Eger - napilap, 1932/2
1932-10-13 / 232. szám
2 EGER 1982. október 18 ez elnyomorodott, teherrel ros badáiig rakott gazda képtelen eleget tenni adőfizetéai kötelezettlégének. Éb hol lehet itt izé anyagi fe- Ielőiaégről, amikor ebben az esz- tendőben, a Köziégi Alkalmazottak Fizetési Alapjának meg- ■zűatével, már a jegyzők is alig kapják meg fizetőtöket a köziégi pénztárból. Ezek izerint a felelőnég kimondása az idén ii kizSrőlag formai végrehajtása le íz a törvénynek. A közigazgatási bizottság délelőtt 10 órakor tart ülést, utána, 11 órakor a kisgyűlés ülésezik. Ma folytatták a képviselöházban a kormány programmjának vitáját Appongi Albert gróf Gömbös programmjáról. A képviselőhöz ma délelőtt folytatta a kormányprogramra vitáját, nagy érdeklődés mellett. A képviselők csaknem teljes számban megjelentek az ülésen, amelynek külön érdekességet adott Apponyi Albert gróf felszólalása. Almássy László elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést és kegyeletes íz svakkal elparen- tálta Klebelsberg Kunő grófot, majd a gyász jeléül 10 percre felfüggesztette a tanácskozást. Szünet után a Ház megválasztotta a Puky Endre külügymi- nisztersége folytán megüresedett alelnöki tisztségre Bessenyey Zénót, majd elhatározta, hogy a mai ülés délután is tart. Napirendre térve az első szónok ^Peyer Károly volt, aki tiltakozott az ellen, mintha a szociáldemokraták a bolsevista törekvések támogatói lennének. Általános figyelem közepette emelkedett szólásra Apponyi Albert gróf. Kijelentette, hogy nem érintheti a kormány programmját beszédében, mert nem ismeri részleteikben a célkitűzéseket. AnDak a véleményének adott kifejezést, hogy lélektani ráhatásokkal kell áldozatossá tenni a nemzetet. Ez sikerülni is fog Gősabös Gyulának, aki nsgy eréllyel fogott hozzá nehéz feladatához. A titkosság alapján áll ■ mivel Gömbös Gyula is ezt az elvet vallja, támogatni fogja a kormáoyt ezen a téren s általában mehg rokonszenv vei kiséri a kabinet működését, mert annak minden tagjában látja ez elhivatottságot. (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Legközelebb meg|elenlk a kormány száz pontból álló programmja Budapest, október 12. Az egységespirt kedden este értekezletet tartott. Pestby Pál elnök megnyitva az ülést bejelentette, hogy Klebelsberg Kuoő gróf meghalt. Gömbös Gyula miniszterelnök: Bejelentem, hogy a m. kir. kormány a nemzet halottjának tekinti. Azután rámutatott a kormány és a párt együttműködésére és indítványozta, hogy a párt fejezze ki háláját és köszönetét azért a fényes és hatalmas programért, amelyet a parlamentben a párt számára és az egész ország számára adott a miniszter- elnök. Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt fel azután. — Ma nagy vonásokban ismertettem programomat a képvise- lóházbin — mondotta. — A magyar közélet hibájának tartom, hogy sokan nem igen szeretnek nagyvonalú elgondolásokba beilleszkedni mindig csak a részleteket akarják m gitőlni. Az a 100 pontból álló programm.amely- ról már említés volt, legközelebb meg fog jelenni és abban még messzebb fogok menni, mint ma, amikor ennek a programúinak inkább csak a keretét adtam meg. Ezután megköszönte a miniszterelnök a pártnak a párt elismerését. Az iparosság ma tartotta demonstrativ nagygyűlését Budapesten Budapest, október 12. Az ország összes ipartestük- teinek kiküldöttei részvételével ma tartották meg Budapesten a kézműipsroiok demonstrativ nagygyűlését, amelyen megjelent Gömböi Gyula miniszterelnök és Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter is. Gömbös Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó az iparosság kívánságait teljesíteni, ha azo^ a lehetőség határain belül mozognak.Kérte a kézműveseket, hogy maradjanak meg továbbra is lélekben konzervalíveknek és összefogással, szervezettséggel álljanak ellent a felforgató áramlatoknak. Felhívta a nagygyűlést, hogy az iparosság kívánságait foglalja pontokba és terjessze a kormány elé. Miért tartja az állam előbbrevalónak a hadikölcsönkötvények valorizálását, mint a vitézség! érempótdijak rendezését? Eger, október 12. Ha vannak olyanok, akikkel szemben az állam, a társadalom hálátlan, azok ciak a hadviseltek, az egykori frontharcos katonák lehetnek! Pádig gondoljanak c>ak vissza a hatalom urai, a háború és a konjunktúrák ideje alatt hirtelen meggazdagodott, — de még a frontszolgálat siói is, tudja Iiten hányféle jogcímen kibújt Krőzutok is, hogy amikor minket elszólított a Haza hívő szava és a hosszú, virágos katonavonatok robogtak velünk az ismeretlen halálmezők felé, — ők az életbiztonság érzésével lengették felénk kalapju kát, zsebkendőjüket, a csaták tüzébeinduló »hősihalo'.tjelölte*« felé s azt Ígérték: »Ha majd visszatértek a négy győzelem után, a nemzet tudni fogja kötelességét veletek szem ben . . .« És mi mentünk . . . Igaz, nem a győzelem babérjával tértünk vissza a sok, dicsőséggel megvívott harc után, de vereséggel sem ! A romboló eszmék, a linderi szavak következménye volt minden, ami azon a szomorú emlékezetű, tizennégy év előtti októberen történt . . . Da minek fűzzük ezeket a szomorú emlékeket tovább! Mi, kiket a Gondviselés megőrzött az öldöklő csatákban s ki nyomorékan, ki többé kevésbbé ép testei hazakerült, váriunk és ma is ciak várjuk, hogy vájjon mikor jut már eszébe az államnak, hogy a sok ígéret közül csak egyet is beváltion . . . Eleinte beláttuk, hogy nagyon nehéz helyzetben van az ország és nem emlékeztettük az illető* keleket a szavak valóra váltására. De moit, amikor látjuk, hogy az állam már évekkel ezelőtt rendezés alá vtt'e a hadi- kölciönkötvénytulajdonosok sérelmes ügyét, úgy érezzük mi vitéziégi éremtulajdonosok, hogy ideje volna elővenni a mi, sárguló vitézségiérem-igazolványa- inkat is és elébe tartani az illetékeseknek, hogy: Nézzétek ezt a »kötvényt« ! Tegyétek a lelhiismeretetek)mér- legére a mondjátok meg őszintén : — Melyik papírnak a tulajdonosa hozott többet a haza oltárára, a hadikölciö ’kötvényeké, avagy pedig a vitézségiérem igazolványoké ?! El kell ismerni, hogy a hadi* kölcsönjegyzök is nagy áldozatot hoztak a hazáért. Sokan egéiz vagyonukat fektették (jő kamatozás reményében) abba, de az sem titok, hogy nagyon sokan csak ezért jegyeztek tőlük telhető nagy összegű hadiköl* ciönöket, hogy ezáltal magukat a harctéri szolgálat alól mentesíthessék, más szőval: életüket, testi épségüket biztonságban érezhessék. És mi, akik életünket nem akartuk megváltani pénzzel és nem is váltottuk ezt meg, hanem mentünk az ellenség elé, szembe nézni ezer és ezer halállal, hogy megvédelmezzük vérünk és életünk árán Hazánkat — és benne azokat is, akik a hadikölcsönö- ket jegyezték—meddig várjunk még arrB, hogy vitézségiérem- pőtdijunkat, — amely az államnak b.c.ületbeli adóssága a négy és féléves vilégégés életben maradott aktiv résztvevőivel szemben — valamiképpen rendezzék? — Talán addig, amig az összes hadikölcsönöket kamatostól viiz- ■zafizetik ?! Az lett volna az igazság és méltányosság, ha előbb a vitéz- sági érmeket váltsa meg az állam és ciak azután kerülhetett volna sor a hadiköloiönöiökre. Ét legyen szabad itt időzni az uj miniszterelnök szavait, amelyeket vasárnap, Budapesten a Hősök-terén, 40.000 volt frontharcos előtt mondott: »Kötelességemnek tartom, hogy a hadirokkantak és a frontharcosok ügyét alkotmányos úton sürgősen rendezzem.« Szeretnők remélni, hogy annyi Ígérgetés után ezek a szavak tartalmat fognak nyerni s tettek követik a 40.000 frontharcos előtt | tett keméoy Ígéretet. (K. i.) Az olimpiai vizipólócsapat Egerbe jön a tavasszal A Magyar Üsző Szövetség legutóbb elhatározta, hogy a jövő év tavaszán az uizősport, de különösen a vizipoló népszerűsítése érdekében nagyszabású propagandát kezd. Erre a propagandára legalkalmasabbnak találta azt a módot, hogy a los- angelesi olimpiászon olyan nagy sikerrel szerepelt polőcsapatot a magyar vidéki városok mindegyikébe elviszi és bemutató mérkőzéseket rendez a két csapatra osztott gárdával. A körúton természetesen Egerbe is eljönnek a losangelesi győztes polózók, még pBdig az eddigi terv szerint városunkba június folyamán érnek. Valószínűleg június 3 án, vagy 4-én szállnak vízbe Egerben az olimpikonok.
