Eger - napilap, 1932/2
1932-08-14 / 184. szám
2 EGER 1932. auguiztui 14. <a m ŰSlSft félő induló kooii pedig öt percet vár. Az ú] kőzlekedéai lehetőség kényelmes és olcsó voltánál fogva, bizonyára rövid alatt rokonszenves lesz az egri utazóközönségnek, annál is inkább, mert megszűnteti a várakozások, átszállások sokszor kényelmetlen kényszerűségét, ezenfelül a menetidőt, a személyvonathoz viszonyítva, közel másfél órával rövidíti. A rossz Időjárás miatt csak 29 vagon barackot lehetett exportálni az idén Egerből Ma már csak vegyes gyümölcsöt szállítanak. A cseresznye után a barack egyik fontos kiviteli cikke Egernek. Sajnálattal kell megállapítani, hogy egyik gyümölcs sem váltotta be az idén a hozzája- füzött reményeket. A cseresznyetermés körülbelül fele volt a tavalyinak, a hideg tavaszi időjárás még virágzáskor nagy pusztítást vitt véghez a gyümölcsösökben. így a kereskedők csak 61 vágón cseresznyét tudtak elszállítani Egerből. Kevés bevételt hozott a ribizli, amelyből 10 vagőnnal vitt el a főváros. A baracktermésnek szintén rosszat tett ez bugusztuseleji esős idő. Az esőzés beálltáig 29 vagőn barackot vásárolt fel a kersskedelein, ebből 2 vagőnt szállítottak Németországba. A szállítás Budapestre is a Máv modern hűtővé gőnjaiban történt, melyek pompásan megóvták a gyümölcsöt a romlástól. Ezenkívül körülbelül 9 vagőnra tehető a kocsikon, kosarakban a közel- környékre szállított barackmeny- nyiség. Az esőzés teljesen tönkretette b barackot. Héja megrepedezett és a hirtelen kisütött naptól gyors érésnek indult, úgy, hogy már csak lekvárnak lehet használni a megmaradt nagymennyiségű termést. Azonban így sem fogy, mert a cukor drága volta miatt ma a háziasszonyok alig gondolnak lekvfirfőzésre. A magyar vivők veretlenül kerültek az egyéni bajnokság ■ ■» 7 rr ■ r ■ A kardcsapatbajnokságot fölényesen nyertük. Eger, augutzsus 13. | Az olimpiászon a magyar vivők mindazt a reménységet, a- melyet szereplésükhöz fűzött az ország, teljes mértékben beváltották. Kardcsapatunk fölényes győzelmet aratott minden ellenfelén s utolsónak legerősebb ellenfelével, az olaszokkal kerülve össze, úgyszólván lehengerelte a csapatot. Pillér, Petechauer, Kabos és a fiatal Garevich csodálatosan küzdöttek és szívőssá- puk, tudásuk eredményeként az olimpiai bajnokság a miénk. Az egyéni bajnokságok küzdelmei is megkezdődtek. A magyar színeket Pillér, Kabos és Petschauer képviselik. Mind a három vivő kitünően vivott az előmérközések során és veretlenül kerültek tovább a középdöntőbe. Az első fordulóban Petschauer öt győzelmet aratott. Ezúttal sikerült legyőznie az olasz Gau- dinit, akitől a kardcsapatbajnokságban vereséget szenvedett és akivel szemben sohasem volt ■zerenciéje. Heves küzdelem után 5:4 re győzött Petschauer. Legyőzte azután a lengyel S9gdát, az amerikai Bendert, a mexikói Dalcatillőt és a kanadai Farrellt. A második fordúlóban Kabos hat győzelmet aratott. 5:4 re verte az olasz Salafiát, legyőzte azután a lengyel Pappeet, az amerikai Armitaget, a dán Blochot, a Belga Ouruignont és a mexikói Recciot. A harmadik csoportban Pillér öt győzelmet aratott, Legyőzte a francia Gardéret, a dán Leiters- dorfert, a mexikói Olivet, az argentínai Merletot és a holland De Yongot. A középdöntőbe a következő vívók kerültek: Pillér, Kabos, Petschauer (Magyarország). De Vecchi, Salafia, Gaudini (Olaszország), Gasmir (Németország), Piot és Gardőre (Franciaország), Oiiir (Dánia), Pappee, Segda és Nyc (Lengyelország), Hufman, Armitage és Bender (USA) és végül Olíva és Recio (Mexikó). Hamisítják a vatikáni pénzt. Róma, augusztus 13. Az új vatikáni pénzből forgalomba kerültek az első hamuit- ványok. A vatikáni pénztár közlése szerint az utőbbi napokban több hamis ötlirást szolgáltattak be a pénztárnak, amelyeket alig lehet megkülönböztetni a valódi vatikáni pénztől. Az új vatikáni érmék alig egy éve vannak forgalomban s a hamisítások is azért tűntek fel, mert eddig még csak igen kis mennyiségű vatikáni pénz forog közkézen. Ahol le akarták törni a másfélmillió pengős tűrészbehozatalt Látogatás a Lemezgyár néma műhelyeiben Eger, augusztus 13. Pár neppal ezelőtt városszerte négy meglepetést keltett az Egernek az a híradása, hogy az Egri Lakatos és Lemezárűgyár negyven esztendei eredményes munka után kiáll a versenyből, likvidálja üzemét ■ a részvénytársaság felszámol. Megírtuk azt is, hogy erre a lépésre a mostoha hitel- és értékesítési viszonyok késztetik a vállalatot, amely még a háború előtt nemcsak Magyar- országot, hanem a Balkán egy részét, Galíciát és Törökországot is ellátta háztartási cikkeivel és különösképen takaréktűzhdyei vei aratott általános elismerést. A vállalat vezetőségét, mint említettük, a mostoha hitelviszonyok késztették elsősorban arra, hogy elhatározza a felszámolást, bár épen ennek az évnek a tavaszán rendezkedtek be a fűrészgyártásra. A gyárnak ez az új gyártási ága nemcsak a vállalatnak jelentett volna fellendülést,hanem az ország kereskedelmi mérlegének szempontjából is igen figyelemreméltó javulást hozhatna. Magyarországon ugyanis nincc fűrészgyár és jóformán egész szükségletünket Németországból fedezzük. Ez évenként másfél millió pengőt jelent, eny- nyi pénz megy ki külföldre fűrészért ■ ennyit, vagy legalább ennek az összegnek tetemes ré » szét lehetne megtakarítani, ha a Lemezgyár folytathatná a gyártást. Ma délelőtt látogatást tettünk a Lemezgyár telepén, hogy beszámolhassunk olvasóinknak az ott folyó munkáról ■ a gyár vezetőségétől tájékozódást szerezetünk az uj gyártási ág bevezetéséről. Pihenő gépek, üres műhelyek A gyár irodájában három tisztviselő dolgozik csöndesen A mindennapi munka megszokott mozdulataival tesznek-vesz- nek öreg asztalaik mellett. A falakról a gyár negyven éves múltja néz le, diplomákban, dicsérő oklevelekben, fényképekben, amelyeket a gyártott holmikról készítettek. Kolmann János igazgatóra várunk, bárom csöndes tisztviselő között s bz irodára, az egész telepre valami furcsa némaság ül rá. Szombat van, fizetési nap s még az ap- rőpénzes fatálban is furcsa-tompán otörren a pénz, ahogy számolja a kisasszony. Mint ahol nagybeteg ven, olyan itt a hangulat. Hiányzik a szerszámok bebal latszó vidám zaja, a gépek biztató, egyforma zúgása s a szíjjak su- hanása a fényes kerekeken. A telep jóformán üres. Elindulunk a j gyárat megnézni Kolmann igaz- | gatő úrral és Bakonyi művezetővel, megyünk végig a nagy műhelytermeken, ahol egy-két ember pepecsel csak az olajos, barna, ismeretlen rendeltetésű gépek között. S a gépek állanak.* Nem tudom, ki járt már iiyen megállott műhelyben ■ érezte-e azt, hogy a gépek, amelyek máskor, üzemben, impozáns, csodálatos alkotásai az emberi gondolatnak, ilyenkor olyanok, mintha otromba hullák volnának. Valamikor kétszáz munkás is dolgozott itt, most alig harmincán vannak a telepen, szétszórva különböző műhelyekben. Az ötven lóerős Diezel motor is áll, a kályhacsőformálő gépek is pihennek s minden más masina is megállott. Negyven évig dobolták ezek a munka diadalmas, boldog ritmusát ■ az embereket fojtogató válság alattomos keze most őket is elnémította. Az első magyar fűrészgyár nem tud dolgozni Nézegetjük a gyár legújabb produktumait, a különféle, nagyszerű acél-fűrészeket, amiket Bakonyi művezető fűréczvágő, újfajta szisztémájú szerszámaival készítuek. A tavasszal, mikor még hozzáfogtak ehhez az uj gyártási ághoz, arról álmodoztak itt, hogy letörik a másfélmilliós német tűrészimportot ezekkel a kitűnő gyártmányokkal, fellendül a telep, tempós lesz a munka és megint százszámra találnak kenyeret a munkások a gyárban, mint valamikor a boldog békében. Rentábilisnak ígérkezett a fű- rőszgyártás, mert az volt a terv, hogy megszorítják az idegen importot s a kormány minden cégnek évente ciak egyszer ad engedélyt fűrész behozatalra, azonkívül a nyersanyagra vámkedvezményt is nyújt. Arról is volt sző, hogy speciális gépet kap a gyár s a termelést nagy arányokban indítják meg. így is 5—6 ezer darab különféle fűrészt tudnának készíteni a mai berendezéssel, nem volna semmi baj, ha,. . Ha nem jött volna a hitelválság. A gyárnak nincsen- nek számottevő adósságai. Legalább is nem olyan nagyok, amilyenek ekkora üzemnél nehézségeket okozhatnak. De az a baj,
