Eger - napilap, 1932/2
1932-10-25 / 242. szám
2 EGER 1932. október 25 Mezőkövesd, október 24. Akik csak messziről, a város robot >b falai közül nézik a falu életét, nem ia sejtik, hogy a magyar erőnek minő tartaléka van felhalmozva az egyszerű föld * művesnépban. C«ak le kell nyúlni hozzá, alkalmat kell neki adni a megnyilatkozásra. Egy esztendővel ezelőtt Egerből indult ki a földmőves énekkari hangversenyek gondolata, amikor Nemes János komlói tanító behozta nagyszerű magyarjait a Mária uccai Olvasókörbe, s ez Olvasókör énekkarával együtt kétórás válogatott műsort edott le. A mag elvetődöit és oktőbar 23-áD, másnap már kilenc földműves énekkar gyűlt össze Mezőkövesden szabadtéri hangversenyre: a cserép fa lu sí, egertar- most, kistályai, komlói, mező• keresztesi, mezőkövesdi, ssentist- vdni, mezőtárkányi és szihalmi parasztdalárdák. Ha jól megnézzük az össze* függéseket, meg kell látauak, hogy egy hatalmas eszme, mozgalma van fejlődőben. Ez az ügy már a csonka Felvidék ügye és csak a holnap, vagy a holnapután kell ahoz, hogy az egész ország, az egész magyar kultúra ügyévé váljék. A nagyvárosi lúlfinomult, tehát már beteges kultúra lassan ki éli magát, foncyadni kezd, témáiban annyira szétdifferenciálő- dik, hogy csak egyre gyérülő kevesek tudják magukat megtalálni benne, smi már vészén- dőségét mutatja. De a felszín alatt már kezdenek kibontakozni a szélesebb, egészségesebb művelődés vonalai, hogy biztosítsák a magyar kultúra állandó ságát. Ilyen értelemben női meg a mezőkövesdi földművesnap jelentősége s válik elindítójává a földből kivirágzó új magyar életnek. Közel négyszáz paraszt-dalos állt fel a szabadtéri pódiumon a kövesdi Hangya-udvaroD s a közönség szinte ámulattal látta, hogy milyen fejlett a falu dalkultúrája. Nyers és érdes hangokat, kiforratlan előadást vártak és keplak olyan hajlékony hanganyagot, olyan finom és intelligens kidolgozást, asait legfeljebb a német parasztdalárdák- tői Iahet hallani. Igaz, hogy 70—80 esztendői dalosegyesületek is voltak köztük, de az újabb alapítású dalárdák sem maradtak mögöttük. A dalosok felvonulása után a matyólányok megkotzorúzták a dalárdák zászlóit, Kiszely Pál dr. főjegyző rövid bevezető beszédet mondott, amelyben a magyar dal összetartó, nemzetnevelő erejére mutatott rá. Nagy Erzsébet prológusa után a dalárdák egymásután adták elő számaikat. Kilenc karnagy önfeláldozó, nagy munkája, kilenc falu papjának, jegyzőjének, tanítójának lelkes fáradozása nem kaphatott szebb jutalmat, mint ez a hangverseny. A cserépfalu« kart Kállay Gyula, az egerfermosit Berényi Gyula, a kistályait Szánthó Béla, a komlóit Nemes János, a mező- keresztesit Nagy Dezső, a mezőkövesdit Gaal litván, a szent- istvánit Lukinics Ferenc, a mező- tárkányit Szánthó László, a szi- halmit Erdős László vezényelte. Legszebben a mezőkövesdi és mezőkeresztesi dalárdák énekeltek, de örömmel láttuk, hogy a fiatal komlói dalosegyesület is milyen pompásan megállja helyét a régi dalárdák között. Általában minden dalárda nagy fegyelme- zettséget és komoly tudást mutatott. Késő estig tartott a hangverseny, amely után dr. Koudela Géza egyetemi egyhá^swígyd igazgató intézett lelkesítő szavakat a dalosokhoz az Országos Magyar Dalosszövetség nevében ■ Hackt Lajos karnagy mondott rövid zárőbaszédet. A dalosnapot baráti vaciora fejezte be, ahol dr. Csepela Lajos epátplebános, dr. Koudela Géza, dr. Zsőry Lajos országgyűlési képviselő és Hackl Lajos mondtak pohárköszöntőt. — A dalos- ünnepan résztvett az Egri Dalkör és az Egri Polgári Dalkör képviselete is. Az ünnepség megrendezésének érdeme dr. Csepela Lajos apát- plebános és Gaal István mezőkövesdi karnagyé, akik fáradtságot nem ismerő energiával indították meg a magyar földműves dalkultűra országos jelentőségű ügyét a matyó fővárosban. A miniszterelnök ma táson volt a kormányzónál Az export és import egységesítéséről tárgyaltak ma a gazdasági miniszterek. Budapest, október 24 Gömbös Gyula miniszterelnök ma délelőtt a gazdasági miniszterekkel hosszas tanácskozási folytatott, majd 11 órakor kihallgatáson jelentkezett a kormányzónál. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter nyilatkozott a tanácskozásokról s elmondotta az újságíróknak, hogy az export és import egységesítéséről folytak megbeszélések. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható ebben ez ügyben döntés, kijelentette a miniszter, hogy a probléma megoldása a legközelebbi időben várható. A kérdést részletesen ma vitatja meg a kereskedelemügyi és földművelési miniszter. Kilenc földműves dalárda hangversenye Mezőkövesden 5—6 ezer alkalmazottat nyugdíjaznak a Máv-nál a közeljövőben A Máv-nál most írták össze azokat az elkalmazottakat minden kategóriában, akiknek szolgálati ideje 35-40 év között van. Hozzávetőleges számítás szerint 5—6 ezerre tehető a hosszú szolgálati idővel rendelkezők száma, akiket a legközelebbi jövőben nyugdíjaz a Miv, hogy az állás- nélküli fiatalság elhelyezkedését megkönnyítse. Az összeírásról készített statisztikát a kereskedelemügyi miniszter elé terjesztik rövidesen, aki dönteni fog a nyugdíjazások felől. Négy halottja van a gyöngyösi bányaomlásnak Egy ember, aki sértetlen maradt, elvesztette a hangját. Gyöngyös, október 24. (Az Eger tudósítójától.) Részletesen hírt adtunk arról a tragikus szerencsétlenségről, amely pénteken délben játszódott le az egyik gyöngyösi kőbányában. Megírtuk, hogy öt munkással történt szerencsétlenség, ezek közűi egyet kórházba szállítottak, a többi négy pádig bentrekedt a kőtörmelékek alatt. Szombat estére megfeszített munkával sikerűit elhordani a leomlott anyagot és rátalálni a négy »munkáira. Hármat közülük holtan szedtek ki, a szó szoros értelmében szétlapítva, a roppant kőtömeg alul. Két embert fakvő, egyet pedig álló helyzetben leltek, a negyedik csodálitoifcépan élve maradt. Ez a munkái véletlenül 8z omlás láttára nem kifelé, hanem a bánya mélye felé futott, de egész szombat délutánig nem tudott kiáltani, mert elvesztette a hangját. A mentési munkálatok során a bánya mélyének sértetlen részébe szabid levegő terűit ■ így a negyedik munkás hirtelen visszanyerte beszélőké- pességét. Az ijedtségen kívül más baja nem történt. Az ötödik embar, akit még pénteken kórházba szállítottak, szombat délre meghalt, így a halálos áldozatok száma négyre emelkedett. A mentésnél huizonnégy órán keresztül ezrekre menő tömeg vett részt s megrázó jelenetek játszódtak le, mikor a holttesteket sikerült a kövek közül kiszabadítani. A tragikus sorsú bányászokat osak ruhájukról tudták felismerni, mert mindegyikük arcit szétroncsolta a rájuk zuhanó kőtömeg. Panyik Vilmost, Kovács Ferenc st, Füleki Andrást és Pataki Józsefet, a bánya négy halottját ma, hétfőn temetik. A bizottság, amely a szerencsétlenség után félórával már ott volt a bányában, megkezdte a vizsgálatot. Annyit már az első pillanatban megállapítottak, hogy a munka nem folyt a kellő elővigyázatossággal. Miért nem sikerűit Egerben megvalósítani a vitorlázó repülést Két ízben is kudarcba fulladt a gondolat keresztülvitele. Eger, október 24. A trianoni béke értelmében a magyar repülés és repülőgép építés halálra ítéltetett « a csendes tespadés éveiben még csak kísérlet sem történt ennek a helyzetnek megváltoztatására. Egészen addig, míg a műegyetemisták meg nem valósították a vitorlázó repülés gondolatát. Példájuk nyomán egymásután alakultak meg a vidéki városokban a vitorlázó klubok s az elsők között volt Gyöngyös városa, ahol minden áldozatot meghoztak a vitorláző repülésért a hivatalos fórumok és a magánemberek egyformán. A lelkesedés meg is termelte a maga gyümölcsét, mert a gyöngyösi vitorlázók a legrövidtbb idő alatt az orszég első repülői közé küzdötték fel mágusát s legutóbb hírt adtuak arról is, hogy a fiatal egyesület megépíti az ország első nagy vitorláző gépét. A gyöngyöii sikeren felbuzdulva Egérben is többan megpendítették ez eszméd, hogy meg
