Eger - napilap, 1932/1
1932-01-23 / 18. szám
2 EGER 1932. január 23. Nocsak nálunk vannak népkonyhák, vannak Barliabsn, Páriában éa Londonban is. És a aewyorki milliárdosok Ci*yja mögött ott párolog az ingyanlsvas- nek bizonytalan illata, amely pótolni igyekszik nyomorúságos emberi életünkhöz azt, amiről a trianoni, V8raaillesi és neuillyi bölcsek elfeledtek gondoskodni. Nékik, az »alkotóknak« köny- nyebb, mint nekünk. Wilson halott és Ciemencaau sem látja már a »nagy mű« állásait, az »új Eu»őpa« kontúrjait. Mi azonban élünk ős ha eddig elborzadva, kifáradva és csüggedten szemléltük a nyomor lávapatakjának pusztítását a csoakaország területén, ma reményt keresve vesszük tudomásul, hogy nemcsak itt vannak bajok. Valóban világkrizis van ás reméljük, hogy az új, az 1932-es év meghozza az európai kibontakozást. Tizenkét év fájdalmas tapasztalatai megérttették a legsötétebb koponyával is, hogy az igazság, a civilizáció és kultúra fiija nem a békeszerződések útja. S hogyha meg akarjuk menteni Európát és civilizációját, a béke- szerződésekre azt kell egyetemlegesen ráírnunk, ömit a rossz oparett s?.öv^g»zerkesztőjőnek kéziratára jegyeznek morőzus direktorok: vissza a szerzőnek. A Ház bizottságai tárgyalták a társadalombiztosítási bíráskodás reformját A képviselőhöz igazságügyi és társadalompolitikai bizottsága Vdry Albert elnöklőjével ülést tartott, amelyen a társsdaiom- biztoiitáii bíráskodásról szőlő törvényjavaslatot tárgyalták. Az ülésen a kormány részéről Zsit- vay Tibor igszságügyminiszter vett részt. Erödy Harraoh Tihamér előadó ismertette a törvényjavaslatot, utána Propper Sindor szólalt fel és kisebbségi véleményt nyújtott be. Ebben azt indítványozta, hogy a bizottság a törvényjavaslatot tárgyalás alapjául se fog dja el. Z*iivay Tibor igazságögymi- nisztar a felszólalások után kijelentette, hogy a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, a- mellyel ez ülnöki intézményt megszüntette, nem érvényesíti és azt elejti. A javaslatot délután a bizottság ezzel a módosítással általánosságban el is fogadta. Fontos kormányrendeletek várhatók a transzfermoratóriummal kapcsolatban A transzfermoratórium kimondásának elkerülhetetlen voltát Gecfben ia elismerték. Lehetetlenség azonban minden egyes hitelezővel, vagy az egyes országokban lévő hitelezők cső porijaival külőn-külön tárgyalni az adósságok rendezéséről, mert minden ortzágnsk más és más érdekei vannak. Szükséges tehát, hogy olyan szervezet létesüljön, amellyel egységesen lebst rendezni az adósságok ügyét, minden állam nemzeti bizottságot alakít az sdőságok ügyének egyöntetű letárgyalátára és e nemzeti bizottságok delegáltjaiból egy semleges szakember el- nöklésővel nemzetközi komissziő alakul, amely aztán az östzes ügyeket letárgyalja. Mihelyt ez a bizottság ténylegesen meg is kezdi működését, megjelenhetnek azok a kormányintézkedések, amelyek a moratóriümrendeletnek kiegészítésiként a vitás kérdéseket fogják ezabályozni. Ezek soréban legnagyobb jelentőségű az a kérdés, hogy az úgynevezett transzferalapből mily módon kaphatják meg a külföldi hitelezők esetleg pengőkben követeléseiket. Másik fontos kérdés a magyar tulajdonban lévő valutanövértő- kű kötvények ős záloglevelek bamatszo’gáltatásának szabályozásán kívül a zálogleveleknek régi adósságok visszafizetésére való fölhasználására. Itt az egész magyar gazdasági élet egységesen fill a visszafizetési tilalom feloldása mellett, de lehetséges, hogy az utóbbi napokban ez amerikai pénzpiacon mutatkozó jelenségek és ezt követően a magyar kibocsátások egyrészének áresése gondolkodóba fogja ejteni a pénzügyi szakembereket, akik a kívánt legális visszafizetési lehetőségeket rövidesen nem fogják kibővíteni. Ebbe a kérdés komplexumba tartozik a külföldi részvényeteknek járó osztalékok ügye is, amelyet szintén egységesen kell majd rendezni. Kétségtelen tehát, hogy a legközelebbi hetekben a pénzügyi kormány egész sereg olyan intézkedést fog hozni, — amely nagyjelentőségű lesz gazdasági életünk szempontjából. «■siiMimmimmsimmmmmmiimmmmsimmismmw — Bethlenné telefonon érdeklődött fia hogy léte felöl. Bethlen Margit grófnő telefonon felhívta New- Forkből a szanatóriumot, ahol fiát ápolják. A grófnőt megnyugtatták hogy fia állapota nem ad aggodalomra okot. A mai társadalom Igazi problémája az »EGEB« 1 Rég olvastunk világosabb ok- fejtésü és lélekdöbbentőbb igaz- ságű megállapításokat, miat amilyeneket most olvashattunk az Egri Egyházmegyei Közlöny legújabb számában dr. Véosy László kiváló szociológusunk tollából »A probléma^ címen. Dr. Vécsy ebben a cikkében a kaleidoszkopizerű magyar társadalmi élet ezernyi problémája között az igazság lámpásával keresi az igazi problémát, amelynek megoldásától valóban várni lehet a beteg társadalom gyógyulását Nagy hibát iát abban, hogy igen sokan nem látják az igazi probléma magvát, hanem csak a sz-mökba ö lő részlet- bajokat ■ ezekkel akarják azonosítani az egesz társadalmi problémát. Vannaz, akik a pengő árfolyamának tartását tekintik az egyet len problémának e naiv álmuk szerint, ha az sikerül, nincs többé éhes gyomor, ha psd’g elmerül a pangó, akkor finis Hungáriáé. Egyesek szerint sok a tisztviselő, ez az egyetlen súlyos probléma. Mások azt vallják, hogy a tisztviselők minél magas&bb fizetést kapjanak, mert akscr megél az iparos, jöl jár a kereskedő. Igen sokan a trianoni békediktátumokat, a jóvátétel! terheket okolják nyomorúságunkért, mátok a bankuralmat, a leplezett fasizmust, a lappangó boisevizmust, az esztelen pazarlást vagy az indokolatlan takarékoskodást állítják oda bűnbakul, infláció és defláció, szekularizáció és új bir- tokelosztás.álláshalmozás és munkanélküliség, agrárérdskek és ipari érdekek stb. szerepelnek, mint a magyar társadalmi probléma tényezői. Kiki legjobb tudása (ami esetleg vaskói tudatlanság is lehet), meggyőződése (ami gyakran erősen kormányozható) és legfőképpen sajátos érdeke szerint váiogat az eltörölt és száz más el nem sorolt tényező közt és előitüok áll a magyar társadalmi probléma egységes indításra képtelen se keze, se lába, vízfejű torzszülöttje. Mindezekkel a részletproblémákkal szemben a legnagyobb határozottsággal kimutatja dr. Vécsy, hogy a mai társadalom igazi problémája a proletariátus megszüntetése. így látják ezt tőlünk nyugatra mindenütt s et- tői a problémától vörös tőlünk keletre az ég. Vegy elűzzük ezt az árnyat vagy ő borítja ránk a szemfedelet. A Rerum Nova- rum s a Qusdrsgesimo Anno kitűzik a nagy célt: a »proletárok megváltása a társadalmi világprobléma.« A megoldást azonban ns kerestük se a kapitalizmusban, mert hiszen éppen ő szülte éi szüli örökösen az újabb és újabb prolelártömegdket; ne várjuk a szocializmustól, mert az egyéni tulajdon, kezdeményezés, szabadság, erkölcsi érzés megszüntetésével a fizikai proletariátusnál hasonlíthatatlanul rosszabb, leaiacsonyítóbb szellemi proletariátust, rabszolgaságot eredményez. Az egyesületi megoldást az evangélium szellemének a társadalomba velő bevitele, a társadalmi katolicizmus hozhatja meg nekünk. A Közlöny egy másik cikkében éppen ennek a társad-lai katolicizmusnak ig«n szükséges munkaterét rajzolja meg »Katolikus Karitász* címen dr. Ru• bovszky Ferenc. A karitásznak már érek óta fáradhatatlan apostola avatott tollal írja meg ennek a munkakörnek céljait, hivatását, feltételeit. Leekó József dr. Molnár Kálmán pécsi egyetemi tanár nagyszerű adományát méltatja, aki a főegyházmegyei könyvtárnak ajándékozta a przemysli Tábori Újságnak egy teljes példányát. A cikk meleglelkű soraiból élénken rajzolódik elénk úgy az ajándékozd nemes alakja, mint a Tábori Újság szerkesztésének ezer nehézsége s a körülzárt vár vádőőrségéra gyakorolt nagy ha - tása. A tanügyi rovatban Fucsek Gábor hittanát’ a kiccserkétzet s az aprődcserkészet mibenlétéről i a szívgárdákkal való viszonyáról ír megszívlelendő sorokat. Az útjavítási munkálatokban nem lesz fennakadás Eger, január 22. A kereskedelmi miniszter ren deletileg intézkedett a vármegyék útépítésének ügyében. A vármegyék úthálózatának fenntartási munkáit és az útépítési munkálatokat a közúti költségvetés keretében végzik el. Minthogy azonban a közúti költségvetéseket a vármegyék már régen letárgyalták és jóváhagyásra felterjesztették, a jóváhagyások azonban még nem történtek meg, most a kereskedelmi miniszter rendeiete érkezett le a vármegyékhez, amelyben arról intézkedik, hogy addig, mig a közúti költségvetés jóváhagyást nem nyer, az alispán az idei költségvetés keretében rendelkezzék. így tehát az u javítási munkálatokban nem lesz fennakadás.
