Eger - napilap, 1932/1

1932-01-22 / 17. szám

2 1932. január 22. EGER az öncélú tőkének a izemébsn, amikor a munkás bárének a meg- állapításáról, vagy a munkással való bánásmódról vau sző, nincs se család, sa kultúra, se valláti kötelezettség, mert a kapitaliz­mus nem azért tartja a munkás*, hogy az éljen, hanem, hogy neki kerecsen . . . Nem hisszük, hogy a kppitaliz- mus lelkes támogatást olvasna ki a két nyilatkozatból. Da meg vagyunk győződve, hogy a szo­ciáldemokraták továbbra i# verk- iizik szakadatlanul, hogy a mun­kások legnagyobb ellenségei a papok. Alig lesz építkezés tavasszal Egerben Eddig mindössze tizenkét építési engedélyt kértek a mérnöki hivatalban, de ennek is csak a felét lakóházra. Mi lesz az egri építőiparral? Ismeretes, hogy az építkezési engedély iránti kérvényeket már jóelőre, a tavaszi idény megkez­dése előtt ba szólták adni a vá­rosi mérnöki hivatalba, hogy azok az építkezés megindításáig elintézést nyerjelek. Január kö­zepén már hozzávetőleges képaí lehet alkotni az építőipar tavaszi munkájáról. Lapunk, a két-három év előtti nagy középítkezések befejezése őts, sajnos, csak az építőipar foglalkoztatásának állandó hanyatlásáról számolhat be. Középítkezésekre egyelőre nincs kilátás, a rendőrségi éa az OTI székház ügye évek óta a levegő­ben lőg, inkább messzebb, mint közelebb. Á m 'gánépítkezések- ház hiányzik a tőke és a mai hitel és ksmatvi«zonyok szinte hdönthetellen gátat állítanak kölcsönök igénybaváiele elé. A közelmúlt egyre kevesebb munkát produkált, és az előjelek szerint, tavasszal sem indul meg mag Egerben olyan arányú épít­kezés, amelyből megnyugtató vá­laszt lehatna k»pii arra a nagy kérdésre : mi lenz az egri építő­iparral ? A városi mérnöki hivatalban eddig mindössze tizenkét épít­kezési engedélyt kértek, ennek is csak a faié szól lakó­házakra, másik fele kisebb épí­tésekre, átalakításokra vonat­kozik. Az építőipar tehát nagyrész­ben ismét a kereset reménye nélkül indul az esztendőnek, mert a várh nő építések a munka­igénynek ciak jelentéktelen tö­redékét elégítik ki. Mitől függ fizetőképességünk A Népszövetség genfi tanács­kozásai során Korányi pénzügy­miniszter a világ egybfgyült pénzügyi szakértői előtt tiszta és való képét tárta fel Magyar- ország pénzügyi és gazdasági helyzetének. Adatokkal bebizo­nyította, hogy az államháztartás terén elmentünk a takarékosság végső határáig. Azt is kimutatta, hogy Magyarország külföldi kö­telezettségeinek ez erők aaegfe- szítőséval eleget tett mindaddig, amíg elfogyott és kimerült a de­vizaállománya. A transfermorato- rium azért vált elkerülhetetlen­né, mert hiába akarnánk kül­földi hitelezőinknek külföldi fi­zetőeszközökben fizetni az ese- dékességeket: ez fizikailag lehe­tetlenné vált. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága által megjelölt az az út, hogy exportunk fejlesztésével és behozatalunk csökkentésével is iparkodjunk megszerezni a szük­séges devizákat, járhatatlanná vált egyszerűen azért, mert azok az államok, amelyeknek még érintetlen a valutájuk, tőlünk agrárcikkeket nem vásárolnak. Csak egy lehetőség volna a kül­földi fizetésekre szükségelt de­vizamennyiségek előteremtésére, és ez az, ha azok at országok, amelyek legfőbb mértékben hi telezői Magyarországnak és ame­lyeknek jó valutájuk van, a magyar mezőgazdasági termé­nyeket megvásárolnák, még pe­dig igazságos és méltányos ár­ban. Ennek azonban éppen az ellen­kezője történt. Ezek a jó valutájú hitelező országok a maguk pénzügyi erejével finanszírozták a tenge­rentúli államok, valamint ez orosz szovjet dumping-kivitelét. ók továbbra is követelik rajtunk a hét, nyolc és még több száza­lékos kamatokat és a tőketör­lesztést. Ez a kamatteher már akkor is túlzottan magas volt, amikor ezeket a kölcsönöket a magyar mezőgazdaság felvette. Pedig akkor a búza ára 30 pen­gőn felül volt. Bármily produk­tív módon fektette is be a ma­gyar mezőgazdaság ezeket a hite­leket, az teljesen lehetetlen, hogy tíz pengős búzaár mellett kike­rüljön a termelésből az óriási kamatteher. Hiába állapítjuk meg az igazsághoz híven, hogy sem a magyar állam, sem a magyar mezőgazdaság vagyonához mér­ten ninosen túlságosan eladó- sodva: a mai terményárak mel­lett be kellett állani a fizetés­képtelenségnek. Ez pedig súlyo­san károsítja külföldi hitele­zőinket, de nem a mi hibánkból, hanem a maguk hibájából. Msgyorsság tud fiz^ni termelé­sének exporlfeleciegével. Ha azonban ezt tőlünk a hitelező országok jő valu’a ellenében nem hajlandók átvenni, úgy ma­guk kényszerítenek bele a kül­földdel szemben a fizetésképte­lenségbe. Néhány np múlva összeül Ganfben a Népszövetség legfel­sőbb tanáé.a, amely tárgyalás alá vonja a pénzügyi bizottság­nak M gyarorezég helyzetéről szőlő jelentését. Walko külügy­miniszternek módjában lesz a tanács előtt bebizonyítani, hogy beigazolt fizetési készségünk és sk&ralunk teljeiiiésében nem a mapu'k bibéje, b<?nens s hi f­lező országok heiytelen gazda­ságpolitikája akadályozott meg. Mi csak ezzel fizethoüok, amick van: mezőgazdaságnak termé­keivel. A magyar pénzügyi éa gazda­sági válságnak ez a tengelye és megoldásának ez a nyitja. Mi dolgozunk, büzkődünk, állami, polgári életünkben b legáldoza- tosf bb takarékosságig megyünk el, igényeinket a kultúráiét lehet­séges alsó színvonalára szállít­juk le, csakhogy becsületesen eleget tehessünk a külfölddel szemben fizetési kötelezettsége­inknek. Ezt azonban csakis a külföldi hitelező országok belá­tása és megértése teheti lehetővé azzal, hegy a magyar agrárter­mékeket tőlünk megfelelő árban fizetőeszközök gyanánt elfogad­ják. Más megoldás nincs és et jövőben saw lesz. m. 8. Hatszáz bányászt bocsátott el az egereseiül szénbánya Eger, január 21. \ A hevesmegyei munkanélküli- j ség frontján pár nap óta újabb j igen szomorú változások tapasz- ; talhatők. A munkanélsú ijk szá- j ma ugyanis egyszerre 400 em­berrel és ugyanannyi családdal szaporodott, tehát optimista szá­mítás szerint is legalább ezer lélekkel, amikor az egercsehii kőszénbárya igazgatósági elbocsátotta négyszáz munkását, akik eddig az üzemben találtak j szűkös megélhetést. Ezzel, az utóbbi idóban nem- ciak Havasmegye, de az egész ország területén példa nélkül álló munkáselbocsátással n\ég nem fejeződött be a dolog, mert bír szerint a bánya vezetősége február elsejére további kétszáz munkásnak mondott fal. A vállalat azzal okolta meg a példátlan arányú felmondást, j hogy nem talál piacot a bányái | ban termelt szénnek. Az egercsehii bánya szom­szédos községei: HevesBranyoe, Egerboc*, Ftdémer, Istenmezeje és Ivád a vármegye legszegé­nyebb falvai s ezeknek a lakos­sága talált eddig megélhetést az egercsehii bányában. Az eibociátott munkások kül­döttségben keresték fel a keres­kedelmi minisztert és Ivády Béla földművelésügyi miDisziert, hogy közbenjárásukat kérjék a bá- nyáízoyoinor meg.Büntetésére, ameiy téivíz idején tört rajuk. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a kéretem minél hathatósabb legyen és igazságos, szociális megoldást nyerjen. Módját fogjuk ejteni annak is, hogy a példátlan arányú munkanélküli - szaporí­tást a legnagyobb nyilvánosság előtt minden oldaláról meg- világít-uk. Legközelebb minisztertanács elé kerül a kartelbizottság tagjainak kinevezése Háromszáz kartelbejelentést dolgoznak fői a kereskedelmi minisztériumban. Eger, január 21. Három hőnappal ezelőtt lép­tették éleibe a karteitőrvényt és november 28 ig kellett bejelen­teni a kereskedelmi minisztéri­umban a karteieket. Eddig az időpontig mintegy 300 bejelen­tést nyújtottak be és ezek közül eddig körülbelül szá­zat dolgoztak fel. Egy-»gy bejelentésben sok­szor több kartelszsrződőst is mu­tatlak be és így még néhány hétig el fog tartani, míg az ősz- ízes karteieket a kartdsönyvcek nevezett nyilvántartóba beveze­tik. A harteltörvény tulajdonkép- páni alkalmazására csak akkor kerül sor, ha kinevezik a kartel- bizottságot. Ennek elnökét és elnökhelyet­tesét a kormányzó nevezi ki, hát tagját pedig a minisztérium oly­módon, hogy a kereskedelmi mi­niszter előterjesztésére tgy-egy tagot a gyáripar, a kisipar, a ke­reskedelem és a mezőgazdaság terén működő szakférfiak közül, egyei-egyet pádig a népjóléti mi­niszter javaslatára a fogyasztó* közönség általános érdekeire hi­vatott személyek és a munkások közül választják. Ez a bizottság, amelyet három évre neveznek ki, hivatott arra, hogy a kereskedelmi miniszter,

Next

/
Thumbnails
Contents