Eger - napilap, 1932/2
1932-07-05 / 149. szám
2 EGER 1932. jűliui 5. Hogyan lett Egerből parkváros — 1500 pengőért Beszélgetés a világotjárt egri főkertésszel, 40 hold korlátlan urával, a gyönyörű egri parkok megteremtőjével. Eger, július 4. A hírei, nevezetei Eger váróidban, ahol honzú esztendőkön kereiztül viseltük a roaiz utak átkát, ■ ahol mÍDdöiaze pár csö- kevénypark «gyönyörködtette« a izemlélöt. az idén, máről-hol- napra, mintha cioda történt vol- na, azebbnél azebb parkok, virágágyak bújtak elő. Szidta meglepetésszerűen állt elő ez a változái ■ ez a meglepatéa pillanatról pillanatra megújul, a- mint végigaétálunk a főbb útvonalak mentén, a Deák Ferenc uccán, a Színház környékén, a Káptalan ucc3n, a vár feljárójánál, a Szent Imre téren. Mindenütt változatot virághalmok, Ízlései szíaöiszeválogatáiű vi- rág-arabeazkek, a kertészművé- ■zet remekei tárulnak a néző elé, amit az egri polgár örömmel él eliameréasel, az idegen pádig kellemei jőérzéaiel veiz tudóméiul. A napokban például ittjárt Knoll Jánoa, a Margitsziget kertészeti felügyelője és az elragadtatás hangján beszélt az egri parkokról. Eger városa ezt a nagyvonalú fejlődést Heykál Ede városi fő- kertésznek köazönheti. Kevesen tudják, hogy az egri főkertész európai tapasztalatok alapján dolgozik. Bécaben végezte a kertészeti szakiskolát, — amikor Schwarzenberg herceg kertészetében dolgozott. Bejárta egész Európát, sőt Amerikát is s amikor visszatért, gróf Széchenyi Bertalan, gróf Zichy, majd gróf Festetich Sándor uradalmainak kertészeti vezetője lett. Innen került Egerbe 1925 bin. Eredményes gyakorlati tevékenységen kívül szakirodalmi munkásságot is folytat és állandó cikkírója a kertészeti lapoknak., A napokban beszélgettünk Heykál Edével. A rövid interjú folyamán a főkertészt megkérdeztük az uj parkosításokról. — Az uj parkok létesítése — mondotta—mindössze 1500 pengőbe került. Ezt az összeget teljes egészében a munkabérekre fordítottuk, mert az anyagot a városi kertészetből termeltük elő. Az alapmunkákat az inség- munkások kezdték meg, úgy, hogy csak áprilisban került fizetett munkásokra a sor. Mintegy húsz munkái dolgozott áp' rilis óta a parkokon. — A parkosítással kiciit sietnünk kellett, mert az első filléres vendégeket kellemes városképpel akartuk fogadni, így azt mondhatom, hogy az idei parkosítás még nem az, amit akarok. Jövőre már sokkal szebb lesz itt minden. — Hét éve dolgozom itt, és különösen az első időkben nagy idegenkedéssel fogadták a munkámat. Először az érsekkerti köröodöt ciináltam meg. Akkoriban az «Egri Népújság« meg is támadott azért, mert ki mertem vágatni a régi gesztenyefákat. Ma már szeretik a köröodöt. Sajnos, sok régi fa pusztul az Érsekkertben a nedves talaj következtében. Persze ezt évtizedekkel ezelőtt meg lehetett volna akadályozni plombálással, — most azonban erre már gondolni sem lehet. — Hát a fákat is lehet plom- bálni? — kérdezzük. — Mint a rossz fogat. A p’om- bálás cementtel történik. — Az Érsekkert után a József fürdő környékét, a Pyrker utca sarok-részét, az Erdődy-teret, a vásárteret, ezzel kapcsolatban a Klebelibarg teret, majd a Szent Imre teret, a Deák Ferenc u’cát, Káptalan utcát, a várfeljárőt parkosíiottam, most pádig a Szent Imre tér folytatása van munkában. — Eger város parkosított területe ma körülbelül negyven holdat tesz ki, szemben az ezelőtti 20—22 holddal. Elővesz néhány tervet. Pontos munka mindegyik, a mérnöki hivatal által megadott helyszínrajz alapján. Három négy méteres tekercsek, rajluk az útvonal és a parkok, micdenütt pontosan berajzolva festve minden fakókor, virághalom. A főkertész alapos ember. Az ízléses tarvekhez pontos utasítást ad, úgyhogy a munkálok centiméterre tudják hová és milyen virágot kell ültetni. Ezek a tervek már két évvel ezelőtt készen voltak, de megvalósításukhoz csak az útépítések után lehetett,hozzáfogni. A faiskolára terelődik a sző. — Mikor idejöttem — mondja — évente csak 800 gyümölcsfa csemetét termelt a városi kerté- szet.Ma már nyolcezernél tartunk. A oélom az, hogy minél olcsóbban, úgyszólván ingyen adjuk a gyümölcsfát, mert csak így lehet a gyümölcstermelés iránt kedvet ébreszteni a gazdákbin. — Bizonyos, hogy nagy haladás van minden téren. Da az is kétségtelen, hogy ezt egyedül nem tudtam volna megcsinálni. Nagy szerencsém volt és szerencséje a városnak is, hogy ilyen polgármesterünk van, aki a városfejlesztés és szépítés gondolatát a szívén hordja és teljes erővel támogat minden törekvést, ami ezt célozza. Ezzel be is fejeződik a beszélgetés, a főkertész még csak azt árulja el, hogy jövőre tőbbezer rózsafát szándékszik kiültetni a parkokba az állandóan virágzó fajtákból. Jövőre tehát rózsáikért leszünk. Csak addigra megjöjjön a rózsás kedv is. Egri sikereket hoztak a diósgyőri kerületi ifjúsági atlétikai bajnokságok Eger, július 4. A diósgyőri vasárnapi kerületi ifjúsági bajnokságok ismét az egri atléták szép sikereit hozták. Fényes tanujelét adták fiatal atlétáink nagyszerű tudásuknak, amellyel az északi kerület legjobb egyesületi nevét szerezték meg, mert amíg a miskolci és többi egyesület atlétái ez évben már a hatodik versenyen indultak, addig a mi fiaink a nyomasztó pénztelenség miatt még csak a második versenyen tudtak indulni, de ezek ellenére is az öttagú "egri gárda négy bajnokságot és két helyezést ért el, egyik legjobb atlétájuk Szabó László távollétébsn is, aki Budapesten készül az országos bajnokságokra. A bajnokságok kiváló eredményeit mind az egriek érték el, így a nagy jövőjű, kivételes tehetségű Vadassy Norbert, aki 800 m-t 2 p 08'4 mp-el, 1500 m-t pedig 4 p 37 6 mp el könnyen ellenfél nélkül Dyerte. Kmzkó István a magasugrásban 171 cm-el imponáló könnyedséggel győzött, mely kerületi rekord és egyben fejlődésének egy újabb örvendetes állomása. A versenyek egyik legszebb eredményét a Miskolcon élő kiváló ifjúsági távolugrőnk érte el, ski 651 cm-es rekord ugrásánál 623 om-re esett vissza a verseny vezetőség azon bölcs intézkedése miatt, hogy a távolugrással egyidöben az ugrópálya másik irányából a rúdugrást bonyolították la s ez majdnem egy igen nagy szerencsétlenségnek okozója lett, mert Gyurica csak úgy tudta elkerülni, hogy a rúdugró rá ne essen, hogy hatalmasugrásábólmiategy 30 om-el visszaült. Lévay még hiányos tréningje miatt bizonytalan a diszkoizdobó körben s ezért hozzá nem méltó 31'93 cm-es eredménnyel a II. helyre szorult. A nagyszerű sprinter tehetség Tápay (Travnik) Illés szintén egészen hiányos tréninggel 24‘8 mp-t futva 200 m-en a favorit Lászlót igen megszorította és jő másodiknak ért a célba. Még pár napig Egerben | marad a hódmezővásárhelyi kézimunkakiállítás. Eger, július 4. Az utóbbi években erősen tartja azelsőhelyeta »divatos« kézimunkák között a filémuaka. Előnyei elsősorban finom, csipkeszerű lengőlége, nagy változatossága a mintákban és tartóssága. — Ezért nem csupán a művelt közönségnek, hanem lehet mondani, mindenkinek tetszik. Ezt a kézimunkát honosította meg az Alföld legnépesebb városában, Hódmezővásárhelyen, Zombory Károlyné és körülbelül 12 év óta 3000 munkást fog- latkoztat. Parasztlányok, de újabban az általános gazdasági romlás következtében a középosztály lányai varrják a fiiét, sőt van mintegy 150 férmimuokása is. A férmimunkások nagy része kőmíves, akik a téli munka- szünet idején varrnak. Zomboryné mindent elkövet, hogy ezt a háziipsrt fejlessze és népszerűsítse. Közpsnti üzlete Budapesten van, és a főváros ebből a ciksből annyit vásárolt, hogy már többet befogadni nem képes. A külföldi piacot szeretné megnyerni, járt már a munkákkal Nürnbergbeo, Lipcsében, a- hol a friss magyar mintájú fiiéket azonnal elkapkodták. A legutóbbi árúminta vásáron is igen élénk érdeklődéssel nézték a külföldi kereskedők a magyar fiiét, azonban a vámtilalom miatt az üzlat nem vált effektivé. Ha képes volna nagy tételekben, 1000 darabonkint, szállítani, úgy kapna engedélyt a kivitelre. — Sajnos, niDCi tőkéje ehhez a nagyszabású exporthoz. Tehát itt volna egy magyar anyagból készült, nemzeti ornamentikánkat népszerűsítő, az Alföld szegény népének kenyeret nyújtó kézimunka, amelyet a külföld ezer számra hajlandó befogadni és nincs pénz a kellő mennyiségű fonál beszerzésére. Az Egerben kiállított minta kollekció nagy része tömegfogyasztásra készült, függönyök szebbnél szebb mintával, 40—50 pengő darabja, óriási térítők, 80 pengő potom ár értük. Da vannak lehelletfinomságú vitrinciip- kék, kis térítők, kombinált tea- asztalterítők, futók, szintén nagyon olcsó árban. A hires hódmezővásárhelyi kerámia még nem érkezett meg. Az egri Mansz minden tőle telhetőt megtett, hogy az igazán szép, művészi magyar háziipari cikk helyi bemutatója literes legyen. Ha mindenütt azzal a szerető megértéssel és segítő