Eger - napilap, 1932/2
1932-10-21 / 239. szám
2 EGER 1932. október 21. Sajnos az (xportbor forgalom- baállítása külső körülményektől it függ. Miadenetetre leghelyesebb volna, ha ezt a nagyjelentőségű problémát mihamarabb dűlőre lehetne viani, de számolnunk kell a támasztott nehézsé- gekkel, mert minden export- probléma megoldása alku tárgya. Addig is, amig az export egyedül helyes és célravezető segítőd eszközét nyújtani lehet a gazdáknak, gondoskodói kíván a kormány a belföldi fogyasztás kiszélesítéséről. Ezen a téren máris beszámolhatunk konkrét intézkedésről. Gömbös Gyula mi niszterelnök ugyanis elrendelte, hogy a hadsereg és a ciendőrség részére egymillió pengő erejéig bort vásároljanak. Ez a hatalmas összeg a bortermelő gazdák kasszájába folyik s nyilván örömmel látják, hogy a kormány minden törekvése arra irányul, hogy a belföldi fogyasztás elősegítésével bortermelő gazdáinkon segítsen. Még ebben az évben új felsőházi tagot választ Heves vármegye Eger, október 20. Jelentettük, hogy a felsőház tegnap tartott ülésén kisorsoltak a választott tagok közűi nyolcvanat. A sorsolást négy csoportban ejtették meg. Először az örökösjogu felsőházi tagok közűi sorsoltak ki tizenkilencet, másodszor a csak egy felsőházi tagot választó törvényhatóságok felsőházi tagjai közül hatot, a szervezetek által választottak közül hetet, végül a több tagot választó törvényhatóságok felsőházi tagjai közűi negyvenet. A törvényhatóságok felsőházi tagjai között kisorsolták Isaák Gyulát, Hevesvármegye felsőházi tagját is. A törvény értelmében Isaák Gyula mandátuma még január elsejéig marad érvényben, eddig azonban meg kell választani az uj felsőházi tagot. A választás időpontja még bizonytalan. Az inségakció lebonyolítását könnyítették meg a város hitelezőivel való tárgyalások Eger, október 20. Tegnap beszámoltunk arról a kormánytarvről, amely a magyar városoknak a hitelezőkkel való tárgyalásait akarja előkészíteni az adósságok rendezésére vonatkozólag. A város közvéleményében érthetően nagy figyelmet váltott ki ez a hír, mart mindenki tisztában van az esetleg meginduló tárgyalások hordere- jével. Eger nehéz helyzetét és a költségvetési egyeniú y fennt irtásának nagy nehézségeit ugyanis az adósságok okozzák és abban az esetben, ha a város adósságainak rendezése a hitelezőkkel való tárgyalások során valami módon lehetővé válnék, magától adódna a mostaninál mmmmm———m—m— sokkalta reálisabb költségvetés készítése és a várod gondok mérséklése. Az adósságok annuitás- és kamatfizetése jelentős tételként szerepel a város költségvetésében s ha a tárgyalások eredményesek lennének, az inségakció fedezetének legalább egy részét bízio.ítaná az adósságok rendezése nyomán elérhető megtakarná«. Nem csoda tehát, ha a város is, a közönség is felfigyel a kormányzatnak arra az Ígéretére, hogy a városok helyzetét megkönnyítendő, tárgyalásokat kezd a hitelezőkkel a városi adósságok rendezése ügyében. Nem neveznek ki „új“ malom- főellenöröket Égerben Eger, október 20. Az országos sajtóban állandó an bukkannak föl hírek >uj< malomfőellenőri kinevezésekről. Illetékes helyen érdeklődtünk a kérdés iránt ■ a következő információt kaptuk: Az egri kerületben 26 ellenőri és 4 főellenőri állást rendszeresített a pénzügyminiszter. A kinevezett ellenőrök közül csak 20 foglalta el állását, a többi időközben más pályán helyezkedett el, illetve lemondott, mert szervezete nem birta a terhes szolgálatot. Ezek helyébe a pénzügyminiszter négy uj ellenőrt nevezett ki, a má ik két állás betöltéséről még nem történt intézkedés. Ami a főellenörőket illeti, három főellenőr működik a kerületben, a negyedik állásra már felterjesztettek egy ellenőrt. >27/« malomfőellenőri kinevezésekről tehát nines szó. — Az Egri Dalkör október 21-én, pénteken délután 6 órakor fontos próbát tart, melyre a tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. Törvényjavaslatok készülnek a minisztériumok tehermentesítéséről, az alsótoké közigazgatási bíróságokról ós a borkérdésről Eger, október 20. A képviselőház október 26 fin összeül. Ma még nem lehet biztosat tudni, hogy a kormányjmi- lyen javaslatokkal kívánja foglalkoztatói a parlamentet. Az egymásután következő minisztertanácsok fogják megállapítani a parlament muakaprogramm- ját is. Ebben a programmban első helyen a következő törvényjavaslatok szerepelnek : Keresztes-Fisoher Ferenc balügy miniszter törvényjavaslata a miniszteri hatáskörök újabb megállapításáról. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a minisztereket és minisztériumokat mentesítse azoknak a kisebb jelentőségű közigazgatási kérdéseknek az intézésétől, amelynek minden nehézség nélkül az al- ■őbbfokű közigazgatási hatóságok hatáskörébe u'alhaíók. Második: az alsófokú közigazgatási bíróságok megszervezéséről szóló javaslat. Eszerint a kisebb jelentőségű ügyeket nem kell a közigazgatási bírósághoz, mint egyetlen fórumhoz felterjeszteni, hanem az új alsótok ú közigezgatási birőság fogja elbírálói. Harmadik: Kállay Miklós földművelésügyi miniszter törvény- javaslata a borprobléma megoldására. Ez a javaslat a szőlősgazdák régi kívánságait óhajtja teljesen és egységesen rendezni. A borkérdést a borfogyasztási adó kikapcsolásával kivánja a javaslat megoldani. A megalkotandó törvényt több rendelet egészíti majd ki. Ezeken felül a kormány egész sereg gazdasági javaslatot készít elő. Még egyszer az egri frontharcos ügy Eger, október 20. Nagy örömmel olvastam az >Eger« tegnapi számában első cikkemhez megjelent hozzászólást egy másik bajtárs részéről. Bajtársam fején találja a szöget, amikor a tagsági díjnak tulajdonítja főképpen a frontharcos mozgalom Egerben való elfőj- tottságát. Ami a körzetvezető tisztet illeti, itt bajtársam téved, mert Szongott Tivadar ügyvéd űr lemondása után a központ tudomásom szerint dr. Lukács Gyula vármegyei másodföjegyző urat bízta meg a körzetvezető tisztségével, tehát van vezetőnk. A tagsági díjakkal azonban csakugyan baj van. Egy évvel ezelőtt, amikor még Szongott Tivadar körzetvezető tiszt úr az alakulást megpróbálva a frontharcosokat összehívta, mindössze öt bajtárs jelent meg. Étre a körzetvezetö tiszt úr be is adta lemondását, de már akkor is titztában voltunk azzal, hogy a magas tagdíj az akadálya a megalakulásnak. Nyomban meg is írtam ezt a központnak, kérve, hogy engedjenek a díj magasságából, de válaszra sem méltattak. A központ ilyenformán a frontharcos mozgalom terjesztésének első ellensége és akadálya, de belátásra valószínűleg csak akkor volna bírható, ha nem egy tag, de egy város frontharcosainak összessége nyíl tan közöloé a központtal a megalakulás sikertelenségének okát és határozatilag kérné a dijak mérséklését, mert abszurdum, hogy csak azokat a frontharcosokat ismerjék el, akik az évi négy pengőt meg tudják fizetni; meg nem engedhető, hogy a bajtársi össsetartozandóság érzésében a vagyoni kérdés támasszon szakadékot, lehetetlen, hogy sok bajtárs az évi négy pengő hiánya miatt ne foglalhasson helyet abban az alakulatban, mely hivatva van a volt frontharcosokat egy táborba egy begyűjteni, hogy ne lehessenek tagjai egy olyan alakulatnak, amelynek tagságára, nem az évi négy pengővel, de már odakint saját vérükkel és kimondhatatlan harctéri szenvedéseikkel a háború alatt szerezték a jogot. Nem szándékom a központot vádolai, mint adminisztratív tisztviselő jól tudom, hogy minden adminisztráció költséget kíván és ezeket a költségeket valahonnan fedezni kell, ezért jogosultnak láttam, hogy eleinte, a szervezkedési idő alatt, amikor még bizonytalan volt a mozgalom sikere, az aránylag magas tagsági díj beszedésére szükség volt, ma azonban, «mikor a mozgalom már több mint 20,000 tagot számol, a magas tagsági díj már nem jogosult, annál is inkább, mert ennek a mozgalom• nak úgy volna tökéletes értéke és értelme, ha lehetőleg minden frontharcost magába foglalna, márpedig a frontharcosok tömege a legszegényebb társadalmi osztályból való. A frontharcos mozgalom nem úri passzió, célja a nagy háború derék, vitéz katoaái részére mindazokat a jogokat megszerezni, amelyeket a náborúban való aktiv részvételükkel biztosítottak maguk-
