Eger - napilap, 1932/1

1932-06-29 / 145. szám

2 EGER 1982. jűniua 29. ■inmiiwiMripniiiw^TTiiniif<minri»nniii»a»frMiriii>riBn>'«wr> Egy hónapra tervezi a nyári szezont a színtársulat A múlt évről megmaradt bérletek az idén is érvényesek. Eger, június 26. Szombaton ette kezdi meg egri játékát a debreceni színtársulat az országszerte hatalmas sikert aratott Mayával. A Maya után Zilahy darabja: a 1 ütmadár kerül színre a jövő hét műso­rán, amelyben Kardos» Gáza is fellép. A társulat egy hőnapra tervezi a nyári szezont és ez alatt az idő alatt a legváltozato­sabb sláger műsort adja a kö­zönségnek. Hisszük, hogy a vá­ros kulturközönságe a nehéz vi­szonyok ellenére is minden ér­deklődésével támogatni fogja a szinészeket. Itt említjük meg, hogy a bér- letezés megindult. A múlt évről megmaradt bérletszelvények az idén is érvényesek. A bérleteket elsején is lehet fizetni! Fogadja ünnepélyesen Eger városa a Tour de Hongrle versenyzőit A Tour deHongrie versenyzői csütörtökön délelőtt fél 10 és 11 őrá között haladnak át a váro­son. A reáliskolánál lesz a cél, ahol a versenyzők rövid pihenőt tartanak. Az első befutónak a város tiszteletdíjat ad. A város polgármestere kéri a közönséget: fogadják ünnepé­lyesen a legnagyobb magyar kerékpárverseny résztvevőit a a háztulajdonosok a Baktai— Vörösmarty—Werbőczy— Széche­nyi utcák vonalán lobogózzák fel házaikat, tekintettel arra, hogy a versenyen nyolc nemzet képviselői indulnak. Hogyan élnek Szarvaskőn a Kristóf-apródok Amikor a törzsi kunyhót lelegeli a tehén. gosan friss volt, ilyenformán fel­keltette érdeklődését egy arra bóklászó tehénnek. A szőban- forgő tehén egy ővatlan pilla­natban ellenséges szándékkal behatolt a tábor területére és mint Mikola Ferenc cserkész írja: a törzsi sátrat elevenen megette. Másnap természetesen uj sátrat kellett építeni. Zajlik az élet a Füzér malom­nál. És most nagy a készülődés Péter és Pál napjára. Várják az egrieket. Mert ezen a napon »Apák napját* rendez a kis csa­pat. Ingyen szelvényt adunk olvasóinknak a Gazdag Cirkusz előadására Eger, június 28. A Gazdag cirkusz nagyszerű műsorának megtekintését az I »Eger« és a cirkusz igazgató­sága rendkívül kedvezményesen teszi lehetővé a lap olvasókö­zönségének. Alábbiakban mellé­kelünk egy szelvényt, amelynek beszolgáltatása ellenében a pénz­tár ingyen ad agy jegyet az elő­adásra, ha a szelvény felmuta­tója bármely hozzátartozója ré­szére egy jegyet vált. A Gazdag cirkusz még pár napig marad városunkban a hisszük, hogy a közönség, most már feleáron, tömegesen fogja megtekíntnni a változatos pro­dukciókat, amelyek a Gazdag cirkuszt a vidék első cirkuszává avatják. Az alábbi szelvényt kivágva a pénztárhoz kell vinni. SZABADJEGY GAZDAG CIRKUSZ Ez a szelvény mindenkit feljogosít a szabad bemenetre a ma esti fél 9 órai DÍSZELŐADÁSRA abban az esetben, ha e szelvény tulajdonosa egy jegyet vált az esti pénz­tárnál valamely rokona vagy ismerőse részére. A szelvények a cirkusz hátra­lévő összes előadásaira érvénye­sek. Szerdán, Péter és Pál napján két előadás lesz : délután 4 óra­kor és este fél 9-kor. Nemzeti legyen-e a nevelés, vagy internacionalis ? A ciszterci rend egri Szent Bernát gimnáziumának értesítője. Eger, június 28. Mióta kivonultak a Kristóf aprődok Szarvaskőbe, az első nagy táborozásra, az aggódó szülők sokasága látogatja a tá­bort. Néhány őrát kint töltenek és csillogó szemmel, a kölyök Öméltósága okából érzett rátarti önérzettel térnek vissza, ami mind azt mutatja, hogy minden jól megy a szarvaskői táborban. Kíváncsian vártuk, kiben éled­nek írássá az élmények, melyik tollforgató szülőnek jut eszébe emlékezést írni a gyerekek éle­téről. Hiába vártunk. Ma aztán egy ifjú tábor látogatótól, Mi- kóla Ferenc egri cierkésztöl kaptunk rövid levélforma oik- ket, amely élénken világítja meg a Füzér malom környékén zajló nomád életet. A Kristóf aprődok nagyszerű friss, egészséges életet élnek Szentgyörgyi Gyula parancsnok irányítása mellett. A parancsnok munkájában lóth László kán- tortanitő, Brődy Dénes és Hor- tobágyiErnőcssrkésztisztek osz­toznak. A sok és kiváló vezető mindegyikére esik néhány gye­rek. Azaz ne tessék félreértenie dolgot aggodalmas szülők, nem esik, hanem jut. Minden apró­sággal szeretettel törődnek, ami persze nem annyit jelent, hogy nincs férfias munka a táborban. Hogy ctak megemlítsük: a víz és fahordás, csajkamosás, mint zsíros dotáció, ésatöbbi a gyere­kek feladata. Szorgoskodnak is valameny- nyien. Még a legcsőppebbek: Trak Gyuszi, Zemancsik Zoltán, Losonczy Bandi is kiveszik ré­szüket a dologból. Egészen kor­rekt ebédlő, mosdó áll a táborozó vitézek rendelkezésére. Az ap- rődok bent alusznak a malom­épületben, odakint, sz árboorúd mellett, a nyirfakereszt oltalma alatt csak a parancsnoki sátor áll. Hanem szabad alvás van. Míg más táborban kétóránként váltják egymást a cserkészek az éjszakai szolgálatban, itt regge­lig nyugodhat mindenki. Az éj­jeli őrséget a fábor vezetői lát­ják el, akiknek a tisztisátorban van a szállásuk. Éjszakénkint anyai teendőket is végeznek, a- mennyiben befigyelnek sűrű idő­közben a Füzérmalomba: nem rugta-e le valamelyik nebuló a takarót magáról. Azonban a nap nem ciupán munkával telik. Bőven jut idő cserkészjátékra, szórakozásra. A minap például nagyszerű törzsi kunyhókat építettek. Perszenem Bátorponyvából, hanem karók­ból, gallyakból. Afféle ciőszmőd- szer szerint. Azonban egy kis I hiba történt. A «ponyva» tűlsá­Eger, június 28. Ezt a kérdést veti fel pedagó­giai beszámolójában a ciszterci rend egri Szent Bernát gimná­ziumának idei értesítője. És a kérdésre mindjárt meg is adja a feleletet: »A világnézeti harcok legfőbb, sőt — mondhatni — egyetlen igazi ütközője a neve­lés. Hogy valóban a nevelés a harcoknak legostromoltabb zsákmánya, megértjük abból a jelszóból, hogy akié a gyermek, azé a jövő. Mi nemcsak a rendi s intézeti hagyomány parancsoló folytonosságából, de lényünk leg­sajátosabb indítékaiból is az Istenhitből élő erős és erkölcsös emberképzést tartjuk legfőbb feladatunknak . . .« »Annak a tábornak vagyunk és maradunk öntudatos és megingathatatlan haicosei, amelynek szeme a ke­reszttel ékesített szent koronán csüng. A fajnak, a nemzetnek, a hazának szeretető a léleknek természetes ösztöne, mert földön élésünk s boldogulásunknak szükségszerű feltétele. Természe­tes ösztöne, mert itt a földön fa­jok szerint összetartó, a fajon belül egymást védő, más fajok­kal szemben az öldöklésig menő ellenséges embertömegek sora­koznak egymás mellé ; s ameny­nyíre az emberiség a jövőbe lát­hat, a nemzetekre való elkülö­nülésnek ez a szüksége nincs elmúlóban, keserű cáfolatául a világpolgárság és nemzetköziség utópisztikus ábrándjának. De éppen ezért létkérdés is a fáj­ás honszeretet minden nemzet­nél. legfőképpen nálunk, magya­— „K0-NEI“ —1 a legolcsóbb, tökéletes raaggar légg­és poloskairtó szer. Egri főraktár: SUGAR drogéria. roknál. Nemcsak geográfiai hely­zetünk mistt, amelynek jelenlegi siralmas állapotát szenvedjük, — de legfőképpen annak a terv­szerű egocentrikus világnézeti törekvésnek, igazában ostrom­nak nagy veszedelme miatt, a- mely történelmi hagyományaink megvetésével, történelmünk leg- dicsőbb alakjainak kisebbítésé­vel a hazai föld szeretetét előbb közömbösíti, majd a kötelékeket, amelyek a magyart a hazai rög­höz kapcsolják, lazítja s meg is szakítja. Valósággal az életösz­tön kiált védőmunkáért; az élet­ösztön követeli, hogy ez ellen a szellemi hadjárat ellen felvonul­tassuk nemzeti csapatainkat. En­M Beretvás-pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja! X

Next

/
Thumbnails
Contents