Eger - napilap, 1932/2
1932-10-23 / 241. szám
1932. október 23. E G E R 3 Ä rimamuráng—salgótarjáni-féle ÓZDI SZÉN 4400 kaloriás, szagtalan, salakmentesea hamuvá ég, előnyős fizetési feltételekkel beszerezhető SCHVÁBTZ DÁVID épuletfa és szénkereskedő vasút uccai telepén. Telefon: 75 Beomlott a tárna és négy embert maga alá temetett a gyöngyösi Egg embert haldokolva szállítottak kórházba, a másik három megmentésére nincs reméng Gyöngyös, október 22. (Az Eger tudósítójától) Pénteken a déli órákban súlyos szeret c:étlenség törtéit a Gyöngyösi Kőbánya K* * *. tulajdonában levő kőbányában, ahol beomlott a tárna és négy embert maga alá temetett. A kövek alól egy embert haldokolva szedtek ki, háromnak a megmentésére nincs sémái remény, Á szerencsétlenség lefolyásáról gyöngyösi tudósítónk a kö vetkezőket jelenti: Dilalőtt 9 órakor a kőfejtőmunkálatok előkészítésére robbanásokat végeztek. Később a munkások bementek a bányába, bogy a robbantott kőmennyiséget kitermeljék. A kitermeléshez azonban szabálytalanul fogtak hozzá, mer! sióiról kezd ék a kovát ki- bányázni. Három munkás ment ba a robbantással aknaizerüen kiképzett mélyedésbe, egy negyedik pedig, Pataki József a bánya előttfoglalatoikodott, amikor egyszerre [irtózatos robajjal beomlott az ötven, hatvan vagon mennyiségű kőtömig ét maga e Iá temette a b nt dolgozó három embert és a kint foglalatoskodó (Utókezelőt. A nyomban megindított mentési munkálatok során Pataki Józsefet sikerült élve kimenteni. A szerencsétlen ember azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedet*, hogy a kórházban a halállal vívódik. A bányában eltemetett három munkás kiszabadíiá- sára is megkezdték a mentési munkát, da a beomlott nBgy bő- tömeg miatt teljesen reménytelen, hogy élve kikerülnek a roppant kőtömeg alól. A vizsgálat folyik a szeren esetlenség ügyében. VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT Mlfnlffef Telefon 128 EGER, KASZINÓ UCCA. Telefon 128 Átszerelések az erősebb áramra: lámpahelyenként 7-13 P w yy Fizetési feltételek megállapodás szerint. Az egri borvidék hármas Hogg mennek tönkre a termelők, kereskedők és vendéglősök. Eger, október 22. Ha az utóbbi esztendők törtünőiéről rövid jelentéit kellene készíteni ez egri bortermeiéire vonatkozólag, lepidáiis egyize rűséggel így lehetne megfogalmazni rövid egymásutánban ezeket a jelentéseket: a szőlőt elverte a jég, a szőlőt megölte a fagy s ezt iimételni néhányszor. Aztán: a jég elmaradt, de a szőlőt megrobaiztotta az eiő; termés szépen vol'.de megvenni senki se akarta. Mindezeknek végső kövttkezteléiekép n pedig megállapíthatnánk, hogy szabnék a sorozatos depótoknak eredménye a izőlőfgazdik tönkremenetele. A természet mostohatágához nagymértékben járűlt hozzá a tízeizUndői konszolidációs politika, smoly ezen a téren bal hatatlan eredményekrehivatkoz- hatik s büszkén állapíthatja meg, hogy ez egri ezőlőigazdák, de általában az egé<z magyar bortermelés pusztulása a rendszer egyik főműve. Az egri szőlőhegyeken nagyjából már befejeződött a szüret s a gazdák reménykednek, bogy az idei borárak a termés kevés volta miatt majd csak magasabbak lesznek, esetleg kivitelre is sor kerül. Bíznak abban, hogy a keserves esztendők sorozatának talán végére értek. Ebben a bitben jő lenne megcsinálni, tacúlságképeD, az elmúlt esztendők mérlegét s abból áll a pí tani meg, mit is várhatunk a gazdák felülről segííeégkép:n. ♦ Kezdetben volt a fcorfogyasz* táti adó, literenkint 19 fillér. Ezt m'g elbírta a 60—80 filléres bor s ha ehdia termését a gazda, még maradt is valamije. Aztán nem termett semmi és megint nem termett semmi. Adót fizeted nem volt miből, adóelengedésről hallani sem akart a koroiáay, hát következett a bank, a hitel, váltóra, betáblázásra. Ebből került ki az adó, meg a szőlő meg- muakáltatáia. Aztán volt termés, — de nem leheteti eladni. Nyolc fillért kínáltak érte itthon. Kivitelről pádig szó sem leheteit. A kormány nem tudott, vsgy nem is akart semmit tenni az export érdekében. Ott állott a híres egri bor a pincékben, el- adhatatlanűl. A gazda pedig nélkülözött, a napszámos még job- kan nélkülözött, mert részben nem volt munka, részben pádig egy pengő volt a napszám. És 19 fillér a borfogyasztási adó, amiből semmiféle könyörgésre nem engedett a kormány. A szeizkartel, a rendszer dédelgetett kedvence beoiapta a kormányt és becsapta a gazdákat is, mert a mentőötletként kigondolt szesszé való kifőzésre a megszabott kontingens felét se vásárolta meg. így törtéot, hogy a termelők nyakig eladő- sodva, telepinca bor mellett nekimentek a tavalyi télnek, két- esztendős adóhátralékokkal, egy csomó váltóval, aminek még a kamatját se bírták fizetni és — üres kamrával. Forraltbort ettek kenyérrel a felnőttek és a kul turfölényes isko'ásgyerekek ir. És inségebédre jelentkeztek a 2—3 holdas gazdák. Ide jutott szép lassen a híres egri borvidék az elemi csapások ét nagy réízban a kormány jóvoltából. A nyomorúság tanította meg aztán a termelőt, a batyuzásra és c erekereskedelemre. Százkilométerekre vitték szekéren az rgri bort és adták el a gyári, meg bányamunkásoknak, vagy c erélték el lisztért, fáért, szénáért. Valóságos börzét csináltak a fekémeti vámházná), ahol nagyban folyt a cserekereskedelem. így húzták ki a telet a gazdák s éltek máról-holnapra. A balyuzás és cserélgetés azután ki érméit két új foglalkozási ágat, az álőslermeléit, meg a zugbormérést. Ezek miatt lett az egri bor tragédiájának másik két arci ii: a kereskedők és korcsmárosok pusztulása s a városnak vagy 150 ezer pengős vesztesége. * Voltak olyan emberek, akik élelmes módon egy-kettőre túladtak borkészletükön 18—20 filléres árban vidéken, vagy ház nál kimérve, ezek úgy találták, hogy ha a 8—10 filléres bort összevásárolják 14—16 fillérért, még mindig nyereséggel tudnak túladni rajta. Meg is tetták és akadt olyan ember, aki egy holdas szőlője mellett 200 hl. bort adott el a tél folyamán Eger- esehiben, ózdon, Borsodnddas- dón, Bélapátfalván stb. Bot fogyasztási adót persze nem fizetett egy fillért sem, hiszen a város, ismerve a termelők nehéz helyzetét, szemet hunyt az illegális kereskedelem előtt. Igaz, hogy ez a szemhúnyás súlyos százezer pengőbe került, de legalább az elégedetlenséget levezette. Da történt itt más i». A kereskedők egyszerűen nem tudtak eladni. A korcsmárosok nem vásároltak, nem volt érdemes, nem lehetett konkurrálnl a húsz filléres borral. Mart ha 14 fillérért vásárolt is, mire eladhatta volna, a 19 féle adóval és illetékkel, rezsiköltséggel s a legszerényebb nyereséggel számítva, már négyRACZ0 KULTÚRÁNK MÉLTÓ TERMÉKE Standard Dinamikus hangszóróval egybeépített 3—[—I lámpás rádió. * ILLÉS BÉLA rádiószakQzlet, Eger. ©Rön AZ EMBER ELETE. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE ven fillér volt a bor liserje. Azonkívül megnyíltak a házi és pincekorcsmák, ahol a 20 filléres bor mellé lehetett már szalonnát, szalámit és hideg felvágottat kapni. A kereskedők után, akik se korosmároioknak nem tudtak eladni, se külföldre szállítani, s nyakukon maradt a készlet, készen lettek a korcsmáro- sok is. Ciak Egerben 16 vendéglős és borcsmáros adta visz- sza az italmérési jogot, köztük olyanok, akik 40—50 évig voltak adófizetők ebben a szakmában. * Végeredményben: tönkrement a termelő, mert bár eladta készleteit, a pénzt elvitte a mindennapi megélhetés. Maradtak az üres hordók, az adóhátralékok és a váltóadósságok s mindezek fölött az árverés fenyegető réme, a 19 filléres borfogyasztási adő és az idei tél. Ez a ráadás. — Tönkrement a kereskedő, mert minden pénzét vásárlásokba fék-
