Eger - napilap, 1932/1

1932-01-16 / 12. szám

iE» 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A »0STAI SZÁLLÍTÁS­SAL EG7 HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP 4 Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.— KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87.-POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : XLI1I. évfolyam 12 szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1932 január 16. Hírek néhány sorban. Meg kell szüntetni a győzők és legyőzőnek közötti különbséget őa »le kell zárni a vérei szám- adfiaokat« —írjaaPopo’o d’Ita­lia című nagy (aaiazta lep. A azózat Amerikának azól s benne az eurőpai háborúz tartozäaok eltörléaét ajánlja a lap Ameri­kának. — Dréhr Imre volt népjó­léti államtitkár lemondott nyug díjáról ■ ezzel a fegyelmi eljárás alól megizabadűtt. Most mér parlamenti bizottság fogja ügyét megvizsgálni. — Angliában föld­rengés volt. Wallee tartomány­ban érezték az erős földmozgást, azonban anyagi kárt eddig még nem jelentettek. — A japánok vég­leg berendezkednek Mandzsúriá­ban. Átvették a vasútvonalakat ■ az alkalmazottakat japánokkal cserélték fel, sőt Mukden nevét is megváltoztatták Feng-Ciaurs. — Világgá ment egy búd pásti kisdiák, mert betörte a tante­rem ablakát és meg kellett vol­na a kárt fizetnie. — Elcserélték a kórházban két gyermekágyaa anya ostctemójét. Most az orvo­sok vérvizsgálattal fogják meg állapítani, hogy melyik gyermek kié ? — A vonat alá feküdt az abonyi állomáson egy varrónő, mert nem volt pénze jegyre és a kalauz leszállította a vasútról. — Difteriti8z járvány tőrt ki Ba- ranyamegyeben. Eddig is már több halálos áldozata van a be­tegségnek ■ a hatóságok min­dent megkísérelnek a járvány leküzdésére. — A budapesti pol­gármester fizetése 1760 pengő bevonta a legutóbbi fizetéscsök­kentés óte. — Elkerülhetetlen a háború, ha a népszövetség nem lép közbe a revízió érdekében, — állapították meg tegnap este a Magyar Külügyi Társaság üté­sén. — A Máv. ötmillió értékű kocsirendelést tett a hazai kocsi­gyáraknál. A kiadott vagónren- lés három és félmillió munka­órát jelent • 20 belföldi iparág foglalkoztatását. — Svájs beszün­teti a magyar állampolgárok ta­karékpénztári számláit. — Ked­den mutatkozik be az uj Laval kabinet a francia kamarában. Az uj kormány kevésbé erős, mint az előbbi kormány volt. — A vörös diákszervezetek kezdemé­nyezőit kutatja a rendőrség: A törvényhatósági bizottság mal közgyűlésén Hedry Lőrinc dr. főispán átadta az Érsekfőpásztor arcképét Heves vármegye közönségének l Az életnaggságú arcképet a vármegyeháza nagytermében helyezték el. Eger, január 15. A vármegyei törvényhatósági bizottság mai rendkívüli köz­gyűlésére érkezőket meglepatéa várta a vármegyeházán. — A nagyteremben kifüggesztették dr. Stmrecsányi Lajos érsek, pápai trónállő életnagyságű ké­pét, amelyet a törvényhatóság festetett meg Kukán Géza festő­művésszel, az Érsekfőpásztor 80 éves születési évfordulója alkal­mából. A közgyűlés megnyitása u áa dr. Hedry Lőrinc főispán a feö vetkező szavakkal adta át a ké­pet a vármegye közönségének: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A törvényhatósági bizottság korábbi el; atározásához kép et dr. Szmreosényi L ijós érsek ur őexcellenciája 80 éves születési évfordulója alkalmából megfet- tetatt életnagyságű arcképe a törvényhatóság díszterme szá­mára. Normális időfeban ünnepélyes keretek között, ünnepi köntös­ben és ünnepi szavakkal leplez­nék le az arcképet ős adnók át az utódok gondozásának. Ma azonban, — nehéz gondjaink kö­zepette épea Érsek Ur ő xosl- lerciája az alsó, aki elhárít min­den ünneplést és megörökített képmásában halkan úgy lép kö­zénk, mint a puritán egyszerű­ség, mint az önmagával szemben szigorú egyszerűség mintakép?. Távol mindazoktól, kik a hiv- ságos emberi tulajdonságok töm- jénezésében őrömet találnak, egy hosszú élet gazdag tapasztala­tai alapján int mindnyájunkat krisztusi türelemre, krisztusi ön­feláldozásra és krisztusi szere­tőire. E hármas je'ige nevében foglalja el Érsek Uruuk arcké­peink diizes galériájában helyét. Utódaink, későbbi nemzedékek, ha megállnak majd e kép előtt, cugározzék le rájuk a fenkölt szellemű egyházfejedelem, az aranytiszta jellemű férfiú és az áldozatos hazafi tekintete és ih­lesse őket bilbeni buzgőságra, acélos jeilemszilárdságra, csele­kedni tudó hazafiságra. E gondolatok kíséretében adom át Érsek Urunk ö xcellecciájá- nak arcképét Hevetvármegye közönségének szerető gondozá­sába. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyűlés rátért a programot letárgyalásáre. Er­ről szóló tudósításunkat lapunk holnapi számában közöljük. A községeknek a számadási évet pénztári tátkladással lezáratok nem szabad A belügyminiszter felhívta a vármegyék alispánjait, hogy szi­gorúan utasítsák a községek elöl­járóságait a költségvetések hi­telkereteinek szigorú betartására. A belügyminiszter leirata szerint az alispánnak a jövőben össze­foglaló jelentésében arra is kell terjeszkednie, hogy a zárőszám- adás szenvedő eredményét mi­lyen körülmények okozták, hogy ezek megszüntetése iránt milyen intézkedéseket tett. Figyelmez­tetnie kell végül az alispánnak a községeket erra is, hogy a számadási óvet pénztári túl- kiadással lezárniok nem szabad. Ha a község háztartási pénz­tárában fedezet nine», az utal­ványozásokat be kell szüntetnie és pénztári fedezetről kell gon­doskodnia. A munkás. Irta: Gróf Csekonics Iván. A közfelfogás széles rétegeinek képzeletében úgy él, mint erő­teljes, szikár ugyan, de mindig fáradt és gondlerhes alak, sze­meiben rejtett keserűséggel és ellenszenvvel más osztályokhoz tartozó embertársai iránt, a gyá­rak füstjétől, vagy a bányák szennyétől kormos ábrfizattal, a nélkülözésektől és az elnyoma­tástól meghasonlott lélekkel. Munkás csak az, sokak előtt, aki nehéz fizikai munkát végez mások bérében és érdekében. Szerinttm munkás mindenki, aki dolgozik, mindegy, hogy önma­gáért, vagy másért, termelő vagy kultúrát teremtő célokért. Nem szabad különbséget tenni sem társadalmi sem erkölcsi szem­pontból fizikai és szellemi mun­kás között, mert az egyik hiva­tása, feladata sőt teljesítménye is épp olyan hasznot, nemes és szükséges, mint a másiké. Minden munkás méltó az ő bérére, mondja az írás. Ebben az egyszerű mondatban rejlik a munkáikérdéi egész problémá­jának ez egyedül helyes értel­mezése és megoldhatóságának kulcsa. A munka és ellenértéké­nek viszonylata az a nagy meg nem oldott mathematikai feladat, mely ma a világ előtt áll. A munkanélküliek állami tá­mogatása törvények által meg­állapított keretben, a munkaidő megiöviditése stb. nem jártak a kellő eredménnyel, sőt egyss vo­natkozásokban káros következ­ményekkel is voltak. A munka­nélküliek segélyezése, ha némely rendkívüli esetben teljesen in­dokolt, mint általános szabály azonban nem állhatja meg so­káig a helyét. A munkanélküli­ek állami segélyezése rendkívüli esetekre való korlátozás nélkül egyrészt lulajdonképen prémi­umként szerepel a dologtalan- ságra, — amint ezt már ta­pasztalni lehet, ahol ezt az in­tézményt hosszabb idő óta be­vezették — másrészt olyan nagy terhet jelent az államok háztar­táséban, melyet elviselni nem lehet és amelynek leépítése már is folyamatban van. A munkás megélhetéséről és vagyoni megerősödéséről mun-

Next

/
Thumbnails
Contents