Eger - napilap, 1932/1
1932-01-22 / 17. szám
2 1932. január 22. EGER az öncélú tőkének a izemébsn, amikor a munkás bárének a meg- állapításáról, vagy a munkással való bánásmódról vau sző, nincs se család, sa kultúra, se valláti kötelezettség, mert a kapitalizmus nem azért tartja a munkás*, hogy az éljen, hanem, hogy neki kerecsen . . . Nem hisszük, hogy a kppitaliz- mus lelkes támogatást olvasna ki a két nyilatkozatból. Da meg vagyunk győződve, hogy a szociáldemokraták továbbra i# verk- iizik szakadatlanul, hogy a munkások legnagyobb ellenségei a papok. Alig lesz építkezés tavasszal Egerben Eddig mindössze tizenkét építési engedélyt kértek a mérnöki hivatalban, de ennek is csak a felét lakóházra. Mi lesz az egri építőiparral? Ismeretes, hogy az építkezési engedély iránti kérvényeket már jóelőre, a tavaszi idény megkezdése előtt ba szólták adni a városi mérnöki hivatalba, hogy azok az építkezés megindításáig elintézést nyerjelek. Január közepén már hozzávetőleges képaí lehet alkotni az építőipar tavaszi munkájáról. Lapunk, a két-három év előtti nagy középítkezések befejezése őts, sajnos, csak az építőipar foglalkoztatásának állandó hanyatlásáról számolhat be. Középítkezésekre egyelőre nincs kilátás, a rendőrségi éa az OTI székház ügye évek óta a levegőben lőg, inkább messzebb, mint közelebb. Á m 'gánépítkezések- ház hiányzik a tőke és a mai hitel és ksmatvi«zonyok szinte hdönthetellen gátat állítanak kölcsönök igénybaváiele elé. A közelmúlt egyre kevesebb munkát produkált, és az előjelek szerint, tavasszal sem indul meg mag Egerben olyan arányú építkezés, amelyből megnyugtató választ lehatna k»pii arra a nagy kérdésre : mi lenz az egri építőiparral ? A városi mérnöki hivatalban eddig mindössze tizenkét építkezési engedélyt kértek, ennek is csak a faié szól lakóházakra, másik fele kisebb építésekre, átalakításokra vonatkozik. Az építőipar tehát nagyrészben ismét a kereset reménye nélkül indul az esztendőnek, mert a várh nő építések a munkaigénynek ciak jelentéktelen töredékét elégítik ki. Mitől függ fizetőképességünk A Népszövetség genfi tanácskozásai során Korányi pénzügyminiszter a világ egybfgyült pénzügyi szakértői előtt tiszta és való képét tárta fel Magyar- ország pénzügyi és gazdasági helyzetének. Adatokkal bebizonyította, hogy az államháztartás terén elmentünk a takarékosság végső határáig. Azt is kimutatta, hogy Magyarország külföldi kötelezettségeinek ez erők aaegfe- szítőséval eleget tett mindaddig, amíg elfogyott és kimerült a devizaállománya. A transfermorato- rium azért vált elkerülhetetlenné, mert hiába akarnánk külföldi hitelezőinknek külföldi fizetőeszközökben fizetni az ese- dékességeket: ez fizikailag lehetetlenné vált. A Népszövetség pénzügyi bizottsága által megjelölt az az út, hogy exportunk fejlesztésével és behozatalunk csökkentésével is iparkodjunk megszerezni a szükséges devizákat, járhatatlanná vált egyszerűen azért, mert azok az államok, amelyeknek még érintetlen a valutájuk, tőlünk agrárcikkeket nem vásárolnak. Csak egy lehetőség volna a külföldi fizetésekre szükségelt devizamennyiségek előteremtésére, és ez az, ha azok at országok, amelyek legfőbb mértékben hi telezői Magyarországnak és amelyeknek jó valutájuk van, a magyar mezőgazdasági terményeket megvásárolnák, még pedig igazságos és méltányos árban. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt. Ezek a jó valutájú hitelező országok a maguk pénzügyi erejével finanszírozták a tengerentúli államok, valamint ez orosz szovjet dumping-kivitelét. ók továbbra is követelik rajtunk a hét, nyolc és még több százalékos kamatokat és a tőketörlesztést. Ez a kamatteher már akkor is túlzottan magas volt, amikor ezeket a kölcsönöket a magyar mezőgazdaság felvette. Pedig akkor a búza ára 30 pengőn felül volt. Bármily produktív módon fektette is be a magyar mezőgazdaság ezeket a hiteleket, az teljesen lehetetlen, hogy tíz pengős búzaár mellett kikerüljön a termelésből az óriási kamatteher. Hiába állapítjuk meg az igazsághoz híven, hogy sem a magyar állam, sem a magyar mezőgazdaság vagyonához mérten ninosen túlságosan eladó- sodva: a mai terményárak mellett be kellett állani a fizetésképtelenségnek. Ez pedig súlyosan károsítja külföldi hitelezőinket, de nem a mi hibánkból, hanem a maguk hibájából. Msgyorsság tud fiz^ni termelésének exporlfeleciegével. Ha azonban ezt tőlünk a hitelező országok jő valu’a ellenében nem hajlandók átvenni, úgy maguk kényszerítenek bele a külfölddel szemben a fizetésképtelenségbe. Néhány np múlva összeül Ganfben a Népszövetség legfelsőbb tanáé.a, amely tárgyalás alá vonja a pénzügyi bizottságnak M gyarorezég helyzetéről szőlő jelentését. Walko külügyminiszternek módjában lesz a tanács előtt bebizonyítani, hogy beigazolt fizetési készségünk és sk&ralunk teljeiiiésében nem a mapu'k bibéje, b<?nens s hi flező országok heiytelen gazdaságpolitikája akadályozott meg. Mi csak ezzel fizethoüok, amick van: mezőgazdaságnak termékeivel. A magyar pénzügyi éa gazdasági válságnak ez a tengelye és megoldásának ez a nyitja. Mi dolgozunk, büzkődünk, állami, polgári életünkben b legáldoza- tosf bb takarékosságig megyünk el, igényeinket a kultúráiét lehetséges alsó színvonalára szállítjuk le, csakhogy becsületesen eleget tehessünk a külfölddel szemben fizetési kötelezettségeinknek. Ezt azonban csakis a külföldi hitelező országok belátása és megértése teheti lehetővé azzal, hegy a magyar agrártermékeket tőlünk megfelelő árban fizetőeszközök gyanánt elfogadják. Más megoldás nincs és et jövőben saw lesz. m. 8. Hatszáz bányászt bocsátott el az egereseiül szénbánya Eger, január 21. \ A hevesmegyei munkanélküli- j ség frontján pár nap óta újabb j igen szomorú változások tapasz- ; talhatők. A munkanélsú ijk szá- j ma ugyanis egyszerre 400 emberrel és ugyanannyi családdal szaporodott, tehát optimista számítás szerint is legalább ezer lélekkel, amikor az egercsehii kőszénbárya igazgatósági elbocsátotta négyszáz munkását, akik eddig az üzemben találtak j szűkös megélhetést. Ezzel, az utóbbi idóban nem- ciak Havasmegye, de az egész ország területén példa nélkül álló munkáselbocsátással n\ég nem fejeződött be a dolog, mert bír szerint a bánya vezetősége február elsejére további kétszáz munkásnak mondott fal. A vállalat azzal okolta meg a példátlan arányú felmondást, j hogy nem talál piacot a bányái | ban termelt szénnek. Az egercsehii bánya szomszédos községei: HevesBranyoe, Egerboc*, Ftdémer, Istenmezeje és Ivád a vármegye legszegényebb falvai s ezeknek a lakossága talált eddig megélhetést az egercsehii bányában. Az eibociátott munkások küldöttségben keresték fel a kereskedelmi minisztert és Ivády Béla földművelésügyi miDisziert, hogy közbenjárásukat kérjék a bá- nyáízoyoinor meg.Büntetésére, ameiy téivíz idején tört rajuk. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a kéretem minél hathatósabb legyen és igazságos, szociális megoldást nyerjen. Módját fogjuk ejteni annak is, hogy a példátlan arányú munkanélküli - szaporítást a legnagyobb nyilvánosság előtt minden oldaláról meg- világít-uk. Legközelebb minisztertanács elé kerül a kartelbizottság tagjainak kinevezése Háromszáz kartelbejelentést dolgoznak fői a kereskedelmi minisztériumban. Eger, január 21. Három hőnappal ezelőtt léptették éleibe a karteitőrvényt és november 28 ig kellett bejelenteni a kereskedelmi minisztériumban a karteieket. Eddig az időpontig mintegy 300 bejelentést nyújtottak be és ezek közül eddig körülbelül százat dolgoztak fel. Egy-»gy bejelentésben sokszor több kartelszsrződőst is mutatlak be és így még néhány hétig el fog tartani, míg az ősz- ízes karteieket a kartdsönyvcek nevezett nyilvántartóba bevezetik. A harteltörvény tulajdonkép- páni alkalmazására csak akkor kerül sor, ha kinevezik a kartel- bizottságot. Ennek elnökét és elnökhelyettesét a kormányzó nevezi ki, hát tagját pedig a minisztérium olymódon, hogy a kereskedelmi miniszter előterjesztésére tgy-egy tagot a gyáripar, a kisipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság terén működő szakférfiak közül, egyei-egyet pádig a népjóléti miniszter javaslatára a fogyasztó* közönség általános érdekeire hivatott személyek és a munkások közül választják. Ez a bizottság, amelyet három évre neveznek ki, hivatott arra, hogy a kereskedelmi miniszter,
