Eger - napilap, 1932/2
1932-10-15 / 234. szám
AB« 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. —TELEFONI 11.—KIADÓHIVATAL. EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. XLIII. évfolyam 234. szám * Szombat ♦ Eger, 1932 október 13 Százezrek vettek részt ma délelőtt Klebelsberg Kuné gról temetésén Hóman, Bethlen és Váríj mondtak búcsúbeszédeket a ravatalnál. Óriási részvét mellett, százezrek jelenlétében folyt le ma délelőtt Klebelsberg Kunő gróf temetése. Már fél 9 órakor rendőrkordont vontak a Nemzeti Múzeum épülete köré és megkezdődött az iskolák, testületek és társa'dalmi egyesületek felvonulása. 10 őrára már hatalmas tömeg feketéllett a Múzeum környékén. Megérkeztek az előkelőségek, a királyi hercegek, a gyászoló család tágjai, a kormány és az országgyűlés tagjai, majd pontban 10 órakor a Kormányzó és Serédi bíboros hercegprímás. A temetési szertartást Glatt- felder Gjula Csanádi püspök végezte. Szertartás után Hóman Bálint kultuszminiszter mondott emlékbeszédet. Megrajzolta Klebelsberg pályafutását, rámutatott arra a vezéri zsenialitásra, amely az egyszerű hivatalnokból aktív politikust ciinált, majd a magyar szellemi élet élére állította. Megemlékezett alkotásairól, melyek közül legfontosabbak a menekült egyetemek elhelyezése, a negyedik egyetem megteremtése és a népiskolák kifejlesztése voltak. Nem a jelennek, hanem a jövőnek az embere volt. Bethlen István gróf annak a kabinetnek a nevében búcsúztatta Kl9belsberget, amelynek tagja volt. — Eljöttünk — mondotta, hogy mégegyszer megtzo- ritsuk kezedet, amely annyit alkotott. A világháború éj Trianon után a magyar kultúrát te mentetted meg az enyészettől. Sok gáncs ért, de ebben az országban mindenkit ér gáncs, aki alkot. Tetteidet csak a következő kor fogja tudni kellőleg értékelni. Ezutin Váry Albert mondott beszédet ez egységespárt nevében, majd Klebelsberg holttestét a többszázezer főnyi gyászoló közönség sorfala közt kiszállították a nyugati pályaudvarra. A vármegyei reform a mezőkövesdi járást, a Bodrogköz egy részét és négy községet Heves megyéhez csatol Az egri Schola Emericana kapunyitása. Eger, október 14. Csütörtökön délután tartotta ez egri Schola Emerioana, immár harmadik szemeszterének megnyitó előadását az Agria corporate kancelláriájában. Dr. Tóth Jőzsef jogtanár, a Schola igazgatója üdvözölte az Agria és Egedia corporatiők ifjúságát és röviden méltatta a Schola Eme- ricana jelentőségét. Az előadást dr. Schőnvitzky Bertalan tartotta az »Egyháziak és világiak az Emericánában« címmel. A mély gondolatoktól gazdag beszéd első részében foglalkozott az egyházi férfiak és a világiak együttműködésével és ennek az együttműködésnek az Emericana keretein belül való lehetőségével. Előadása további folyamán kifejtette az egyesület célkitűzéseit és rámutatott arra, hogy mind a nihilizmusnak, mind a nacionalizmusnak egyformán veszélyes túlzásaival szemben ez az egyesület képviseli a helyes középutat. Utána Király Kálmán, az »Egri Katolikus Tudósító« szerkesztője tartott előadást. »Az aktiv katolicizmus és a sajtó« címmel. A német centrum katholikus vezéregyéniségeinek kijelentéseire támaszkodva felvetette azt a gondolatot, hogy a művelt fiatalságnak meg kell találnia az egyszerűbb ifjúsághoz vezető utat az okvetlenül szükséges együttműködés érdekében. A továbbiakban a sajtó óriási horderejét fejtegette. Majd egy katholikus és nemzeti szempontból egyformán szomorú statisztikát olvasott fel, amely a baloldali lapok nagyobb elterjedtségét bizonyította a katolikus sajtó termékeivel szemben. Egyúttal felhívta a figyelmet a katolikus lapok fokozottabb támogatására, amely minden katolikus magyarnak erkölcsi kötelessége. A nagy tetszéssel fogadott előadások végeztével dr. Tóth Jőzsef köszönte meg az előadók közreműködését, A Schola Eme- rioana minden csütörtökön d. u. 6 órakor tartja tudományos és aktuális kérdésekkel foglalkozó előadásai*. (F. B.) Eger, október 14. Hírt adott már az Eger arról a tervről, amely a vármegyei reformmal kapcsolatban nyilvánosságra került nemrégiben. A reformot takarékossági és egyéb szempontok figyelembevételével úgy kívánják keresztülvinni a belügyminisztériumban, hogy a mai 25 vármegyei keretből 18 megyét alakítanak, beolvasztással és a területek új cioporfosí- tásával. A rarionalizálási kormánybiz- tosság a Statisztikai Hivatal térképészeti osztályát kareste meg, hogy a kidolgozott terv alapján készítse el az új megyetérkép vázlatát. A munbálaokoa most végzik az utolsó simításokat és pár nap múlva már nyilvánosságra is hozzák. — Módunkban van ennek az új vármegyei beosztásnak Heves vármegyét is érintő részét már most közölni. Eszerint Hevesmegye területe lényegesen megnagyobbodik, a- mennyiben Borsodmeyyéből ide csatolnák az egész mezőköveidi járást, a Bodrogköz egy részét, azonkívül Boreodszentmárton, Mőnosbél és Bélapátfalva községeket. A csonka vármegyéket a tervezet beolvasztja és így 7 vármegye eltűnik a térképről. A tervezet a közigazgatási, pénzügyi és eisőiorhan a tradicionális szempontok figyelembevételével készült. A kisipar bajai. Az ország kézmúvesiparosai a napokban nagy-gyűlést tartottak Budapesten, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök is megjelent. Ebből ez alkalomból beszédet mondott, amelyből nagy szeretet és megértés csendült ki a kisiparosság iránt, de az a szeretet nem homályosíthatta el azt a kritikát, amelyet a miniszterelnök a kisipar mai szervezetlen állapotáról mondott. Utalt arra, hogy már régebben foglalkozik a kisiparosság sorskérdéseivel, általánosságban igen jól ismeri minden buját baját, legfeljebb egyes részletek lehetnek csak előtte ismeretlenek. A magyar kisiparosság mindenkoron egyike volt a legkonzervatívabb nemzeti elemnek, szorgalmas munkásság közepette halmozta azokst az erőtényezőket erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt, amelyek nemzet- fentartó voltuknál fogva jelentős szerepet játszanak a magyar közéletben és a gazdasági életben is. A magyar kisiparos igen tehetséges osztályát képezi a ma- magyar népkőzÖBiégnek. Igaza van a miniszterelnöknek, amikor a magyar iparosság termelő munkájában az őserő nyomait látja, amely a magyar lélek termékenységéből fakad. Nem lehet csodálkozás nélkül nézni egyszerű alföldi edénykészíiők, vagy például a debreceni szürszabők alkotásait, amelyekből tényleg a magyar lélek eredetisége, sajátságos színezete sugárzik ki. Nagy kár, hogy ez a társadalmilag s mondhatnék iparmű- vészetileg oly sokét jelentő osztály nincs kellőleg megszervezvp. A miniszterelnök éles szemét nem kerülhette el ez a tény s szokott őszinteségével ennek kifejezést is adott. A kisiparosság a nagyiparral csak akkor élhet harmóniában, ha fokozott és egységes szervezési munka során eltünteti azokat a jelenségeket, emelyek ma sokszor boldogulása útjába állanak. Maga a miniszterelnök mondta, hogy bizonyos féltékenység, sőt talán kenyér- irigység is tapasztalható egyes versenytárgyalások alkalmával a kisiparosság soraiban s ezeknek el kell tűnni. Felszólította
