Eger - napilap, 1932/2

1932-10-26 / 243. szám

EGEK 3 1932. október 26. ar- ÄÄ« i mm ■■■■■■■■■■■—— 11 ■ wmammmmmmmmmmmmmmammmmm Hogy akarják szanálni a Társadalombiztosítót Leszállítják a táppénzeket, felemelik a munka­adói igazolványok árát és fizetni kell a receptekért. dányt rendel. Annál nagyobb volt meglepetésünk, amikor er t ól érteiüllünb, hogy ez az út- mu atő a kétségkívül kiváló Lloyd útikönyvnek abból a ré­széből való különlenyomat lesz, amely Eg rrd foglalkozik. Nem a Lloyd útikönyv és a kalauz szövege ellon t karúik kifogást emelni, mert ez igen megfelel a cáloab. Annál több kifogást le­het azonban támasztani a könyv illusztrációi ellen. Talán sehol ez országban nem készült any- ryi éa olyan kitűnő fénykép Budapestet kivéve a különféle nevezetességekről, mint épan Egerben s mégis úgy halljuk, hogy a kalauzban évtizedes toll- rajzokból áll as illusztráció. Libet, hogy ez a megoldás ké­nyelmes, d3 a óéinak semmi eset­re sen megfelelő. Ma, amikor olyan nagyszerű reprodukciókat lehet készíteni fényképekről, majdnem érthetetlen, hogy a sokkéi hatástalanabb és szür­kébb, semmit sem mutató toll - rajzokkal illusztráljanak egy böoyvat amely a azt célt kivánja ezo’gílni, bogy valami iránt ér­deklődén ébresszen. Elhibázott dolog volt és merjük mondani, hogy nem is olcsóbb ez a meg­oldás, mintha a város némi költ­séggel ugyan, de ízléses ás mo­dern, sok fényképpel, tömör, rö­vid szöveggel maga készített volna egy űükalauz', minthogy a Lloyd útikönyvből csináltál különlenyomatot. Az ország legelső nyomdájá­ban, fényűző kiállításban m8g- ciináiták volna ezt az egy nyom­tatott íves kalauzt 50 pengőért. Ha a klisék elkészítésére 150 pengőt számítuak s a tízezer példány előállítási árát 700 pengőben állapítjuk meg, ami hihetetlenül magas összeg lenne, még akkor is kifizetődött volna. Ha a kalauzt darebonként 20 fillérért adnák a tízezer darabért kereken kétezer pengőt kapna az Idegenforgalmi hivatal. Nem is beszélve erről, hogy az elő­állítási költség egy részét a ka­lauz fedöborítékjára felvett hir­detésekkel lényegesen csökken­teni lehetett volna. Ezzel a móddal nyert volna a város egy modern, szépen il­lusztrált prospak üst, szinte ne­vetséges olosöD. Nem lehetne ezt az ügyet még egyszer revízió alá venni és kellő megfontolás után elállanl az eredeti tervtői ? Bethlen Ankarába utazik vadászatra. Budapest, október 25 Bethlen István holnap Anka­rába utazik, ahol Kemál pasa meghívására nagy vadászaton vesz részt. Bithlen már napok óta Budapesten tartózkodott, hogy előkészítse törökországi utazását. Eger, október 25. A társadalombiztosító szaná­lási ügyében a belügyminitzter elnökletével ülést tartottak s hír szerint végleges döntés történt a deficit eltüntetése érdekében. A rendezés főbb intézkedései olyanok, hogy azok újabb ter­heket rőnak a biztosítottakra, még akkor is, ha filléres adago­lásban próbálják keresztülvinni. Általános elvnek mutatkozik a szanálási tervbar, hogy a szol­gáltatások mérvét csökkentsék, a biztosiio'tak&t pedig negyobb f.zetésre kényszerítsék. így a kormány rendeleti úton állapítja meg a beteglapok, ille­tőleg az úgynevezett munkaadói igazolványok új árát, smely 20—30 fillér lesz. A győgysze- | Eger, október 25 Annakidején hírt adtunk róla, bogy a város vezetősége a tál folyamán háziipari tanfolyamo­kat szándékozik rendezni. Ez a sok helyen bevált, kereseti lehe­tőséget nyújtó é* mindenekelőtt hasznos gondolat azonban úgy látszik, Egerben nem válik be. Minden jóakaratot és szándékot megöl az a nemtörődömség és közömbösség, amely annyira jel­lemző tünete az egri életnek. Érdeklődtünk Frank Tivadar tanácsnoknál a felhívás eredmé­nyéről s azt a választ kaptuk, hogy a tervezett fafaragó, o»ip­Egy szervezetbe tömörítik a diákságot. A Magyar Namzeti Diákszö­vetség kiküldöttjét fogadta Hó- man Biiint kultuszminiszter, aki az üdvözlő beszédre többek kö­zött a következő szavakkal fe­lelt: — Életem legfőbb céljának tekintettem mindig az ifjúság kérdését és annak tekintem ezen­túl is. Tegnap íftam alá 42 ta­nár kinevezését, bár ez c.ekély lépés a megoldás felé. — A közeljövőben megteszem a lépéseket, hogy az egész di­ákság egy nemzeti alapon mű­ködő szervezetbe tömörüljön, hiszen a kormány i*, amelynek tagja vagyok, a nemzeti egység rak kiadásánál a receptekért ugyanciak 20—30 filléres díjat fognak szedői. A táppénzeket az átlagos na­pibár 60 százalékáról 50 száza­lékra csökkenti. A háztartási alkalmazottak (cselédek) biztosítási járuléka naponként 10 fillér lesz. Az or­vosi költségeket úgy csökkentik, hogy ne haladja meg a kivetett járulék 11 és fél százalékát, mart ma az orvosok járandósága éven­te több, mint egy millióval ha­ladja meg ezt a határt. Az ügyvitel költségeiül 400.000 . pangóról 10.600000 P-r csokién- ' tik. A különböző címeken elért megtakaiítások végösszege kö­rülbelül nyolcmillió pangő lenna. keverő és kosárfonó tanfo’yamra a mai napig egyetlen ember je­lentkezett. Természetesan ilyen körülmények között a tanfolya­mok megrendezése, amely költ- ségebba kerülne a városnak, tel­jesen céltalan. — Még egy felhívással meg­próbálkozunk, mondotta a ta­nácsnok. Ha a hónap végéig a tanfolyamokra legalább húszán jelentkeznek, akkor kérünk a Háziipari Központtól oktatót, ha azonban ennyi ember sem akad, akkor kénytelenek vagyunk el­ejteni a tervet. jegyében dolgozik és ezért cél­ja, hogy létrejöjjön a nemzeti egység ott if, ahonnan a ma­gyar közélet és az iatellektuális utánpótlás fakad. A román király volt felesége Bukarestbe érkezett. Károly román király elvált fe­lesége, Heléna heroegnő hétfőn Londonból Bukarestbe érkezett. A román határon különvosat várta, amelyen ott volt a her­cegnő fia, Mihály trónörökös is. Heléna hercegnő ház átérése óriási feltűnést kellett Bukarestbe. Hir szerint azért érkezett oda, hogy ellenőrizze a 11 évei trőnörökös nevelését. A hercegnőt több an­gol titkosrendőr kísérte Buka­restig. HÍREK — 1932. október 25. — Az új inségadóról... Igen, bizonyos, hogy nehéz, nsgyon nenéz. Hiszen alig bír­juk már az eddigi terheket is. Mindenki tele van panasszal. — Alig bírjuk, földhöz görnyedve viseljük a fénytelen élet súlyát és most újabb teher esik a vál­takra. Mieden délben, amikor ebédelek, megáll az ablakom alatt egy szegény asszony. Ciecsemőt tort a karján, a gyermek már kilenc hónapos, de olyan kicú és fakó feje van, mint valami ázott szürke varjúnak. Az asszony dolgozni sem mthat, mert akkor mi lesz a gyermekkel. Szívtelen volna az ember, ha nem adna ezeknek a páriáé nyomorúság- baz, reménytelenségben szenve­dőknek egy tányér forró levest, egy pohár tejet. Minthogy ilyen embír nincs, ez a két célta­lanul bolyoagő lélek, a gyer­mek és anyja megélnek valahogy. Ez a példa természetesen nem jellemzi a nyomorúságot, hiszen már Krisztus ii megmondotta, szegények mindig lesznek vele­tek. A szerencsétlen asszony és 8pró gyermeke azonban eszünk- ba juttatja az ezer meg ezer o§l- lal élő embert, akik még hisz­nek, remélnek, várnak, mert hin- niök kell, hiszen mellettük él a feleségű?, a gyermekek, akiket el kell tartani, felnevelni, meg­menteni a holnapnak, amely ta­lán sugarasabb, vigasztalóbb, biztonságosabb lesz. Ezeknek az apáknak a szíve, ba családjuk­ról van sző, csak úgy vérzik, mint azoká az apáké, akik még tudnak élelmet, ruhát, iskolát adni a gyermeknek. Jeremiás próféta sírja el, hogy a babyloai fogságban a gyer­mekek kenyér után rimánkodtak és nem volt, aki egy darab ke­nyeret törjön nekik. A huszadik századbéli magyar babyloni fog­ságban nem szabad, hogy könny fakadjon a szemekből az éhség, a nyomorúság miatt. Az ioiég- adó azt jelenti, hogy adjunk. — Persze már magunknak sincj tok, már magunk is nélkülözünk. Lemondtunk a déli tésztáról, a gyümölcsről, a feketéről, komi szabb cigarettát szívunk. Ét mé­gis kérnek, kérnek. Nézzünk csak be a megürült éléskamrába: ta­lán még van egy darab kenyér. Szegjük ketté és az egyik dara­bol adjuk oda annak, akinek díooi. Nem azért, mert a magunk jól felfogott érdeke, bogy a nélkü­lözés miatt valami »kirobbanás ne történjék«, nem, nem rendőri óv tosságbói, prevencióból, ha nem emberiességből, szolidari­tásból. Nem szánalomból, meri ez is megalázó, de abból a vágy­ból, hogy testvérünket felemel­jük a porból, akármilyen kis magasságba is, hogy ne a gi lisztákat, de az eget nézze. — Az »Eger« kiadóhivatalá­nak nyomdai telefonszáma 176. Mindössze egy ember jelentkezett a város által rendezendő háziipari tanfolyamra A hónap végéig még lehet jelentkezni. Iparos és kereskedő új vevőkört csak azzal biztosíthat magának, ha az EGER MrdetT*1

Next

/
Thumbnails
Contents