Eger - napilap, 1932/1

1932-01-28 / 22. szám

2 19BS. január 28. EGER ■--:■#■< /^.^»ß«2Bk-4<iÄ •'-■"'^^^a^rrrrti^r^iYiT^^.'rrriiT‘-ifr^nfflitTiTrBtrinTgfi*iiinii tálatok szériát — kettéválasz­totta az országot. Az egyikbe azok a bevetek tartoznak, akik­nek ekarata titkosan megnyil­vánulhat, a másikba azok, aki­ket ez az eljárás megfoszt a törvényben egyébként minden polgár számára egyenlően bizto­sított jogaiktól. Ez a kettéválasztás a leg­erősebb akadálya a nemzet összeforrásának, amire pedig adott helyzetben múlhatatlanul szükség van A magyar nép minden fiának éreznie és iuduia beli, hogy egyenlő mértékkel mérnek min­denkit és hogy Magyarországon nincsenek privilegizált osztályok. Ennek a biztonságnak az elérése más alapon nem következhetik be, mint az egész népnek a nem­zet testébe való bevonásával. Külpolitikai tekiatetban szük­ségét látom annak, hogy a két­ségtelenül előnyös olasz barát­ság ápolása mellett Franciaor­szág felé is barátságosabbá te­gyük viszonyunkat. A revízió gondolatáról nem mondhatunk te és ezt nem is kívánja tőlünk senki. A helyes politikának azt ta­lálom, amely az egész magyar nemzet és az egész magyar nép biztos talpazatára fekteti az or­szág jólétét. A törvénykezési illeték. A Budup isii Közlöny »bbí »zá­rna közli az 1914. évi XLIII. t.-c. 54. §. 1. bekezdése alkalma­zásának további felfüggesztésé­ről kiadott 580/1932 M. E. számú kormányrendeletet. Ez a rende­let az ügyvédeknek a törvény­kezési illetékek lerovásáért első­sorban viselt felelősség alól való feloldására vonatkozik. Most ja­nuár végén ugyanis lejárna azok nak az átmeneti szabályoknak hatálya, amelyeket a kormány ebben az irányban a múlt évi októberben kiadott. A kérdés végleges megoldása t. i. a törvényhozás útjára tar­tozik, de az e célból tervezett törvény eddig nem volt meg­alkotható és ehhez előrelátható­lag még többhónapi időre lesz szükség. Ezért a most kiadott kormányrendelet az eddigi át­meneti szabályok hatályát to­vábbi három hónappal, vagyis április végéig meghosszabbította. Szabályozták a jegyző" gyakornokok létszámát. Budapestről jelemig: A bel­ügyminiszter újból megállapítot­ta a jegyzői irodákban működő gyakornokok létszámát, amely vármegyénkig nem lehet több, mint ez egyes vármegyék terü­letén működő jegyzői és segéd­jegyzői kar nyole százaléka. A gyakornokoknak díjazás nem jár. Csak olyan községek sza­vazhatnak meg számukra havi őtven pengőig terjedő tisztelet- dijat, amelyek a köz tégi pőtadő kivetésénél nem részesülnek ál­lami segélyben. A kereskedelmi miniszter cáfolja a vidéki Máv. üzletvezetőségek megszüntetésének tervét Budapest, január 27. Elterjedt hírek szériát a ke­reskedelemügyi mkisztériuw az­zal a tervvel foglalkozott, hogy Miskolcon, Szegeden, Debrecen­ben, Pécsett ée Szombathelyen takarékosiőgi okokból megszün­teti a MÁV üzletvezetőségeket. Az említett öt város küldöttéé- gilpg járult K<*n*z B4le keres­kedelmi miauzier elé és kérte a terv elejtését. Kenéz Béla miniszter válaszá­ban elmondotta, hogy eet a ter­vet hivatali elődjétől vette át, azonban azt nem tette megáévá és megnyugtatta a küldöttséget, hogy az öt üzlotvezetőséget nem szá dókozik megszüntetni. A kereszténypárt világosságot követel a panama-ügyben A kereszténypárt kedd ette ér­tekezleten vitatta meg a képvi­selőhöz ülésének eseményeit. Kimondták, bogy a népjóléti pamnuügyben teljes világossá­got kivánnak, ezért helyeslik a miniszterelnök állásfoglalását, amely szerint a fegyelmi eljárás után a független bíróság nyil­vánossága elé kerül Dr hr Imre és társai ügye. Huszár Mihály bejelentette, hogy a Házban interpellálni fog a Franciaországból visszatért sárvári és más munkások érde­keben. Esterházy Móric gróf pe­dig azt közölte a párttal, hogy legközelebb a földbirtok kötött­ségét és a vagyonváltságföldek sérelmeit teszi szóvá a Házban. Újból kisért a mátrai szanatórium építésének Ugye a parlamentben Eger, január 27. A képviaelőház tegnapi ülá«e, amelyet az ellenzék hívott ösz- •se, a botrányok sorozatát pro­dukálta. A baloldal szónokai, különösen Peyer Károly és Fried­rich litván, olyan hangot hasz­náltak beszédük közben, hogy hasonló módon csak a 18 as for­radalmi időkben szólaltak fel a parlamentben. Friedrich István többek között előhozta a mátrai szanatórium épí’ósének ügyét, amely egy íz­ben már vita tárgya volt a kép- viteiőházban, még a Bethlen kor­mány alatt. Elmondotta Friedrich, hogy Jendrsstik népjóléti miniszté- nembeli helyettes államtitkár nyugdíjbavooulása után magá­val vitte a terveket. A szanató­riumra szerinte 3 és fél millió pengőt irányoztak elő, de már eddig nyolc millióba került az építkezés, holott a szanatórium még ma lines befejezve. * 19 Csak a csomag, értékkOldemény és utalványlorgalomban emelkedett a forgalom az egri postahivatalban Nemrégiben közöltük az egri postahivatal december havi for­galmáról készített kimutatást. Most Heinrich Antal postafelü- gyelö megküldötte az egész múlt évi statisztikát, amelyből kitű­nik, bogy a forgalomcsökkenés nemcsak decemberi jelenség volt, hanem az esztendő állandó jel­lemzője. 1930 ban 62.208 ajánlott kül­deményt adtak fel, ée 79.660 ér­kezett. 1931 ben csak 53.368-at, érkezett 61.111. 1930 ban ciomagfeladás 45.149, kézbesítés 91.080,1931 ben 45 604, illetve 80351. Az értékküldemé­nyek száma 1.718 ról 2.107-re szaporodott, a kézbesítések szá­ma viszont 6.108 ról 5.180-ra csökkent. Az elmúlt évben 47,703 utal­ványt adtak fel (1930-ban 45 831) 2,403 116 pengő összeggel (1930- ban 2,524 389 P) ez érkezett utal- ványok száma 1930 ban 63.317. 4,162.044 pengő összeggel, 1931- bea 58.492 darcb, 4,020.447 pen­gő összeggé. A postatakarék befizetése egy év alatt 4937 -ról 1653 tételre csökkent, összeg szarint 145.635 pengőről 137.532 pengőre, a ki­vételek száma 2787 ról 1651 té­telre ősökként, azonban több pénzt vettek ki 18 ezer pengő­vel, mint az előző évben. A csekkbefizetések összehason­lítása a következő : 1930 b*n fel­adtak 90 608 csekket, 11,108.803 P összeggel, kifizettek 28 250 csekket, 9 796 604 pengő összeg­gel: 1931 b n feladtak 87.911 csekket 9 848.092 P. Kifizettek 19 533 csekket 8,825.203 pengő összeggel. 1930- ban 16,112 táviratot ad­tak fel, 1931 ben csak 13583 at, 1930 ban 18 285 távirat érkezett, 1931-ben 14,434. 1931- ban mftre us 1-től dec°m- ber 31-ig 143,139 telefonbeszélge­tést kapcsolt helyi viszonylatban. Egerből 23,903 távolsági beszél­getést boryoií otlak le, Egerbe pedig 21,200 et. A Makiár kettős neggedi Földmíves Olvasókör közgyűlése. Vasárnap délután tartotta ez évi rendes közgyűlését a Makiár kettős negyedi Földmíves Olvasó­kör. Kocsis Ferenc elnök megnyitó szavai után, Zombori János jpgyző felolvasta aa 1931. évi zárszámadást, melyet a közgyű­lés Szegedi Imre és Kelemen R fiel hozzászólásai után teljes egészében helyesnek talált és el­fogadott. M jd Husovszky Kál­mán ügyv. elnök emlékezett meg lelkes szavakkal az Olvasókör a a műkedvelő gárda műit évi működéséről s megállapította, hogy az egyesület többet tett és többet haladt a fejlődés utján a múlt évben, illetve az Olvasókör székházénak Pünkösd első nep- ján történt felavatása óta, mi»t azelőtt harminc évig. Ennek az oka az, hogy nem volt sem sa­ját helysége az Olvasókörnek, sem pedig szükséges felszere­lése, ami most már minden igény­nek megfelelően rendelkezésre áll • így nincs semmi akadálya annak, hogy a jövőben a többi egyesületekhez hasonlóan, erő­teljesebb kulturális tevékenysé­get fejtsen ki. Ezután vitéz Subik Károly díszslnök mondott beszédet. Klaszszikus és tömör szavakkal világította meg a mai tűrhetet­lenül nyomasztó gazdasági a ez­zel szorosabb összefüggésben le­vő politikai helyzetünket, ami­nek okát a volt osztrák-magyar monarchiának, mint a föld egyik legideálisabb s legkiegyensúlyo­zottabb gazdasági és politikai egységének belső és külső ellem ségeink által történt szőtrombo- iáiéban jelölte meg. Eanetc kö­vetkeztében elvesztettük piacain­kat, ahol borunkat, búzánkat s egyéb mezőgazdasági iermel- ványeinstet becsületes áron tud­tuk mindenkor értékesíteni, de elvesztettük beszerzési forrá­sainkat is, ahonnan a nekünk szükséges és nálunk nem készí­tett iparcikkeket vámmentesen, olcsó áron szereztünk be. To­vábbi beszédében rámutatott Franciaország túlkapásaira és aranyébiégére s a legyőzött né­pek iránt tanúsított gyűlöletére, amellyel különösen a német nem­zetet akarta beláthatatlan idő­ig béklyókba verve tartani. Dj a szenvedésekben és megpró­báltatásokban is erős, egységes, sőt ebben még megedzettebbá s elszánt&bbá vált német kolosz- szus most a békeszerződéseknek nevezett diktátumok kőszerű alá­írásának 13 ik évében odadőrőgte a sovén franciák fülébe, hogy: »Es tovább pedig nem fogunk fizetni«. Ez olyan jel, amelyből csak arra lehet következtetni, hogy Európában a józanabb áiz

Next

/
Thumbnails
Contents