Eger - napilap, 1932/2

1932-11-11 / 255. szám

í EGER 1932. november 11. ?»ase®e is nagy érték. Szíve c sgyveleje az országnak. Ezt a íövároat, melyre büizkék vagyunk mind­annyian, óvni kell minden szél­sőségei eszmeáramlattól. Örömmel hallottuk az új fő- polgármester ajkáról, hogy a keresztény és nemzeti irányzat mellett foglalt állást s tette ezt oly módon, hogy ezáltal nem kíván elfogultságot táplálni ma­gában semilyen irányban, mert fő irányelve a pártatlanság. Hu­szár Aladár a gerinces a nemzeti érzéstől átitatott férfiú mintaképe, aki elöljáró beszédében leszö­gezte, hogy az önkormányzat jogát a legmeiszebbmenőleg tisz­teletben kívánja tartani, miköz­ben sohasem téveszti szem elöl, a közéleti tisztesség fontos szem­pontját, hive a köz- és magán­életben a valláierkelosi szem­pontok érvényesülésének, a fele­kezetek közötti teljes békének, de fennen hirdeti, hogy minden osztálynak és társadalmi réteg­nek bele kell illeszkednie a nem­zet egyetemének érdekközös­ségébe. Mind olysn gondolat. amely a közvéleményben helyes­lő visszhangra talál Sajtos, gaz­daságilag ma a főváros területén is súlyos jelenségeket kell ta­pasztalni. Az a sok leeresztett redőny, mely a szemlélő elé tá­rul, azt mutatja, hogy sebek üt­köznek ki a főváros testén is. Örömet és jogos várakozást kelt a főpolgármester bemutatkozó baszéda, úgy a kereskedelem, mint az ip ír köreiben, de épűgy a munkástársadalom rétegében is, mert tőle várnak olyan bölcs intézkedéseket, amelyek gyógyító balzsamot nyújtanak a stbakre. Az ország vidéki közvéleménye osztozik a főváros örömében, mert úgy látja, hogy méltó em­ber foglalja el a megüresedett főpolgármesteri széket, aki bir­tokában van a legmagasabb hely és Budepest törvényhatósága bi­zalmának is. Ez a bizalom bizo­nyára fokozni fogja Huszár Ala­dárt szándékainak kifejtésében s Isten adta tehetségét a főváros közügyéinek intézésén túl az egész ország rendelkezésére fog­ja bocsátani. A rokkanttörvény-tervezet szerint csak a százötven pengőnél kisebb jövedelmű rokkantak kapnának segélyt Eger, november 10. Szerdán a parlamentben sző- bakerült a rokkantkérdés ren­dezése. A kormány három hó­napon belül terjeszti az erre vo­natkozó javaslatot a Ház elé. Mint értesülünk, a rokkanttör- vány tervezete már készen van, apénzügymiDisztériummostküld- te meg a többi érd akelt minisz­tériumnak hozzájárulás végett. A törvényjavaslat hgfontosabb intézkedése az, hogy a kisjöve­delmű és munkanélküli rokkan­tak járulékát felemelik. Ezzel szemben azok a hadirokkantak, akiknek a havi keresete 150 pan­gót meghalad, rokkantjárulák- ban nem részesülnének. Az ilyen módon megtakarított összeget fordítanák a szegényebb rokkan­tak megsegítésére. Arokkantjáru- lákot, — a tervezet szerint — köz­segély címén utalványoznák, ami a segélyben részesülőkre nézve bizonyos szempontból hátrányt jelentene. A hadirokkantak bíz­nak abban, hogy a kormány ezt ciak kezdetleges tervezetnek te­kinti és a javaslat végi ges meg­szövegezésénél ki fogják hagyni azokat a szakaszokat, amelyek a rokkantak érdekeit vagy ka­tona mivoltukat sértik. Gömbös Gyula ma délelőtt két óra hosszat tanácskozott Mussolinlvel Róma, november 10. Mr délelőtt 10 órakor a római Ismeretlen Katona emléke előtt három autó állott meg. Gömbös Gyula miniszterelnök érkezett az emlékműhöz kíséretével. Hatal­mas babérkoszorút helyezett az emlékműre nemzeti szíoű szalag­gal. Az emlék megkoszorúzása után a Rimában állomásozó csa­patok sorfala között ült autójá­ba a miniszterelnök és a királyi palotába hajtatott, ahol a király, királyné és a trónörökös vendég­könyvébe írta nevét. Még a délelőtt folyamán meg­jelent Gömbös Gyula a Palazzo Veneziában és Mussoliaivel ta­nácskozásra voüúlt vissza. A két államférfi megbeszélése két óra hosszat tartott. A tárgyalásról eddig hivatalos közleményt még nem adtak ki. Politikai körökben komoly hí­rek terjedtek el arról, hogy Gömbös római utazása olyan atmoszférát fog teremteni, anuly- ben a két ország gazdasági érint­kezése sokkal szívesebb lesz az eddiginél. A belföldi piac élénkítésére behozzák a tisztviselö-bolettát? Érdekes terv a közalkalmazottak régi fizetésének helyreállítására. A kereskedők és iparosok adót fizethetnének a vásárlási utalványokkal. Eger, november 10. A kormány nemcsak az expor­tot akarja fejleszteni, hanem nagy gondot fordít a belföldi piac vásárlóképességének tokozására is. A kereskedelem forgalmának emelése messzemenő kihatással van a termelésre, mert a keres­let fokozásával az ipar jobb foglalkoztatása és a mezőgazda- sági termények könnyebb elhe­lyezése is jár. A munkanélküli­ség csökkentésére irányuló ak­ciónak egyik fontos táoyezője tehát a belföldi fogyasztás eme­lése, amelyre vonatkozóan egy igen érdekes hír szerint a kor­mány nagyszabású terv megva­lósításán dolgozik. Ez a terv, melyet éppen ér­dekességére való tekintettel köz­lünk, bár hitelességéhez szó fár, arra vonatkozik, hogy a közal­kalmazottaknak visszaadják azt a vásárlóerőt, amit a négy íz­ben végrehajtott fizetésleszállí- íáisal elvesztettek. Körülbelül 80—100 millió pengőre tehető ez az összeg, amelyet az összss közintézményeknél megtakaríta­nak évenként a fizetésredukciő- val. Éhez még hozzájárúl a csa­ládi pótlék, lakbér és nyugdíj­csökkentés összege. A most tárgyalás alatt álló terv éppen arra vonatkozik, hogy visszaállítják a közalkal­mazottak régi illetményeit, de olymódon, hogy a redukció visz- szaadott összegét minden tiszt­viselő vásárlásra legyen kény­telen felhasználni. Az elgondolásában kétségtele­nül merész, da logisus és meg­valósítható terv nevezetesen azt a különbözeiét, amely a régi és redukált fizetés között fennáll, nem adná ki készpénzben a köz­alkalmazottaknak, hanem ennek megfelelő összegben vásárlási utalványokat bocsájtana a tiszt­viselők rendelkezésére Ezekkel az utalványokkal, ami­ket különböző összegű címletek­ben adnának ki, miden árút le­hetne vásárolni, de csak abban a hónapban, amelyre az utal­ványok szólnak. Ezáltal azt akar­ják elérni, hogy az ilymódon visszaállított fizetés csakugyan a kereskedelmi forgalom feléién- kítésére szolgáljon. A vásárlási utalványokat minden kereskedő és iparos köteles len­ne készpénzfizetésként elfogadni, viszont ők az utalványokat adó­fizetésre és bizonyos közszolgál­tatások megtérítésére használ hatnák föl. A terv, praktikus voltánál fog­va méltán tarthat számot a köz- érdeklődésre, bár ismételjük, hi­telességéről nem volt alkalmunk meggyőződni. Hazahozzák az aradi vértanúk hamvait Eger városának mozgalmat kell indítani Knézich Károly hamvainak Egerbe való hozataláért. Eger, november 10. A képv selőház tegnapi ülésén Hegymegi Kiss Pál interpellált az aradi vértanúk hamvainak hazaszállítása ügyében. Az interpellációra Puky Endre külügyminiszter a következők­ben válaszolt: — A miniszterelnök űrrel és az egész kormánnyal egyetértő­én legyen szabad választ adnom az elhangzott interpelláoiőra. Ter­mészetesen a kormány lépéseket tett a kérdés rendezése érdeké­ben. Hogy minden magyar em bernsk éppen úgy, mint neki és mindnyájunknak, akik itt va­gyunk, mennyire szívéhez van nőve az a megszentelt emlék, amely az aradi tizenhárom vér­tanúnak dicsőségei mártírhalálá­hoz fűződik és hogy mennyire veszi körül kegyeletünk azokat a csontokat is, amelyek eszmét jelentenek a mi számunkra, azt bővebben kifejtenem ebben a házban felesleget. — így csupán annak kijelen­tésére vagyok bátor szorítkozni, bogy a hírlapi közlések megje­lenése után megindultak a tár­gyalások és örömmel jelenthe­tem a t. Háznak, hogy minden jogom megvan arra, hogy bíz­zam abban, hogy ezek a tárgya­lások kívánságainknak megfele­lően a nemzeti kegyeletet és nemzeti érzést mindenben kielé­gítő módon fognak befejeződni. Az aradi vért műk porait te­hát hazaszállítják. Most már itt az ideje annak, hogy Eger vá­rosa is mozgalmat indítson Knézich Károly hamvainak Egerbe hozatalára, mert Kné­zich et Eger joggal vallja ma­gáénak.

Next

/
Thumbnails
Contents