláló frontharcos szövetség megalakulásának körülményeit, colját és munkaeredményeit. Három évvel ezelőtt vetődött fel a gondolata, hogy a külföld miatájára egy táborba kell ősz- szegyüjteni a frontok elküldött katonáit. A gondolatot Kényszerítő szükséggé foaozta az a nemtörődömség és elzárkózás, amelyet a társadalom mutaiott azokkal szemben, akik a hazáért váreztek odakint. A frontharcosok izccializmuía az Isten hitben fogant erő, a amint odakint az árkok poklában is Istent hívták segítségül, most is Isten nevével a zászlójukon indultak el a nagy feladatok megoldására, amelyek a teljesített kötelesség meg nem adott jogainak kivívását állították a szervezők elé. A frontharcos eszmény tehát Isten szellemében dolgozni a hazáért, de nem téveszti szem elöl a szociális előnyök kivívását sem, mint olyant, amelyre minden frontkatona a vérével szolgáit rá. A múlt minden megpróbáltatása bennünk ég, de mi — úgymond — mégsem a múlt vagyunk már, hanem a jelen erős pillére, amelyen a magyar jövendő épül. A társadalom hálátlanságán lassú munkával sikerült rést ütni, s ma a helyzet 8z, hogy maga a kormányslnök vette Kezébe a frontharcosok dolgát és a rokkanttörvény a Ház elé kerül. Nem szabid el- csüggedai; széles körökben istá* polják és erősítik már ezt az ügyet ét ez erőt ed nekünk arra( hogy fiainkat is olyan szellemben neveljük, amely azt mondja : a hazáért semmi áldozat sem drága, érdemes volt szenvedni, mart a haza hálája és szeretete deríti fel napjainkat. Ez a szellem lesz az, amely a mienkhez hasonló lelkiséggel fogja majd a határokra állítani fiainkat, ha egyszer még erre szükség lesz. Hoiszű éljenzéstől többször megszakított beszédjét így folytatta sz előadó : A frontharcosok a hadirokkantakat testvérüknek és nagyobb áldozathozőknak tekintik, mint önmagukat, mert hiszen ők a testi épségüket hagyiák a cia- tamezőköo. Éppen ezért elsőségét engednek nekik a társadalom támogatásában és szociális kedvezményekben. Csak utánuk jönnek a frontharcosok, akik srunkakőpessőgüket nem vesztették el, a háborúban. így, testvéri közösségben haladunkegyütt — mondotta, — új és állandó kiegészülésben a helyi alakulatokkal, amelyek közül most már Egerből som fog hiányozni a frontharcosok zászlója. Hosszú éljenzés kilétté és te-
