Eger - napilap, 1932/2

1932-09-01 / 198. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. Aefl 10 FILLÉR • í-í-t U'Uíú POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON i 11.— KIADÓHIVATAL i EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- SZÁMLA : 54 558. XLIII. évfolyam 198. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1932 szeptember 2. y Nem lehet megállapítani I az érdi repülőszeren­csétlenség okát. MegírtuK, bogy az érdi repülő­téren kedden lezuhant a műegye­temi sportrepülőegyesület egyik fiatal pilótája, Galamb Gusztáv. A repülőgép pozdorjává tört éa a pilóta szörnyethalt. A szeren- caéilenaég után az érdi csend- őraég azonnal megindította a vizsgálatot, hogy megállapítsák a borzalma« szerencsétlenség okát. Tekintve, hogy a gép tel­jesen öaazetörött, vezetője pedig anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt, a szerencsétlen­ség okának pontos megállapítása csaknem teljesen lehetetlen. Kara Jenő, a Magyar Aero Szövetség alelnöke Galamb Gusz­táv katasztrófájával kapcsolat­ban kijelentette, hogy az ilyen szerencsétlenségnek Kétféle oka lehet. Egyik az, hogy a gép ve­zetője súlyos kormányzási hibát kővet el, a másik pedig, hogy a repülőgép valamelyik alkatrésze eltörik. Galamb Gusztáv, aki ki­váló képességű pilóta volt, sem­mi esetre sem követhetett el olyan súlyos hibát a gép veze­tése körül, amely a katasztrőfára vezethetett volna. így tehát min­den valószínűség szerint a gép­nek történhetett hirtelen valami baja, de hogy ez mi volt, azt most már — tekintve, hogy a gép teljesen összetörött — lehe­tetlenség megállapítani. A rokonszenves fiatal pilőta halála az egész országban nagy részvétet keltett. A sarkvidéken megtalálták Amundsen régi jegyzeteit. Egy orosz kutató társaság, amely jégtörőbajőval utazott az északi sark felé, érdekes leletre bukkant. Megtalálták Amundsen- nek, a világhírű norvég sark­kutatónak 1919-ből való jegyze­teit, továbbá a jégbe ékelve egy jelzőoszlopot, amely Amundsen táborának a helyét mutatta. A hős sarkutaző, mint emlé­kezetes, az olasz Nobile-expedició után való mentési munkálatok közben pusztult el. Mikor híre érkezett, hogy Nobilét és társait szerencsétlenség érte, Amundsen repülőgépen indult el az északi sirk felé és többé nem tért vissza. Most az orosz expedíció föl­fedezése újra fölidézi a tudomány nagyszerű hősének emlékezetét, Amundsen jegyzeteiben bizonyá­ra sok értéke■ adatot találnak. A Ház holnapi ülésén szóvá teszik az ellenzék féktelen izgatásait Eger, szeptember 1. Még a parlament nyári szü­nete előtt az egységespárt elha­tározta, hogy minden hónap utol­só csütörtökén értekezletet tart. A párt ehhez a határozathoz ké­pest ma este 7 órakor tart érte­kezletet, tehát épen egy nappal a Ház ülése előtt. Ellenzéki oldalról ügy akar­ják beállítani ezt a pártértekez­letet, mintha összehívása a me- zöcsáti választás eredményével volna kapcsolatos, holott erről nincsen sző. A párt vezetőségé­től szerzett értesülésünk szerint az értekezleten a mezőgazdasági éa általában a gazdasági hely­zettel összefüggő kérdéseket fog­ják megvitatni, de természete­sen szóba kerül a parlament másnapi ülése is. Ismeretes, hogy ellenzéki kép­viselők az állítólagos mezőcsáti erőszakosságok ügyében hivat­ták össze a Házat. A választás lezajlása után az ellenzéki kép­viselők is valamennyien megál­lapították, hogy semmiféle erő­szakosság, vagy hatósági be­avatkozás nem volt és nem az ellenzék, hanem éppen az egy­ségespárt részéről hangzottak el panaszok féktélen izgatás, a vá­lasztők megfélemlítése és befő lyásolása miatt. A Ház pénteki ülésén előre­láthatóan szóvá is fogják tenni a mezőcsáti választást megelő­zően heteken át folytatott fékte­len izgatásokat. A pártértekezle'et vacsora kö­veti. Szeptember 18-án Eger fölött is átrepül a Glustizia per l’Ungherla Eger, steptember 1. Megírtuk, hogy a Mussolini által ajándékozott »Giustizia per 1’ Ungherián« Magyar Sándor őoeánrepülő körrepülést végez, amelynek folyamán leszáll az ország nagyobb városaiban. Szeptember 4-én Féosre repül a gép s az Egerből induló pécsi Filléres Gyors utasai közelről is megnézhetik a repülőtéren. 11-én Szeged és Békésoaaba, 14 én Szombathely van programmon, 18-án pedig Miskolcot keresi fel Magyar Sándor, ahol 17—18 óráig marad. Innen Budapestre repül, és útbaejti Egert is. Sajnos, Egernek nincs repülő­tere, ahol leszállást lehetne vé­gezni, így az egriek csak átvo- nulőban láthatják a hatalmas gépet. A »Guistizia per l’Un- gheria« valószínűleg néhány tisz­teleti kört fog leírni a város fölött. Meg kell akadályozni a külföldi agrártermékek behozatalát Eger, szeptember 1. A mezőgazdasági termelés az idei esztendőben, — szinte ez unalomig ismételte már az egész magyar sajtó, — katasztrőfális kilátások előtt áll. A gazdák, akiknek vetését tönkretette az aszály és a rozsda, kétségbe­esve állnak a közterhek, bank- adósságok, szatócs-tartozások roppant összegei előtt, amelye­ket nemhogy kifizetni, de még részben törleszteni sem tudnak. Ebben a kétségbeesett hely­zetben most már csak egyetlen reménysége van a termelőnek: a szépen Ígérkező tengeritermés. Ugylátszik azonban, hogy itt is csalódni fog a gazda, most ez egyszer nem a termésben, ha­nem abban a védelemben, ame­lyet teljes joggat elvárhatna még jobb időkben is az intéző kö­röktől. Megállapított tény, hogy nyolc- száz vagon külföldi tengerit hoz­tak be ez országba és még min­dig kétszáz vagon vár eladásra. Jó lenne, ha a mezőgazdasági kamarák közbelépnének éa meg­akadályoznák ennek a tengeri­nek eladását és egy esetleges újabb agrárbehozatalt. Az adót ugyanis a magyar polgártól kö­vetelik. — nem az oláh és szerb eladótól, méltányos tehát, hogy ezt az adófizető termelőt leg­alább terményeinek értékesíté­sében ne akadályozza meg az államhatalom. A nagy válság során az ország valamennyi dol­gozó osztálya rájött arra, hogy a gazdasági élet egy nagy szer­ves egész, amelyben a természe­tes összefüggések ügy hatnak egymásra, mint a szív betegsége a nyomorra, a gyomoré a légző­szervekre. Ha mégis azt látjuk, hogy az egyes termelési ágaza­tok a kormányhoz és hatóság­hoz fordulnak panaszaikkal, mintha a bajok csak az övék volnának: ez érthető, mert hi­szen mindenki maga érzi önma­gán, hogy hol szorít a cipő és a másnak a baját hajlandó kisebb­nek, könnyebbnek látni. A kormányzat azonban nem tévesztheti szem elöl a gazda­sági éleinek ezt a szervességét, mindenre kiterjedő összefüggé­seit és ezért kötelessége arra tö­rekedni, hogy mindenfelé vala­mennyi osztálynak és ágazatnak arányosan mérje ki a segítést és a támogatást. Kétségtelen, hogy a panaszkodók sorában még pedig joggal nem kis he­lyet foglal el a magyar iparos társadalom, amely élet-halál har­cát vívja. A felgyülemlett pana­szokat és óhajtásokat memoran­dumba foglalva átnyújtották Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszternek azzal a kéréssel, hogy az emlékiratba foglalt kér­désekről hívjon egybe a minisz­ter ankétet. A miniszter kilátásba helyezte, hogy ezt a szaktanács- kozást még a kongresszust meg­előző időben szeptember hő ele­jére egybehívja és ezzel tulaj­donképen felaalegessé is válik a demonstrációs iparosgyülekezet. A felpanaszolt sérelmekre a kí­vánt jogorvoslások bizonyára nem fognak elmaradni. Már a legközelebbi időben rendelet fog nagy könnyítést hozni az adó­hátralékok behajtásában és a szociális terhek, vagyis a izociá-

Next

/
Thumbnails
Contents