Eger - napilap, 1932/2

1932-10-13 / 232. szám

2 EGER 1982. október 18 ez elnyomorodott, teherrel ros badáiig rakott gazda képtelen eleget tenni adőfizetéai kötele­zettlégének. Éb hol lehet itt izé anyagi fe- Ielőiaégről, amikor ebben az esz- tendőben, a Köziégi Alkalma­zottak Fizetési Alapjának meg- ■zűatével, már a jegyzők is alig kapják meg fizetőtöket a köziégi pénztárból. Ezek izerint a felelőnég ki­mondása az idén ii kizSrőlag formai végrehajtása le íz a tör­vénynek. A közigazgatási bizottság dél­előtt 10 órakor tart ülést, utána, 11 órakor a kisgyűlés ülésezik. Ma folytatták a képviselöházban a kormány programmjának vitáját Appongi Albert gróf Gömbös programmjáról. A képviselőhöz ma délelőtt folytatta a kormányprogramra vitáját, nagy érdeklődés mellett. A képviselők csaknem teljes számban megjelentek az ülésen, amelynek külön érdekességet adott Apponyi Albert gróf fel­szólalása. Almássy László elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést és kegyeletes íz svakkal elparen- tálta Klebelsberg Kunő grófot, majd a gyász jeléül 10 percre felfüggesztette a tanácskozást. Szünet után a Ház megválasz­totta a Puky Endre külügymi- nisztersége folytán megüresedett alelnöki tisztségre Bessenyey Zé­nót, majd elhatározta, hogy a mai ülés délután is tart. Napirendre térve az első szó­nok ^Peyer Károly volt, aki til­takozott az ellen, mintha a szo­ciáldemokraták a bolsevista tö­rekvések támogatói lennének. Általános figyelem közepette emelkedett szólásra Apponyi Al­bert gróf. Kijelentette, hogy nem érintheti a kormány programmját beszédében, mert nem ismeri részleteikben a célkitűzéseket. AnDak a véleményének adott ki­fejezést, hogy lélektani ráhatá­sokkal kell áldozatossá tenni a nemzetet. Ez sikerülni is fog Gősabös Gyulának, aki nsgy eréllyel fogott hozzá nehéz fel­adatához. A titkosság alapján áll ■ mivel Gömbös Gyula is ezt az elvet vallja, támogatni fogja a kormáoyt ezen a téren s ál­talában mehg rokonszenv vei ki­séri a kabinet működését, mert annak minden tagjában látja ez elhivatottságot. (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Legközelebb meg|elenlk a kormány száz pontból álló programmja Budapest, október 12. Az egységespirt kedden este értekezletet tartott. Pestby Pál elnök megnyitva az ülést beje­lentette, hogy Klebelsberg Kuoő gróf meghalt. Gömbös Gyula miniszterelnök: Bejelentem, hogy a m. kir. kor­mány a nemzet halottjának te­kinti. Azután rámutatott a kormány és a párt együttműködésére és indítványozta, hogy a párt fe­jezze ki háláját és köszönetét azért a fényes és hatalmas prog­ramért, amelyet a parlamentben a párt számára és az egész or­szág számára adott a miniszter- elnök. Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt fel azután. — Ma nagy vonásokban ismer­tettem programomat a képvise- lóházbin — mondotta. — A ma­gyar közélet hibájának tartom, hogy sokan nem igen szeretnek nagyvonalú elgondolásokba be­illeszkedni mindig csak a részle­teket akarják m gitőlni. Az a 100 pontból álló programm.amely- ról már említés volt, legközelebb meg fog jelenni és abban még messzebb fogok menni, mint ma, amikor ennek a programúinak inkább csak a keretét adtam meg. Ezután megköszönte a minisz­terelnök a pártnak a párt elis­merését. Az iparosság ma tartotta demonstrativ nagygyűlését Budapesten Budapest, október 12. Az ország összes ipartestük- teinek kiküldöttei részvételével ma tartották meg Budapesten a kézműipsroiok demonstrativ nagygyűlését, amelyen megje­lent Gömböi Gyula miniszter­elnök és Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi miniszter is. Gömbös Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó az iparosság kívánságait teljesíteni, ha azo^ a lehetőség határain belül mozognak.Kérte a kézműveseket, hogy maradjanak meg továbbra is lélekben konzervalíveknek és összefogással, szervezettséggel álljanak ellent a felforgató áram­latoknak. Felhívta a nagygyű­lést, hogy az iparosság kíván­ságait foglalja pontokba és ter­jessze a kormány elé. Miért tartja az állam előbbrevalónak a hadikölcsönkötvények valorizálását, mint a vitézség! érempótdijak rendezését? Eger, október 12. Ha vannak olyanok, akikkel szemben az állam, a társadalom hálátlan, azok ciak a hadvisel­tek, az egykori frontharcos ka­tonák lehetnek! Pádig gondol­janak c>ak vissza a hatalom urai, a háború és a konjunktú­rák ideje alatt hirtelen meggaz­dagodott, — de még a frontszol­gálat siói is, tudja Iiten hány­féle jogcímen kibújt Krőzutok is, hogy amikor minket elszólított a Haza hívő szava és a hosszú, virágos katonavonatok robogtak velünk az ismeretlen halálmezők felé, — ők az életbiztonság ér­zésével lengették felénk kalapju kát, zsebkendőjüket, a csaták tüzébeinduló »hősihalo'.tjelölte*« felé s azt Ígérték: »Ha majd visszatértek a négy győzelem után, a nemzet tudni fogja kötelességét veletek szem ben . . .« És mi mentünk . . . Igaz, nem a győzelem babér­jával tértünk vissza a sok, di­csőséggel megvívott harc után, de vereséggel sem ! A romboló eszmék, a linderi szavak követ­kezménye volt minden, ami azon a szomorú emlékezetű, tizennégy év előtti októberen történt . . . Da minek fűzzük ezeket a szo­morú emlékeket tovább! Mi, kiket a Gondviselés meg­őrzött az öldöklő csatákban s ki nyomorékan, ki többé kevésbbé ép testei hazakerült, váriunk és ma is ciak várjuk, hogy vájjon mikor jut már eszébe az állam­nak, hogy a sok ígéret közül csak egyet is beváltion . . . Eleinte beláttuk, hogy nagyon nehéz helyzetben van az ország és nem emlékeztettük az illető* keleket a szavak valóra váltá­sára. De moit, amikor látjuk, hogy az állam már évekkel ez­előtt rendezés alá vtt'e a hadi- kölciönkötvénytulajdonosok sé­relmes ügyét, úgy érezzük mi vitéziégi éremtulajdonosok, hogy ideje volna elővenni a mi, sár­guló vitézségiérem-igazolványa- inkat is és elébe tartani az il­letékeseknek, hogy: Nézzétek ezt a »kötvényt« ! Tegyétek a lelhiismeretetek)mér- legére a mondjátok meg őszin­tén : — Melyik papírnak a tu­lajdonosa hozott többet a haza oltárára, a hadikölciö ’kötvénye­ké, avagy pedig a vitézségiérem igazolványoké ?! El kell ismerni, hogy a hadi* kölcsönjegyzök is nagy áldoza­tot hoztak a hazáért. Sokan egéiz vagyonukat fektették (jő kamatozás reményében) abba, de az sem titok, hogy nagyon so­kan csak ezért jegyeztek tőlük telhető nagy összegű hadiköl* ciönöket, hogy ezáltal magukat a harctéri szolgálat alól mente­síthessék, más szőval: életüket, testi épségüket biztonságban érezhessék. És mi, akik életünket nem akartuk megváltani pénzzel és nem is váltottuk ezt meg, hanem mentünk az ellenség elé, szembe nézni ezer és ezer halállal, hogy megvédelmezzük vérünk és éle­tünk árán Hazánkat — és benne azokat is, akik a hadikölcsönö- ket jegyezték—meddig várjunk még arrB, hogy vitézségiérem- pőtdijunkat, — amely az állam­nak b.c.ületbeli adóssága a négy és féléves vilégégés életben ma­radott aktiv résztvevőivel szem­ben — valamiképpen rendezzék? — Talán addig, amig az összes hadikölcsönöket kamatostól viiz- ■zafizetik ?! Az lett volna az igazság és méltányosság, ha előbb a vitéz- sági érmeket váltsa meg az ál­lam és ciak azután kerülhetett volna sor a hadiköloiönöiökre. Ét legyen szabad itt időzni az uj miniszterelnök szavait, ame­lyeket vasárnap, Budapesten a Hősök-terén, 40.000 volt front­harcos előtt mondott: »Kötelességemnek tartom, hogy a hadirokkantak és a fronthar­cosok ügyét alkotmányos úton sürgősen rendezzem.« Szeretnők remélni, hogy annyi Ígérgetés után ezek a szavak tartalmat fognak nyerni s tettek követik a 40.000 frontharcos előtt | tett keméoy Ígéretet. (K. i.) Az olimpiai vizipólócsapat Egerbe jön a tavasszal A Magyar Üsző Szövetség leg­utóbb elhatározta, hogy a jövő év tavaszán az uizősport, de különösen a vizipoló népszerű­sítése érdekében nagyszabású propagandát kezd. Erre a pro­pagandára legalkalmasabbnak találta azt a módot, hogy a los- angelesi olimpiászon olyan nagy sikerrel szerepelt polőcsapatot a magyar vidéki városok mind­egyikébe elviszi és bemutató mérkőzéseket rendez a két csa­patra osztott gárdával. A körúton természetesen Eger­be is eljönnek a losangelesi győztes polózók, még pBdig az eddigi terv szerint városunkba június folyamán érnek. Valószí­nűleg június 3 án, vagy 4-én szállnak vízbe Egerben az olim­pikonok.

Next

/
Thumbnails
Contents