Eger - napilap, 1932/2

1932-07-10 / 154. szám

Ae a 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. i: XLIIL évfolyam 154. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1932 július 10. A jóvátételek kérdése már a történelemé Az európai államok megegyeztek Lausanneban. Minden képesített ipa~ rosnak ipartestületi tag- nak kell lenni. Az ipartestületek reformjáról izóló törvénytervezet már elké- ■zűlt a kereskedelmi minisztéri­umban. A tervezet szerint a jö­vőben kötelező lesz az ipartes­tölet megalakítása, szemben a mostani állapottal, amikor ebhez az illető városban, vagy kerü­letben levő iparosok kétharmad részének a kívánsága volt szük­séges. Az ipartestületnek a törvény szerint tagja lesz minden ipa­ros, aki az ipartestülst működé­sének területén képesítéshez kö­tött ipart űz. A tervezet további része a ta­gok jogairól és kötelességeiről, az ipartestedet önkormányzati szerveiről intézkedik, majd az ipartestületi szakosztályok ügyét szabályozza. Külön fejezetek szólnak az ipartestületi székről, mely az alelnökből és három tag­ból áll, a munkaügyi bizottság­ról, az ipartestületi békéltető bi­zottságról. Biztosítani kell a gazda» sági gépmunkásokat. A gazdasági gépmunkások kő­telező baleset elleni biztosítása törvényen alapszik. Minden gaz­dasági géptulajdonos bármilyen gépe mellett dolgozó összes mun­kásait köteles baleset ellen az Országos Gazdasági Munkás- pőnztárnél biztosítani, akár a maga részére, akár másnak ré­szére végeztet gépével munkát. Megtörtént, hogy több esetben nem eszközölték a biztosítást. A mulasztók büntetésnek teszik ki magukat s netán baleset, vagy halál elkövetkezésénél tetemes összeget tehet bz ki, amit a mu­lasztónak kell fizetni a balesetet szenvedettnek kezelés, napise- gély, stb. címéD, vagy az elhalt­nak hátramaradói részére. Súlyos vasúti szerencsétlenség Törökországban. Ankara és Stambul között az elmúlt éjjel súlyos vasúti szeren­csétlenség történt, amelynek több halálos áldozata és igen sok súlyos sebesültje van. A főváros bői Sztembul felé haladó vegyes vonat a nyilt pályán biiiklott és a kocsik egy része a töltés mellé zuhant. Eger, július 9. Három heti tárgyalás után tegnap megtörtént a háború utáni történelem legnagyobb döntése Lausanneban. A kímé­letlen világháború kíméletlen szellemének egyik legtorzabb szüleménye, a jóvátételek intéz­ménye után pontot tettek. A jő- vátételi kérdés,legalább is német viszonylatban már a múlté, A háromhetes lausannei csatá­nak kétségkívül a bátorságát visszanyert Németország a győz­tese. Ám tagadhatatlan az is, hogy ai elért eredmény nem születhetett volna meg, ha vi­szont Franciaország nem Harriot' radikális pártj a.hanem Tardieuék, a francia szélső nacionalizmus került volna kormányhatalomra a legutóbbi választásokon. Chamberlainnek sikerült rá­vennie a franciákat arra, hogy járuljanak hozzá a német jóvá­tétel megváltási összegének le­szállításához, amivel szemben Chamberlain a maga részéről megígérte, hogy az angolok nem erőltetik a politikai kérdések rendezését. Az egyezmény Németország A kánikula tegnap elérte az ország egyes részein a 35 fokot. Különösen a Tiszántúl szenve­dett a hőségtől, ahol még a harmincöt fokot is meghaladta a meleg. Ez a szokatlanul forró idő a termésben is érzékeny ká­rokat okoz, mert mint hozzánk érkezett jelentések mondják, — Hevesmegye tiszántúli részein az aratást sok helyen kénytele­nek voltak félbeszakítani. Az Budapest, július 9. Karefiáih Jenő dr. közoktatás- ügyi miniszter rendeletet adott ki a vármegyei királyi tanfel­ügyelőknek, amelyben közli, szempontjából politikailag is ki­elégítő, hiszen a németek a po­litikai kérdéseket főképpen azért keverték bele a tárgyalásokba, hogy ilyen módon jobb eredmé­nyeket érjenek el ösztönszerű- leg. A zárőjegyzőkönyvhöz csa­tolt politikai elősző egyébként tartalmazza azt a fontos megál­lapítást, ami német szempontból jelentős, hogy a jóvátételek kér­dése már a történelemé. Azt is megállapítja ez az elő­sző, hogy a politikai kérdések tisztázására minél hamarabb meg kell egyezniök az érdekelt álla­moknak. Eként tehát a német álláspont győzött politikai téren is, mert hiszen nem volt hiába­való a politikai kérdéseknek ré­szükről való felvetése Lausanne­ban, ahol most ugyan elkerül­ték a végleges megoldást e té­ren, de arra Ganfbenmár a most folyó leszerelési konferencián sor fog kerülni. A lausannei megegyezésnek Magyarország szempontjából is nagy jelentősége van, Demcsak politikai szempontból, hanem a jóvátételi kérdés lezárása szem* pontjából is. aratók ugyanis nem bírták a munkát az elviselhetetlen hőség­ben és többen rosszűl lettek. A lábon álló termés sok he­lyütt »megsült« a nagy meleg­ben, különösen az árpa és a zab, azokon a helyeken pedig, shol a rozsot és búzát már vágják, a száraz melegben kipereg a kalászokból a szem, úgyhogy érzékeny károkat okoz a hőség ezeken a vidékeken. hogy az állami elemiiskoláknál működő helyettes tanítók ré­szére július—augusztus hónapra fejenként 80 pengő segélyt en­gedélyezett. Segíteni. A gazdamoratőrium ma jelent meg s könnyítését hozta, leg­alább ideiglenesen a mezőgazda­ság keserves sorsának. Ezen a vonalon már megtette a kormány azt, ami módjában állott s amit a gazdasági élet rendjének fel- borítása nélkül megtehetett. Da az általános panasz messzebb ér A segítésnek ezen a ponton nem szabad megállania. A kereske­delem és ipar épan olyan leve- gőtlenül vegetál, a reménység minden kilátása nélkül, mint a gazdatársadalom s ezt a szomo­rú helyzetet illusztrálják azok a betegségi tünetek, amelyek le­húzzák a boltok és üzletek re­dőnyeit és sztrájkra kényszerí­tik ezeket a foglalkozási ága­kat is. Egészségtelen állapot az, ami­kor a polgárság veszi kezébe a sztrájk kétélű fegyverét, amelyet régen ellene használtak fel, de ez a demonstráció azt mutatja, hogy igen nagy bajok lehetnek ezen a fronton, lázas nyugtalan­ság, amelyet gyógyítani kell min- nél előbb, radikálisan és a ren­delkezésre álló leggyorsabb esz­közökkel. A mi álláspontunk mindig az volt, hogy nagyon helyes és el­sőrendű országos érdek a gaz­dák megsegítése. Csakhogy en­nek a segítségnek nem szabad egyoldalúnak lenni. Igazságtalanság és méltány­talanság volna, hogy amíg ez egyik termelési osztályt megse­gítik, addig a másik és harma­dik termelési osztályt magára hagyják. Éppen ezért sürgetjük, hogy amikor az állam segítő keze a gazdák hóna alá nyúl, ugyanez a kéz forduljon a ke­reskedők és iparosok felé is, akik hasonlóan nehéz helyzet­ben vannak és akik éppen olyan fentartő oszlopai a nemzeti élet­nek, mint a gazdák. Segíteni kell az iparon és a kereskedelmen éppenűgy, mint a mezőgazdaságon, mert ha en­nek a három termelési rétegnek az egészsége visszaáll, az or­szág is megegészségesedik és erős lesz ahhoz, hogy a reávárő sok problémát megoldja, a küz­delmeket diadalmasan megvívja. A szokatlan hőség nagy károkat okoz a termésben Nyári segélyt kapnak a helyettes tanítók

Next

/
Thumbnails
Contents