Eger - napilap, 1932/2

1932-11-25 / 267. szám

2 EGER 1932. november 25. fcadtig bizonyítgatják a jámbor adóalanynak, hogy nálunk aemmi ■em lehetne máikép, csak úgy, ahogy van, mert Trianon ez oka mindennek. Tagadhatatlan, hogy a megoldásra váró súlyos kér­déseknek ez a megkerülése sok­kal mérsékeltebb államférfiúi nagyságot kíván, mint a velük való viaskodá*. Da az egyszerű, szürke hon­polgár, aki a szükséges szekér telem hiányában nem látja olyan tisztán és mélyen a nagy gaz­dasági problémákat, meg a világ pénzügyi kapcsolatait, nsiat p51- dául Teleszky kegyelmes, éppan fogyatékos ismereteinél fogva, sokszor halk sóhajra fakad, ha senki sem hallja. Hogy miért is van ez igy — álmodozik, mikor amúgy jobban lenne. Hogy mi­csoda világgazdasági oka lehet annak, — töpreng a polgár, — hogy Olaszországban vagy egy­általán nem születnek valutaii- berek a az országot gyilkoló spekulánsok, vagy ha megszü­letnek, csirájukban elpsrzseli őket a forró fasiszta levegő. Az is nehezen megy annak a fejébe, aki a gazdasági élet úgyneve­zett örök törvényeit nem ismeri, hogy miért vív ez a szegény nemzet évek óta olyan elkese­redett és reménytelen harcot a 260 kartel rettentő, pusztító ha­talmával szemben, s miért le- győzhetetlenek ezak a gazdasági életünket »szabályozó* kartelek nálunk, emifeor Itália kék ege alatt meg vegetálni sem tudnak. Talán a magyar nép sajátos lelki alkata, a magyar föld, vagy a nemzet kivételes rokonszenve tenyészti hatalommá a kartele- ket, vagy némi tehetetlenséggel határos jóiadulat? Vágyott van a rokkanttörvény, a telepítés, a fiatalok elhelyezkedése stb. mind olyan égető kérdések, melyeket nemcsak Itáliában, hanem náluak is meg lehetne oldani. A vergődő Európa maga előtt látja a virágzó Olaszországot, az új szellemet, az új rendszert, mely a romokból teremtette elő a sülyedni készülő országot. De nem követik példáját gólyán té­ren sem, ahol minden nehézség nélkül megtehetnék. Mussolinit kivéve, az egész világot kiörege- gett gazdaságpolitikusok gyil­kolják, akik a háború előtti libe­rális-kapitalista gazdasági rend­szerrel úgy össze vannak nőve, mint az ikrek. N.mcsak a naptári évek száma, hanem elvénhedt gazdasági né­zeteit k szerint is végzetesen öregek ahhoz, hogy a világot kiemeljék keserű levéből. Nem akarják tudomásul venni, hogy a rati kornak meg vannak a mega sajátos, a múltban ismeret­len problémái, melyeket nem le­het a régi, elavult receptekkel gyógyítani. A fasiszta szellemet s elapelveket gőgösen elutasít­ják, de nem tudnak semmit, ami a népekben reményt tudna gyúj­tani a jobb jövendőben. Ezt a cselekvő szellemet várjuk most az új emberektől. (H. B.) Csak a nagyközségekben szün­tetik meg az államrendőrséget Szerdai számunkban közöltök, hogy ez államrendőrsőggt 1 kap­csolatosan bizonyos reformokat fognak keresztül vinni és az * államrendőrságet visizafejleizik városi rendőrséggé.Cikkünk nem­csak az államrendőreégek, hanem mások koréban is nagy érdeklő­déit váltott ki. Most beavatott helyről a kö­vetkező tájékoztatást adták ne­künk: : — A belügyminisztériumban ciakugyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy takarékossági okokból bizonyos leépítést visz­nek végbe az államrendőrség szervezetében. Ez a leépítés azon­ban nem érinti a megyei váro­sokat, hanem csupán bizonyos nagyközségeket. — Néhány na­gyobb községben, mint például Hatvanban, az addig szolgálatot teljesített csendőrséget állam­rendőrséggel váltották fel. Most arról van sző, hogy egyrészt ta­karékossági okokból, másrészt az egyes városokban mutatko­zott személyzethiány miatt 6zek- ban a nagyközségekben az ál­lamrendőrséget ismét felváltat­ják a csendőrséggel és az így fel­szabaduló őrszemélyzetet azokba a városokba vezényelik, ame­lyekben a létszám nem elegendő a szolgálat ellátására. Amerika nem ad fizetési halasztást Európának Egész Európa gazdasági hely­zetére nézve súlyos és egyelőre kiszámíthatatlan következményű esemény történt szerdán. Az európai államok vezetői reménykedéssel várták Amerika régi elnökének, Hoovernek és az uj elnöknek, Rooieveltnek szerdán jelzett megbeszélését, a­| melyen a háborús adósságok kérdéséről lett volna sző. Azt remélték ugyanis, hogy Roose­velt a január előtt esedékes fi­zetések elhalasztása mellett fog­lal állást. A reménység azonban hiébiVclő volt : Roosevelt kije­lentette, hogy hivatalbalépése előtt nem kíván a kérdéssel fog­lalkozni. Hoover elnök ezu'án hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint az adós államok nem indokolták kívánságukat olyan okokkal, amelyek az Egye­sült Áilasrok számára lehetővé tennék a haladékot. Az elnök már szerdán délután értesítette az európai adós álla­mokat, hogy ez Egyesült Álla­mok kormánya december 15-én várja a rérgfe'firetét*. „Nem a véres múlt vagyunk, hanem a mának erős pillére, amelyen épül a magyar jövendő11 A frontharcosok nagygyűlése a városházán. Eger, novemeer 24. Tagnap délután 5 órakor pro­paganda nagygyűlést tartottak az egri frontharco;ok a város­háza tanácstermében. Ezzel a gyűlésstl az egri frontharcos szövetség megalakulásának rég­óta kűződő ügye jutott a meg­valósulás küszöbére, mart Eger ama kevés városok közé tarto­zott még, ahol a volt froutkato- nák nagy érdekszövetsége nem bontott zászló?. Az a lelkes agi- táciős munka, amelyet a helyi alakulat megteremtése érdeké b)ü egyesek folytattak Egerben, végre eredményt mutat a a közti jövőben itt is egy tekintélyes tábor fogja felemelni szavát a nagy világkatarzis elesettjeinek érdekében. Nyomasztó tünet és az egész magyar közélet fekete foltja a hadviseltek ügye, akár megrokkantak a négy évi tusá­ban, akár »csak« rossz tüdővel, szívvel, táncoló idegekkel jöttek vissza, s mi is kiiincstáncot jár­nak a főrumok előtt. Az együtt­érző öröm hangján regiiztráijuk az egriek megmozdulását s tud­juk, hogy ebben az immár or­szágossá szélesedett új és nemes harcban el kell jutniok a meg­érdemelt polgári élet első vona­laiba is. A kötgyűlésen az országos frontharcos szövetség budapesti központjának kiküldöttjeiként Benedicty Imre társelnök, Kér tesz Elemér aleinök, azonkívül dr. Lukács Gyula szervező tiszt foglaltak helyet az elnöki asztal­nál A helyi frontharcosok közül a vezetőség teljes számban meg­jelent, a zsúfolt padtorokat s a karzatot pedig deresfejű öreg­bakák keserű serege foglalta el. Először Lukács Gyula üdvö­zölte néhány szóval a megje­lenteket és a pesti kiküldötteket, majd Benedioty Imre kérte fel Kertész Elemért az ügyet ismer­tető előadása megtartására. Az előadó széles vonalakban vázolta a százezer tagot szám­láló frontharcos szövetség meg­alakulásának körülményeit, col­ját és munkaeredményeit. Három évvel ezelőtt vetődött fel a gondolata, hogy a külföld miatájára egy táborba kell ősz- szegyüjteni a frontok elküldött katonáit. A gondolatot Kénysze­rítő szükséggé foaozta az a nemtörődömség és elzárkózás, amelyet a társadalom mutaiott azokkal szemben, akik a hazáért váreztek odakint. A frontharco­sok izccializmuía az Isten hit­ben fogant erő, a amint odakint az árkok poklában is Istent hív­ták segítségül, most is Isten ne­vével a zászlójukon indultak el a nagy feladatok megoldására, amelyek a teljesített kötelesség meg nem adott jogainak kiví­vását állították a szervezők elé. A frontharcos eszmény tehát Isten szellemében dolgozni a hazáért, de nem téveszti szem elöl a szociális előnyök kivívását sem, mint olyant, amelyre min­den frontkatona a vérével szol­gáit rá. A múlt minden meg­próbáltatása bennünk ég, de mi — úgymond — mégsem a múlt vagyunk már, hanem a jelen erős pillére, amelyen a magyar jövendő épül. A társadalom há­látlanságán lassú munkával si­került rést ütni, s ma a helyzet 8z, hogy maga a kormányslnök vette Kezébe a frontharcosok dolgát és a rokkanttörvény a Ház elé kerül. Nem szabid el- csüggedai; széles körökben istá* polják és erősítik már ezt az ügyet ét ez erőt ed nekünk arra( hogy fiainkat is olyan szellem­ben neveljük, amely azt mondja : a hazáért semmi áldozat sem drága, érdemes volt szenvedni, mart a haza hálája és szeretete deríti fel napjainkat. Ez a szel­lem lesz az, amely a mienkhez hasonló lelkiséggel fogja majd a határokra állítani fiainkat, ha egyszer még erre szükség lesz. Hoiszű éljenzéstől többször megszakított beszédjét így foly­tatta sz előadó : A frontharcosok a hadirokkan­takat testvérüknek és nagyobb áldozathozőknak tekintik, mint önmagukat, mert hiszen ők a testi épségüket hagyiák a cia- tamezőköo. Éppen ezért elsősé­gét engednek nekik a társada­lom támogatásában és szociális kedvezményekben. Csak utánuk jönnek a frontharcosok, akik srunkakőpessőgüket nem vesz­tették el, a háborúban. így, test­véri közösségben haladunkegyütt — mondotta, — új és állandó kiegészülésben a helyi alakula­tokkal, amelyek közül most már Egerből som fog hiányozni a frontharcosok zászlója. Hosszú éljenzés kilétté és te-

Next

/
Thumbnails
Contents