Eger - napilap, 1932/1

1932-01-24 / 19. szám

shä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urhán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.—KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : XJjIII. évfolyam 19 szám # Vasárnap # Eger, 1932 január 24 Nem kap többé inségsegélyt, aki nem áll közmunkába Munkanélküliség, vagg munkakerülés?! Nemcsak ott nem dolgoznak, ahol meg kell szolgálni a kapott segélgt. hanem ott sem, ahol keresni lehet Megdöbbentő adatok az egri munkanélküliség kérdéséhez. Eger, január 23. | Elsők közön voltunk, akik fal emelték szavukat a nyomor eny­hítése érd-kében, akik rámutat­tak arra, bogy a társadalomnak kötelessége a krisztusi szeretet, az emberi jóérzés követelménye ként sfgiteni azokon, akiket a kétségbeejtő gazdasági helyzet földresujtott, megfosztott kereseti lehetőségeiktől és a munkaalkal­mak csökkenésével az emberhez méltó élet megteremtésétől és folytatásától. Da elsőnek mutatjuk az érem másik oldalát is, amelyből kitű­nik, hogy míg a társadalom min­den lehetőt elkövetett a mentési fronton, nem kapta meg viszon­zásként Bzt a becsületet, tisztes­ség- és kötelességtudást, amelyet elvárt. Legalább is nagyon ke­vesektől kepta meg. Az egri munkanélküliség jelentős százaléka a leglelkiismeretlenebb munkakerülőét takarja és bár az Ínségesek egy része úgyszólván követeli a segélye­sé.t, azt nem hajlandó megszól• gálni, sőt bízva a társadalmi akciók eltartásában, nem jár utána, hogy a maga erejéből keressen mindennapi kenyeret. Igen sokan hetykén, vagy alat­tomosan feladják a munkakeresést, sőt elhagyjak munkahelyüket azzal, bogy napi P50—2 pengőért nem dolgoznak. Ennek bizonyítására álljon itt a következő: Ismeretes, hogy tz inségbi- zottiág azzal a kikötéssel edia a természetbeni segélyt a rászo­rultaknak, hogy annak fejében 2 napot kötelesek dolgozni köz­munkában. Azért tette ezt a bi­zottság, mert senkit sem akart alamizmával megalázni. Úgylátszik azonban, hogy a bizottság pápább volt a pápá­nál. Feltételezte ez emberi ön­érzetet és méltóságot, ott, ahol nincs. Nem akarunk, mert nem is szabad általánosítani, vannak az ínségesek közi igen sokan de­rék és munkaszeratő emberek, ezeknek elismerésiéi adózunk és segítünk rajta, mert megérdem­lik. De vannak igen sokan, akik a segélyezést alkuimul használ­ják fel a dologtalan életre. A város ezen a héten közmun­kát indított, és behívta a segé­lyezettek egy részét: dolgozzák le a két napot. Az eredmény az lett, hogy a behívottaknak a fele sem jelent m?g, akik elmen­tek sem dolgoztak ennyit, mint amennyit egy tizedrész elvégzett volna rendes körülmények között. A város vezetősége most elha­tározta, hogy akik vonakodnak dologba állni, nem jelennek meg, vagy munkaeredményük silány, a jövőben nem kapnak segélyt. Nem munkeuzsora ez, hanem rendretanítás és ezt az elhatá­rozást keresztül is viszi a város. Van egy másik figyelemre­méltó adatunk is az egri mun­kanélküliség kérdéséhez ez pedig annak a 200 munkásnak a tör­ténete, akiket a Hordágyár fa- termelésre fölfogadott a mátra- mindszenti telepre. Ennek az esetnek részleteit a jö­vő vasárnapi számunkban hoz­zuk. egyelőre csak annyit írunk meg, hogy közülök már osak 9 ember dolgozik — napi 2 80— 3 pengős átlagos kereset melleit. Addig is komoly, intő szóval fordulunk az insagesek ehoz a részéhez, akikről cikkünk szól. Gondolják meg, hogy a hála kötelez, a doiogkerülés szétbont- laizija a családot, társadalmat és az egész nemze et, A nemzet életéért pedig a nemzet mindet) tagja fs-lrtlős és élősködő az, aki nem akar dolgozni, holott meg­tehetné A kormány korlátozza a külföldi áruk behozatalát Mától kezdve külön kereskedelmi miniszteri engedély kell a külföldi sajt, alma, banán, illat— j szerek, selymek és más árucikkek behozatalához. ....... ■■ ......... A z országnak olyan gazdasági politikát kell követnie, amely kereskedelmi mérlegének aktivitását biztosítja. Budapest, január 23. A hivatalos lep mai száma kormányrendeletet közöl, amely egyes áruk behozatalát a szom­bati naptól kezdődőleg a keres­kedelmi miniszter engedélyhez köti. A szóbanforgó fontosabb áruk a következők : Sajtok, alma, mazsolaszőlő, ba­nán, tűzifa, faszén, bárdolt és fűrészelt fa, kozmetikai készít­mények, Illatszerek, egyes fa­áruk, közönséges papirosleme?, Cíom^goRpípiros, nyomőpapi- ros (t rotációs nyomópapírok ki­vételével), irőpapiros, egyes pa­píráruk és dobozgyártmányok, selyem és félselyemszövetek, ci­pő, egyes áttetsző öbiős üvegek és közönséges téblaüveg, rádió­készülékek és vevőcsövek, végül kerékpárok. A behozatali engedély kiszol­gáltatása alkalmával az árű ér­tékének félszázalékát kitevő vám­kezelési illeték kifizetendő, mely az ínség enyhítését célzó akció költségeihez van hivatva hozzá járulni. A kormány a viszonyok kény­szerűsége alatt ezzel a rendel­kezéssel v*l mennyire eltér a i i behozatal szabadságának arról az útjáról, amelyet Magyarország 1924. óta a liberális magatartá­sával szerzett tapasztalatok ké­vésé bátorító volta ellenére kö­vetkezetesen követeit. Halasztha­tatlanná tették egyébként a kor­mánynak e rendelkezését azok az egyre tornyosodó nehézségek is, amelyekkel az európai orszá­gok szinte valamennyijében a behozatal újabban találkozik. Mivel ezek a nehézségek egyre nehezebbé teszik a magyar ki­vitel fenntartását, vagy éppen fokozását, kéífyízerüen gondos­kodni kellett arról, hogy a ma­gyar kereskedelmi mérleg akti­vitásának biztosítását a beho­zatal részleges korlátozásának utján is elérhessük. A behozatali engedélyek meg­szerzésének módja ugyanaz, mely ezidőszsrint is alkalmazásban van ama áruk tekintetében, amelyek a velünk szerződéses viszony­ban nem álló országokból szár­mazik. Megjegyzendő, hogy a tűzifára kiadóst behozatali engedély után február végéig vámkezelési ille­ték nem lesz fizetendő. AP. K. négyszázntiUlós hitelt biztosit a vidéki bankoknak A belföldi Stillhalte-bizottság szanálja a bankokat. Budapest, január 23. A Pénzintézeti Központ kez­deményezésére a vidéki pénz­piacok részére nyújtott viszoct- leszámftási hitelek állandósítása okából úgynevezett belföldi S ill- halte-bizottiög létesült. Eonek a szervezésnek az e célja és hiva­tása, hogy a vidéki intézetek részére a jobb idők elkövetke­zőiéig biztosítsa az általuk igénybevett kb. 400 millió pengő viszontle- számltásl hitelt, nehogy az egyes bankok kény­telenek legyenek adósaikat meg­szorítani. Ez a bizottság most ülést tar­tott, amelyen az összes vezető pénzintézetek részvéteiével Álla­pították meg azt az irányelvet, amelyet a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója az ország zavar­talan hitelellátása érdekeben dek­larált. A meglevő viszonileízámílási hitelkeretek megrögzí ésa módot és lehetőséget nyújt már a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents