Eger - napilap, 1932/2

1932-10-23 / 241. szám

ABH 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. -- EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFONI 11. — KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: XJjIII. évfolyam 241. szám * Vasárnap ♦ Eger, 1932 október 23. A jövedelmi és társulati adót 20—20, az általános kereseti adót 2 százalékkal pótlókolják meg Egerben az lnsógakció fedezésére Az új inségadót teljes egészében a város használja fel. A belügyminiszter tegnep, pén­teken este rendeletet adott ki, amelyben imégadő kivetéiére kötelezi a városokat, az ínség- aVciő költségeinek fedezésére. A rendelet a következőképpen intézkedik: Az Ínség enyhítése költségé­nek az 1932—33. évben való fe­dezésére a városokban egyszeri Ínség járulékot kell kivetni. Egy­szeri intágjárulék kivetése elő­ször a jövedelmi adő, másodszor a társulati edő, harmadszor az általános kereseti adő fizetésére kötelezettek terhére. Egyszeri inségjSrulők fizetésének alapja az 1932. évre kivetett állami jö­vedelmi adónál alapul vett és a város területéről szármsző 1931. évi adókötelesek tiszta jövedelme, valamint ez 1932. évre kivetett társulati és általános kereseti adókötelesek nyereségei, illetőleg jövedelme. Az egyszeri járulék kulcsa a jövedelmi adő fizetésére kötelezetteknél az előbb megha­tározott adóalap után járó jöve­delmi adónak 20 százaléka, a társulati adó fizetésére kötele­zetteknél szintén a társulati adó­nak 20 százaléka. Az egyéb köz­szolgáltatások befizetésére ka­pott kedvezmények az ínség- járulékra nem terjednek ki. Az a város, amely inségeny- hítö tevékenység lebonyolításá­val járó költségekről az inség- járulék kivetése nélkül is gon­doskodni tud, a m. kir. belügy­minisztertől az inségjárulék ki vetésének kötelezettsége alól fel­mentést kérhet. Az általános kereseti adót fi­zető kötelezetteknél az általá­nos kereseti adő fizetésében ala­pul vett sdőalsposztályban meg­állapított százalékot kell fizetni járulékként, ez Egerben, Gyön gyösön 2*1«. Az Ínség járulékot a városi adóhivatal veti ki. A ki­vetett inságjárulék tekintet nél kül arra, t ogy,a fizetési megha­gyást mely napon kézbesítették ki, 1932 november 15 én válik esedékessé és három egyenlő részletben 1932 december 15-ig, 1933 január 15 ig és február 15-ig fizethető be kamatmente• sen. Aki esedékes tartozását a meg­állapított fizetési határidőkben be nem fizeti, az állami egyenei- adőkra érvényes szabályok sze­rint késedelmi kamatot fizet. A városi adóhivatal által ki- bocsá olt fizetési meghagyás el­len a kézbesítést követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához fellebbe­zésnek, a bizottság határozata ellen pedig a közigazgatási bíró Sághoz panasznak van helye. A belügyminiszter nyilatkozata szerint az inségadót a város in• ségeseinek segélyezésére fordít ják teljes egészében, eltérőleg a múlt évi gyakorlattól, amikor is a városok az államnak fizették be és csak bizonyos összeget kaptak vissza. Hozzávetőleges számítás sze rint a fővárosban 6 millió pengő, a vidéki városokban összesen 30—40 millió pengő bevételre számítanak az inségadőből. Az állami hivatalokban fél kilenctől fél háromig tart a hivatalos Idő Serédi hercegprímás a kereskedelemügyi miniszternél. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás ma délelőtt felkereste hivatalában Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztert, — hogy visszaadja azt a látogatást, amelyet Fabinyi kinevezése után tett a hercegprímásnál. Serédi bíboros egy óra hosszat tartóz­kodott a kereskedelemügyi mi­niszternél. Ausztria felszabadította a schilling ellenében történő exportot. Bécs, október 22. Az Osztrák Nemzeti Banknak az export céljaira szolgáló schilling- ösazegek felszabadítása ügyében tegnap kiadó t rendelkezése az eddigi gyakorlattal szemben lé­nyeges javulást jelent, amennyi­ben elvben felszabadítja a schil­ling ellenében történő exportot. Ez rendkívüli könnyítést jelent a gyáripar részére és nagy mér­tékben eleget tssz a termelők utóbbi időben hangoztatott kí­vánságéinak. Az intézkedés azt bizonyítja, hogy a devizarende- letet tényleg enyhítik azokban a pontjaiban, amelyeket valuta­védelmi szempontból nem szük­séges többé fenntartani. Az egri szívgárdisták zászlószentelése. Krisztus Király ünnepén, októ­ber 30 án délután 4 órakor lesz a főtzékesegyházban a szívgár­disták zászlószentelése, |860 szív- gárdista tagavatása és JézusSzíve családfelajánlár, valamint kisded felajánlás, melyet Kriston Endre felszentelt püspök végez. A templomi ünnepély után a közönség körmenetben viszi fel az újonnan megáldott zászlót a Szent Orsolya Rend elemi isko­lájába, ahol az intézet nevében dr. Vizy Miklós pápai kamarás, érseki titkár veszi át ideiglenes elhelyezés végett. Aki családját Jézus szent Szí­vének felajánlja vagy megelőző­leg, vagy a jelzett napon járul­jon a szent gyónáshoz és áldo­záshoz ! • Eger, október 22. A kormány ez állami hivata­lokban újból szabályozza a hi­vatalos időt, amely alatt a tiszt­viselőknek a közönség rendelke­zésére kell állasai. Az új rendelet, amely a legkö­zelebbi napokban már megjele­nik, ez állami hivatalodban a hivatalos munkaidőt délelőtt fél kilenc órától félhárom őriig ál­lapítja meg. Csodavárók? Azt mondta a kereskedelmi miniszter, hogy ne legyünk cio- davárők, ne higyjűk, hogy a kormány puszta megjelenőiével meg lehet változtatni a világ­válságot. Da higyjünk abban, hogy meg lehet menteni a nem­zetet és nyugodjunk meg abban, hogy amit meg lehet tenni, az meg is fog történni. Jól tudjuk, hogy vannak fantaszták, akiket helyzetük keserűsége tett csoda- várókká, de a társadalom józan ítélelű, komoly elemei sohasem vártak csodát a politikusoktól, ciak a nemzet egyetemes érde­kébe vágó tetteket, amelyek min­den vilagkrizis és Trianon elle­nére is megvalósíthatók. A meg­oldásra szinte túlságosan érett problémák egész tömegét évek­kel ezelőtt meg lehetett volna oldani, de a javíthatatlan derű­látók minden bölcseége az volt: világjelenség a bajok forrása és revízió nélkül semmit sem tehe­tünk. Nem a társadalom »csoda- várói« voltak a hibásak, hanem az a patópálos szellem, amely el­terpeszkedett a magyar politikai életen egy évtizeden keresztül. Ha ez a tagadhatatlanul kényel­mes, de annál bűnösebb állás­pont nem érvényesül, akkor ma nem kellene a kormányzatnak az akuttá vált problémák egész erdejével birkóznia. De az ille­tékesek váltig hangoztatták, hogy nem olyan sötét a helyzetünk, mint ahogyan a szélsőséges Kas- sandrák látják s amennyiben mégis volnanémibaj, nyugodjunk meg, — mert ez világjelenség. A mostani kormány feladatá­ul tűzte ki azoknak a kérdések­nek megoldását, amelyekre tíz esztendeig állandóan azt mond­ták : nálunk nem lehet. Hiába vo't a külföldi ellenkező példa a kamatleszállítás, a kartelek, nagybankok megrendszabályo- zása, honunk tudósai a közgaz­dasági »örök« törvények nevé­ben mindenre kimondták: nem lehet. Ha mindent nem tehetünk meg, s z még nem ok ^rra, hogy semmit sem tegyünk. Annál is inkább, merta belső szociális igaz­ságtalanságok, az álláshalmozás stb. olyan belsőügyei a nemzetnek, amelyeket minden feltétel nélkül lehetett volna már rendezni. És csak a tehetetlenség üres kibú­vója ez, ha a világkrízist okol­juk ott is, ahol az elszánt akarat és energia hiánya a bajok forrása.

Next

/
Thumbnails
Contents