Eger - napilap, 1932/2

1932-08-25 / 191. szám

1932. euguiztui 25. EGER 3 Kossuth La|os sírja mellé akarják temetni az aradi vértanúk, köztük Knézich Károly hamvait Az aradi Steiner-kriptában helyezték el ideiglenesen a hős egri tábornok csontjait. MflVft-RT AUTÓBUSZ BUDAPESTRE Augusztus 16-fól fiAPOflTA a Korona Szálló elől Menetjegy P 10’— Jegyváltás az autóbuszban. Felvilágosítás: Telefon 2- 38. MISKOLC . . ind. 16 00 LILLAFÜRED ind. 16.30 EGER . . ind. 18.10 GYÖNGYÖS . érk. 19.35 BUDAPEST . érk. 21.50 Vissza ind. Oktogontól . 7 00 Érkezik Egerbe .... 10.40 Eger, augusztus 24. Hónapok óta izgalomban tart­ói már az erdélyi magyarságot az aradi vértanuk hamvainak kérdése. A 83 esztendős cirok feltárását Aradon tavasszal kezd­ték meg, de amuakálatok folytatá­sát a román hatóságok betiltot­ták Török és Pöltenberg tábor­nokok hamvai még ma is a bi­tófák alatt ásott »írókban por­ladnak. Az erdélyi magyarok körében mozgalom indult meg, amely azt a kegyeletes gondolatot akarja megvalósítani, hogy aradi vér­tanúink előkerült földi marad­ványait a Kerepesi temetőben, Kossuth Lajos síremléke körül helyezzék örök nyugalomra. A Szent litván napi ünnep­ségek alkalmából Budapastre érkezett erdélyi magyarok ma­Eger, augusttu» 24. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megállapította az egye­temekre felvehető hallgatók szá­mát. Budapesten a hittudományi karra 30, a jogi karra 400, bz orvosi karra 180, a bölcsészetire 300, a gyógyszerészetire 60, a közgazdasági karra 300 hallga­tót vehetnek fel. Szegeden 200 jogászt, 60 or­vost, 60 bölcsészt, 50 mennyiség­tan és természettudományi sza­kost és 40 gyógyszerészt vesz­Heves, augusztus 24. (Az Eger tudósítójától.) A hevesi csendőrség két nap óta egy egészen furcsa ügyre igyekszik világosságot deríteni. A nyomozás annak tisztázására indult meg, hogy a hétfői napon, a hevesi piacon lejátszódott in­cidens rablótámadás-e, vagy közönséges éretlenkedése két foglalkozásnélküli ipsroslegény­gukkul hozták az aradi ásatá­soknak utóbb összeállított hite­les régészeti beszámolóját. Ebből megtudjuk, hogy Vőosey gróf, Schwaidel és Lázár tábornokok régebben előkerült földi marad­ványait Csonkamagyarország- ban, Knézich és Aulich tábornokok tavasszal kiásott csontjait pe­dig az aradi felsőtemető Steiner- kriptájában őrzik. Az erdélyi magyarokat a hóéi hamvak ügye nagy nyugtalan­sággal tölti el s ez érlelte meg a gondolatot, hogy szabadság- hőseink csontjeit Csonkamagyar- országba, Kossuth Lijos mellé szállítsák. E tekintetben most felirattal fordulnak a magyar és román kormányhoz és remélik, hogy a szép, kegye­leten tervet most már rövidesen valóra lehet váltani. nek fel. Debrecenben 50 teológus, 150 jogász, 60 orvos és 80 bölosész juthat be az egyetemre. Pécsett 50 teólógus, 150 jo­gász, 60 orvos, 50 bölcsész irat­kozhat. Az egri, kecskeméti és miskolci jogakadémiára 70—70. A budapesti műegyetem mér­nöki karára 70, építészeti karári 30, a gépészmérnökire 100, a ve­gyészmérnökire 20 és a közgaz­daságira 50 elsőéves vehető fel. nek. A hevesi piacon ugyanis hétfőn este a következő eset ját­szódott le: Két foglalkozásnélküli fiatal­ember, akikről a csendőrség ké­sőbb megállapította, hogy Dem- jén József és Kiss József iparos- segédekkel azonosak, megtámad ták és véresre verték Bohus Károly budapesti dinnyekeres­kedőt, aki vásárlás céljából tar­tózkodott a községben. Bohui a késő esti órákban a néptelen piacon sétált, amikor két fiatalember lépett elébe és felszólították, hogy igazolja ma­gát, mert ők hevesi detektívek. A meglepett kereskedő elővette igazoló írásait: amelyeket a két »detektív« figyelmesen átnézett. Hosszabb vizsgálódás után az egyik kijelentette, hogy az iga­zolványok nem jók, mert azokon csak budapesti bélyegzők van­nak. Felszőlí ották, hogy mutas­son hevesi bélyegzővel ellátott iratokat s mikor a kereskedő ki Eger, augutzsus 24. A jó vidék már sokszor csaló­dott a fővárosi olciősági hullám­ban. A csalódás ezúttal sem ma­radt el. Csaknem minden kira­katban ott van a felírás, hogy az ünnep hetére nagy árenged­mény, olcsóság, de bizony ha jobban megnéztük, semmi sem volt olcsóbb. Némelyik cég ki­jött egy-egy áruval, egy-egy cikket piacra dobott olcsóbban, de a többi maradt. Rengeteg ki­rakatot végignéztünk — a kira- katdiszitésben sem erőltették meg magukat — alig találtunk olyan árucikket, amely olcsóbb lenne az egrieknél. S ha akadt is, a különbözet nagyon kicii. Csak a választék hatalmas. És renge­teg a »bóvli«. Ami pedig a for­galmat illeti, jobb róla nem be­szélni, olyan gyenge volt. De nem találtuk az olcsóság nyomait sebol sem, legyen az étkezés, szállás, szórakozás, vagy bármi. Mintha mindenki ezen a héten akarta volna megkeresni azt a «csekélységet«, ami a foj­togató hátralékokra, úgymint üzletbér, OTI, adó, stb., stb-re kell. Mintha egész szeretett fővá­rosunk arra rendezkedett volna be, hogy a jő vidék majd ez alatt a pár nap alatt kirántja a hínárból. Nagyon kedves, kelle­mes volt mindenütt, amíg fize­tésre nem került a sor. Csak né­hány példa: Az Angol Park egyik zenés vendéglőjében 90 fillér a tormás virsli, az egyik ligeti uzsonnázőban 1 P 20 fil­lér egy adag fagylalt, másutt jelentette, hogy ilyen papírjai nincsenek, mindketten rátámad­tak. Majd adunk mi hevesi pe­csétet magának, mondotta az egyik s botjaikkal agyba-főbe verték a kereskedőt, aki eszmé­letlenül esett össze. Néhány késői járő-kelő talált rá, orvost hívtak hozzá, aki első segélyben részesítette a sebesül­tet és megállapította, hogy sé­rülései súlyos természetűek. A csendőrség még akkor éjjel elfogta a támadókat s most igyek­szik tisztázni a támadás indítő okait. közönséges vízzel készült limo­nádé 40 fillér (előállitási költsége 10 filőr sincs) — és így tovább. Szörnyű drágák voltak a leg­népszerűbb helyek is, miat az állatkert (70 fillér, este pláne 1 pengő), az Angol Park, hol a belépődíjon felül minden néhány perces külön szórakozás külön 30—40—50 fillérbe került, a Mar- git-sziget, a fürdők ős minden, minden. Drága a villamos, az autóbusz, az autőtaxi, a fogas­kerekű, a propeller, drága az őlel, ital (tej 40 fillér), drága még a levegő is. Mindezekhez hozzávéve az elkerülhetetlen mellékkiadásokat (ruhatárak, bor­ravalók, stb.) egyszeribe magya­rázatát kapjuk, miért csökken évről-évre a Szent István hét forgalma. Mert nagyot csökkent a tavalyival szemben is, pedig az idén több külföldi volt. De mit őr a külföldi, ha a .jő vi­dék* — amely mégis csak a fő­tétel — nem bírja ezt az őrült iramot. Az „Eger“ panaszköny ve, Miért nem söprik ki a várat ?I Eger, augusztus 24. Igen tisztelt Szerkesztő Úri Ha az ember általában sétára indul, soha sinci bebiztosítva atekintatben, hogy útján mélyebb filozófiai értékű megállapításo­kat ne tegyen, amelyek jellemző és tömör rövidségükkel axióma- szérűén hatnak. így tűnődtem tegnap délután, mikor véletlenül felvetődvén a várba, meg kellett látnom azt Hogyan igazoltatják Hevesen a dinnyekereskedőket Éretlen tréfa, vagy rablótámadás? Szent István „olcsó heté“-ben minden volt Budapesten, csak olosóság nem Ä külföldiek nagyobb számban jöttek a fővárosba, a »jó vidék« azonban, amely azelőtt ontotta a pénzt, nem birja már az iramot. Egy egri utas rövid megjegyzései. 70 elsőóvest vesznek fel az egri jogakadómi&n 2830 elsőéves az egyetemeken. — Mayor János volt miniszter Egerben. Mayer János ny. földmű­velésügyi miniszter, a kápolnai ke­rület képviselője nyári szabadsá­gát Egerben tölti. A volt minisz­ter több nap óta itt tartózkodik már, mint Szabó Gyula dr. járási j főszolgabíró vendége.

Next

/
Thumbnails
Contents