Eger - napilap, 1932/2
1932-08-05 / 176. szám
2 1932. augusztus 5. EGER ^iwhiií—íIjiu—i n r <u~>»aM»wcaiw»y<aciifw>iii»irJic wjjaamwi aBy<yaog.wwMtoiii^in« i *irfwniíiiairomuniiHi— nagyobb tömegek állanak, amelyek rendet, nyugalmat és munkát kívánnak. Da hol van ma józanság és hol van megfontoltság, amelyik meg tudja értetci az elbődultak- kai, hogy az út, amelyen haladnak, a végzet útja, amely a hatalmas birodalom összeroppanásához vezet. Ha nem menne ez a kegyetlen történelmi játék a mi bőrünkre is, nem kellene annyit foglalkozni vele. Da Kelet- és Középeurőpa sorsát össze- forrasztotta a nyomor, a szenvedés ét amennyivel lejjebb süly- lyed Németország a maga tragikus útján, annál kevesebb a remény, hogy Európa beteg részeit talpra lehet állítani. Ezt a talpra állást semmiesetre sem hozhatja sem a hitleri gondolatok meg- valóíu'ása, amely osak gyűlöletet, széthúzást visz a tömegekbe és nem hozhatja a másik szélsőség a kommunizmus sem, amely a civilizációt, a kultúrát is pusztulással fenyegeti. Valami osoda segít, vagy talán felülkerekedik végül a német józanság ? Mindenesetre előttünk a tanulsága a német helyzet szörnyűségének. Ide vezet az út, ha a tömegek a szélsőségek jelszavai után indulnak. Politikai gyilkosságok, bomba- merényletek, uccai harcok N émetországban Eger, augusztus 4. A Papen-kormány által nagy eréllyel elfojtott polgárháború, amely a statárium alatt lappangva égett a német .birodalomban, most, a választások után még jobban fellángolt.' A vérontásban elől járnak a kommunisták, de a nemzeti szocialista párt »megtorló lépései« is csak markánsabbá teszik a polgárháború kiteljesedését. Az ország különböző részeiből érkező jelentések szerint politikai merényletek, uccai harcok folynak egyes városokban. A sziléziai Glewitzben, Augsburgban, Berlinben uccai összecsapások voltak a kommunisták és Hit- lerék emberei között. Halottak és sebesültek jelzik a politikai harcok útját s beláthatatlan méretűvé nőhet már a közeli napokban a polgárháború. A casseli rendőrhatóság Hit- lerék egyik titkos fegyvertárát foglalta le tegnap s azonkívül Hofgeismar helyőrségi városban egy rejtegetett páncélvonatot is lefoglalt a rendőrség. A páncélos vonaton, amely a nemzeti szocialistáké volt, ágyuk voltak felszerelve & a vagonokban több géppuskát és rengeteg gyalogsági fegyvert találtak. Szeptember közepén avatják lel ünnepélyesen a 60-as Hősök Emlékművét Eger, augusztus 4. A 60-as Hősök Emlékműve pár nap múlva teljesen készen áll a felavatásra, mert ez alatt az idő alatt felállítják a kerítést és a két kandelábert, amelyek az obeliszk oldalára kerülnek. A felírásokkal, amelyek az ezred dicsőséges emlékű fegyvertényeit is megörökítik, addigra szintén elkészülnek s már csak a felírás aranyozása marad hátra. Az emlékmű ünnepélyes felEger, augusztus 4. A vendéglősök és szállodások feliratban kérték a kereskedelmi minisztert, hogy akadályozza meg a borral való illegális üzérkedést és a bornak vasúton való Budapestre csempészését. Kenéz Béla dr. kereskedelmi miniszter most leiratban válaszolt a felterjesztésre. A leirat szerint a Máv avatását a nagybizottság szép tember közepére tervezi, a nap végleges megállapítása azonban attól függ, hogy József királyi herceg, tábornagy, aki a felavatáson részt vesz, melyik vasárnapot tartja alkalmasnak. A fényes külsőségek között tervezett felavatás részben azért is tolódott ki szeptemberre, hogy azon részt vehessen az iskolaváros diáksága is, teljes számban. vasúti üzletszabályzat vonatkozó rendelkezései értelmében minden utas annyi podgyászt vihet magával a személyszállító vasúti kocsikban, amennyi a saját ülőhelye fölött és alatt, az együtt- utazók kényelmének és személyi biztonságának veszélyeztetése nélkül elhelyezhető. A személyszállító kociikba bevihető tárgyak mennyiségének korlátozására a vasúti üzletszabályzat lehetőséget nem nyújt. Éppen ezért az 1928. évi oktőber 1 előtt érvényben volt magyar vasúti árudíjszabásnak azt a rendelkezését, amely szerint a személyszállító kociikba bevihető bor- mennyiséga 5 litert meg nem haladhat, érvényteleníteni kellett. Mozgolódik a BeU Miklós léle „Gazdasági Reform Párt“ Eger, augusztus 4. Nagy plakát hirdeti, egész sereg, minden rendű és rangú ember aláírásával, hogy a Bell Miklós féle Gazdasági Reform Párt megalakult abból a célból, hogy a Bell féle pénzügyi reformterveket megvalósítsa és azokért küzdjön. A kibocsátott plakátról úgy látjuk, hogy azon több kisgazda is szerepel épen azért jónak tartjuk még egyszer rámutatni Bell javaslatainak hibás voltára. A Bell-féle pénzkibocsátás nem basznál az adós gazdáknak, de árt az adósságmentes birtoknak Erélyes rendszabályok a borral való illegális üzérkedés megakadályozására igazgatósága a legerélyetebb intézkedéseket tette, hogy az alkalmazottak, főként a nyugdijatok vasúti menetkedvezmények felhasználásával borral illegális módon ne üzérkedhessenek. Ami a vasúti kocsikba bevihető bor mennyiségének korlátozására irányuló kérelmet illeti, arra a leirat megjegyzi, hogy a Ball Miklós földpénze azért | tetszetős az elsőpillantásro, mert úgy látszik, hogy a nagy pénzesőből mindenkinek kijut. Ha azonban kissé közelebbről vizsgáljuk meg ezt a nagy áldást, Dyomban rájövünk, hogy a valóságban nagyon is kártékony ajándékkal kedveskedik Bell Miklós. Vegyük először az eladósodott gizda esetét. Ezekre nézve kellett a kormánynak rendelettel lehetővé tenni az árverések és a zárlat elhalasztását. Vájjon hogyan hatna először ezekre a Bell féle pénzkibocsátás ? A Bell féle tervezet szerint minden felbecsült ingatlan értékének egy- harmadát vehetné igénybe a pénzkibocsátásból, sőt köteles igénybe venni a tulajdonos. Már most Ball úgy akarja a hitelezőket kártalanítani, hogy ebből a pénzkibocsátásból ki kell, hogy fizesse az ingatlant terhelő adósságokat. Bell szerint ez ekép kifizetett adósság helyébe a telekkönyvben a pénzkibocsátás összege kerülne, tehát az állam volna a bekebelezett hitelező. Igen ám, csakhogy ebben az esetben a gazda maga, akinek tartozása eléri a birtok mai forgalmi értékének egyharmadát, vagy kinek még ennél is több I adóssága van — ami ma nagyon \ gyakori — egyetlen egy fillért sem kapna a pénzkibocsátás fejében, adósságának ez az egy- harmadrésze csak gazdát cserélne, vagyis ő tovább is adós maradna ezzel a kifizetett egyhar- maddal, csakhogy nem az eddigi hitelezőnek, hanem az államnak. Ellenben többi hitelezőinek egy fillért sem tudna fizetni éa a bekebelezett többi hitelezők csakúgy elárvereztethatnék a birtokot és a házat, meg s felszerelést, mint eddig. A Bell féle orvoiszer tehát az adós gazdákon egyáltalán nem segítene. Da nézzük másrészt, hogy mi volna a hatása a Búi féle pénzkibocsátásnak arra a gazdára, aki eddig meg tudta magát óvni az sdósságciináláetől és akinek a földjére, házára semmi, vagy kevés teher van bekebelezve ? Az ilyen edósságmentes, vagy esek csekély tartozásu gazdát Ball Miklós az állam hatalmával egyszerűen reákénysseriti, hogy vegyen igénybe olyan nagy hitelt, amely megfelel az ő ingatlanvagyona egy harmadának; reákényszeríti, hogy vállalja az adósságot és tűrje annak eddig szabad iDgallanvagyonára való betfiblázását. Ez a józan, eddig rendezett anyagi viszonyok között élő gazda most már akarata ellenére kénytelen lesz a reádiktált adósság után 2 százalék kamatot beláthatatlan időkig fizetni. Ezt utóbb Bell Miklós maga is belátta és a kritikusoknak adott válaszában azt mondja, hogy a 2 százalékos kamatfizetés egyúttal törlesztésül szolgál, úgy, hogy idővel az adós ingatlantulajdonos megszabadul az adósságtól. Csakhogy ebben az esetben, ha a betáblázott pénz- kibociátás az ingatlanról töröltetik, megszűnnék teljesen a Bell féle földtedezet és az ő papírpénze még szerinte is fedezetlenné, tehát abszolúte értéktelenné válna. Lehetetlenség volna Bell Miklós tervében az, hogy mindenki a pénzkibocsás kapott összegét forgalombihozni köteles. Hogy mikőpen gondolja ezt, arról Búi egy szót sem szól nagyszámú röpiratában és cikkében. De ha mindenki köteles forgalombabozni a pénzkibocsátás összegét, ez annyit jelent, hogy minden gazda, vagy házbirtokos
