Eger - napilap, 1932/2

1932-07-05 / 149. szám

2 EGER 1932. jűliui 5. Hogyan lett Egerből parkváros — 1500 pengőért Beszélgetés a világotjárt egri főkertésszel, 40 hold korlátlan urával, a gyönyörű egri parkok megteremtőjével. Eger, július 4. A hírei, nevezetei Eger váró­idban, ahol honzú esztendőkön kereiztül viseltük a roaiz utak átkát, ■ ahol mÍDdöiaze pár csö- kevénypark «gyönyörködtette« a izemlélöt. az idén, máről-hol- napra, mintha cioda történt vol- na, azebbnél azebb parkok, vi­rágágyak bújtak elő. Szidta meglepetésszerűen állt elő ez a változái ■ ez a meglepatéa pil­lanatról pillanatra megújul, a- mint végigaétálunk a főbb útvo­nalak mentén, a Deák Ferenc uccán, a Színház környékén, a Káptalan ucc3n, a vár feljáró­jánál, a Szent Imre téren. Min­denütt változatot virághalmok, Ízlései szíaöiszeválogatáiű vi- rág-arabeazkek, a kertészművé- ■zet remekei tárulnak a néző elé, amit az egri polgár öröm­mel él eliameréasel, az idegen pádig kellemei jőérzéaiel veiz tudóméiul. A napokban például ittjárt Knoll Jánoa, a Margitszi­get kertészeti felügyelője és az elragadtatás hangján beszélt az egri parkokról. Eger városa ezt a nagyvonalú fejlődést Heykál Ede városi fő- kertésznek köazönheti. Kevesen tudják, hogy az egri főkertész európai tapasztalatok alapján dolgozik. Bécaben végezte a ker­tészeti szakiskolát, — amikor Schwarzenberg herceg kertésze­tében dolgozott. Bejárta egész Európát, sőt Amerikát is s ami­kor visszatért, gróf Széchenyi Bertalan, gróf Zichy, majd gróf Festetich Sándor uradalmainak kertészeti vezetője lett. Innen került Egerbe 1925 bin. Ered­ményes gyakorlati tevékenysé­gen kívül szakirodalmi munkás­ságot is folytat és állandó cikk­írója a kertészeti lapoknak., A napokban beszélgettünk Heykál Edével. A rövid interjú folyamán a főkertészt megkér­deztük az uj parkosításokról. — Az uj parkok létesítése — mondotta—mindössze 1500 pen­gőbe került. Ezt az összeget teljes egészében a munkabérek­re fordítottuk, mert az anyagot a városi kertészetből termeltük elő. Az alapmunkákat az inség- munkások kezdték meg, úgy, hogy csak áprilisban került fi­zetett munkásokra a sor. Mint­egy húsz munkái dolgozott áp' rilis óta a parkokon. — A parkosítással kiciit si­etnünk kellett, mert az első fil­léres vendégeket kellemes város­képpel akartuk fogadni, így azt mondhatom, hogy az idei par­kosítás még nem az, amit aka­rok. Jövőre már sokkal szebb lesz itt minden. — Hét éve dolgozom itt, és különösen az első időkben nagy idegenkedéssel fogadták a mun­kámat. Először az érsekkerti köröodöt ciináltam meg. Akkori­ban az «Egri Népújság« meg is támadott azért, mert ki mertem vágatni a régi gesztenyefákat. Ma már szeretik a köröodöt. Sajnos, sok régi fa pusztul az Érsekkertben a nedves talaj kö­vetkeztében. Persze ezt évtize­dekkel ezelőtt meg lehetett vol­na akadályozni plombálással, — most azonban erre már gondolni sem lehet. — Hát a fákat is lehet plom- bálni? — kérdezzük. — Mint a rossz fogat. A p’om- bálás cementtel történik. — Az Érsekkert után a József fürdő környékét, a Pyrker utca sarok-részét, az Erdődy-teret, a vásárteret, ezzel kapcsolatban a Klebelibarg teret, majd a Szent Imre teret, a Deák Ferenc u’cát, Káptalan utcát, a várfeljárőt parkosíiottam, most pádig a Szent Imre tér folytatása van munká­ban. — Eger város parkosított te­rülete ma körülbelül negyven holdat tesz ki, szemben az ez­előtti 20—22 holddal. Elővesz néhány tervet. Pontos munka mindegyik, a mérnöki hivatal által megadott helyszín­rajz alapján. Három négy méte­res tekercsek, rajluk az útvonal és a parkok, micdenütt pontosan berajzolva festve minden fakó­kor, virághalom. A főkertész alapos ember. Az ízléses tarvek­hez pontos utasítást ad, úgyhogy a munkálok centiméterre tudják hová és milyen virágot kell ül­tetni. Ezek a tervek már két évvel ezelőtt készen voltak, de megvalósításukhoz csak az út­építések után lehetett,hozzáfogni. A faiskolára terelődik a sző. — Mikor idejöttem — mondja — évente csak 800 gyümölcsfa csemetét termelt a városi kerté- szet.Ma már nyolcezernél tartunk. A oélom az, hogy minél ol­csóbban, úgyszólván ingyen ad­juk a gyümölcsfát, mert csak így lehet a gyümölcstermelés iránt kedvet ébreszteni a gazdákbin. — Bizonyos, hogy nagy hala­dás van minden téren. Da az is kétségtelen, hogy ezt egyedül nem tudtam volna megcsinálni. Nagy szerencsém volt és sze­rencséje a városnak is, hogy ilyen polgármesterünk van, aki a vá­rosfejlesztés és szépítés gondo­latát a szívén hordja és teljes erővel támogat minden törek­vést, ami ezt célozza. Ezzel be is fejeződik a beszél­getés, a főkertész még csak azt árulja el, hogy jövőre tőbbezer rózsafát szándékszik kiültetni a parkokba az állandóan virágzó fajtákból. Jövőre tehát rózsáikért leszünk. Csak addigra megjöjjön a rózsás kedv is. Egri sikereket hoztak a diósgyőri kerületi ifjúsági atlétikai bajnokságok Eger, július 4. A diósgyőri vasárnapi kerületi ifjúsági bajnokságok ismét az egri atléták szép sikereit hozták. Fényes tanujelét adták fiatal atlétáink nagyszerű tudásuknak, amellyel az északi kerület legjobb egye­sületi nevét szerezték meg, mert amíg a miskolci és többi egyesület atlétái ez évben már a hatodik versenyen indultak, addig a mi fiaink a nyomasztó pénztelenség miatt még csak a második versenyen tudtak in­dulni, de ezek ellenére is az öttagú "egri gárda négy bajnokságot és két helyezést ért el, egyik legjobb atlétájuk Szabó László távollétébsn is, aki Buda­pesten készül az országos baj­nokságokra. A bajnokságok kiváló ered­ményeit mind az egriek érték el, így a nagy jövőjű, kivételes te­hetségű Vadassy Norbert, aki 800 m-t 2 p 08'4 mp-el, 1500 m-t pedig 4 p 37 6 mp el könnyen ellenfél nélkül Dyerte. Kmzkó István a magasugrásban 171 cm-el imponáló könnyedséggel győzött, mely kerületi rekord és egyben fejlődésének egy újabb örvendetes állomása. A verse­nyek egyik legszebb eredményét a Miskolcon élő kiváló ifjúsági távolugrőnk érte el, ski 651 cm-es rekord ugrásánál 623 om-re esett vissza a verseny vezetőség azon bölcs intézkedése miatt, hogy a távolugrással egyidöben az ugró­pálya másik irányából a rúd­ugrást bonyolították la s ez majd­nem egy igen nagy szerencsét­lenségnek okozója lett, mert Gyurica csak úgy tudta elkerül­ni, hogy a rúdugró rá ne essen, hogy hatalmasugrásábólmiategy 30 om-el visszaült. Lévay még hiányos tréningje miatt bizony­talan a diszkoizdobó körben s ezért hozzá nem méltó 31'93 cm-es eredménnyel a II. helyre szorult. A nagyszerű sprinter tehetség Tápay (Travnik) Illés szintén egészen hiányos tréninggel 24‘8 mp-t futva 200 m-en a favorit Lászlót igen megszorította és jő másodiknak ért a célba. Még pár napig Egerben | marad a hódmezővásár­helyi kézimunkakiállí­tás. Eger, július 4. Az utóbbi években erősen tartja azelsőhelyeta »divatos« kézimun­kák között a filémuaka. Előnyei elsősorban finom, csipkeszerű lengőlége, nagy változatossága a mintákban és tartóssága. — Ezért nem csupán a művelt kö­zönségnek, hanem lehet mondani, mindenkinek tetszik. Ezt a kézimunkát honosította meg az Alföld legnépesebb vá­rosában, Hódmezővásárhelyen, Zombory Károlyné és körülbe­lül 12 év óta 3000 munkást fog- latkoztat. Parasztlányok, de újab­ban az általános gazdasági romlás következtében a közép­osztály lányai varrják a fiiét, sőt van mintegy 150 férmimuokása is. A férmimunkások nagy ré­sze kőmíves, akik a téli munka- szünet idején varrnak. Zomboryné mindent elkövet, hogy ezt a háziipsrt fejlessze és népszerűsítse. Közpsnti üzlete Budapesten van, és a főváros ebből a ciksből annyit vásárolt, hogy már többet befogadni nem képes. A külföldi piacot szeretné megnyerni, járt már a munkák­kal Nürnbergbeo, Lipcsében, a- hol a friss magyar mintájú fiié­ket azonnal elkapkodták. A leg­utóbbi árúminta vásáron is igen élénk érdeklődéssel nézték a külföldi kereskedők a magyar fiiét, azonban a vámtilalom mi­att az üzlat nem vált effektivé. Ha képes volna nagy tételekben, 1000 darabonkint, szállítani, úgy kapna engedélyt a kivitelre. — Sajnos, niDCi tőkéje ehhez a nagyszabású exporthoz. Tehát itt volna egy magyar anyagból készült, nemzeti ornamentikán­kat népszerűsítő, az Alföld sze­gény népének kenyeret nyújtó kézimunka, amelyet a külföld ezer számra hajlandó befogadni és nincs pénz a kellő mennyi­ségű fonál beszerzésére. Az Egerben kiállított minta kollekció nagy része tömegfo­gyasztásra készült, függönyök szebbnél szebb mintával, 40—50 pengő darabja, óriási térítők, 80 pengő potom ár értük. Da van­nak lehelletfinomságú vitrinciip- kék, kis térítők, kombinált tea- asztalterítők, futók, szintén na­gyon olcsó árban. A hires hód­mezővásárhelyi kerámia még nem érkezett meg. Az egri Mansz minden tőle telhetőt megtett, hogy az igazán szép, művészi magyar háziipari cikk helyi bemutatója literes legyen. Ha mindenütt azzal a szerető megértéssel és segítő

Next

/
Thumbnails
Contents