Eger - napilap, 1932/1

1932-06-19 / 137. szám

2 EGER 1982. június 19. Leszállították a bányák a szónárakat teljes megszüntetését és a július 1-én felállítandó Hevesvárme- gyei Központi Forgalmi adóhi­vatal (pénzügyi palota I. emelet 68—76) kebelében történő egye­sítését. Az új központi hivatal admi­nisztrációját egy vezetó, két fő- ellenőr, két könyvelő, tíz ellen­őr és kőt irodai segéderő látja el. A miniszter a vezetői állásra Mozsár Imre gyöngyösi vezetőt, az elsó főellenőri állásra Gadácsy Antal egri főellenőrt, a máso- i dikra Gelléry Gyula füzesabonyi j vezetőt, az egyik könyvelői ál- - ISsra Tóth Miklós egri ellenőrt, másikra Rökfalussy Dazső gyön­gyösi ellenőrt, az ellenőri állá sokra Wendt Gyula egri, Thu rőczy Lajos és Németh József füzesabonyi, Matekovios Sándor pőtervásárai, Király Béla, Hege­dűs Antal ő« Udvardy Béla gyöngyösi és Schrekk Lajos he­vesi munkaerőket alkalmazta végleges minőségben. Ugyancsak megszüntette a mi­nisztérium a pásztói hivatalt és illetékességi területét a hatvani körzeti forgalmi adóhivatalhoz osztotta be. Eger, Gyöngyös, Füzesabony, Heves, Pétervására ős Tiszafüred továbbra is részesednek a netto jövedelemből. A részesedés szá­zaléka arányát negyedévenként fogja meghatározni a pénzügy- igazgatóság. Elrendelte többek közt a mi­niszter dr. Pál Endre városi al­jegyzőnek, az egri forgalmi adó­hivatal jelenlegi vezetőjének utóbbi ügykörétől való felmen­tését, annakga határozott kíván­ságának kifejezése mellett, hogy dr. Pál Endre eddigi kiváló ér­demeinek és széleskörű szaktu dásának a pénzügyminisztérium által való teljes elismerését tu­domására hozzák. Egyben meg­bízta dr. Pál Endrét az uj köz­ponti hivatal adatgyűjtésének ős ellenőrző szolgálatának megszer­vezésével s a felszámolási mun­kálatok irányításával. Ugyan­csak elismerését fejezte ki a mi­niszter Frank Tivadar tanács­noknak, akinek az egri körzeti hivatal megszervezése terén nagy érdemei vannak. A létszámfeletti alkalmazottak­ból tizet a malomügyhöz minő­sítenek át, két egri ellenőrt pe­dig elbocsájtottak. Június 23-tól kezdődőleg az egri körzeti forgalmi adóhivatal csekkszámlájára már nem is le­het készpénzbefizetést eszkö­zölni. * Kardosnál burett öltöny 8 — Ptől kezdve, fehér vá­szonnadrág 4*80 P. A szénbányák, amelyeket az elmúlt télen olyan sokszor tá­madtak a magas árak miatt, most elhatározták, hogy 10 szá­zalékkal mérsékelni fogják az árakat. Az ármérséklés meglelte' tősen későn jött s jóformán sem­mi gyakorlati jelentősége nin­csen. Akkor, amikor a fogyasz­tóközönség egy erős tél folyamán a monopolisztikus helyzetben A Hatvanas hősi emlékművet, amelynek felállítását mintegy másfél hőnappal ezelőtt kezdték meg, tegnap teljesen összeállí­tották. A munka hosszú ideig tartott, mert bz egyes kődara­bok olyan óriási súlyúak voltak, hogy a rendelkezésre álló eszkö­zökkel nehezen lehetett azokat helyükre állítani. Tegnap délután óta már áll a 10 méter magas, impozáns obe­Gazdabajok — Eger, június 18. Hosszú idő óta, de különösen napjainkban állandóan hangos a magyar közélet és még azok is követelik már a gazdabajok megoldását, akik idáig hűvösen elzárkózva a saját érdekeikhez való görcsös ragaszkodással véd­ték mondhatni jogtalan és igazság­talan álláspontjukat. Ma már a gazdaproblémák nem az egyes gazdák kérdései. A gazdabajok megoldását égetően követelik a szociális problémák; mert nem kívánatos, hogy a mindenkor megbízható gazda- társadalom ezrei proletárként az utcára kerüljenek önhibájukon kívül. Ezért sürgős, hogy — ha még látszólagos áldozatokat is kell hozni egyes kategóriáknak; a gazdasági üzemek aktívvá té­tessenek, hogy ezzel egycsapás- ra a mezőgazdasági munkások százezrei, továbbá az ipari és kereskedelmi alkalmazottak tö­megei újból foglalkoztatva legye­nek s ezzel a fogyasztási lehető­ségek is nagy százalékban emel­tessenek. Múlhatatlanul sürgős ez állam; gazdasági szempontból is, mert csak a papíron képzelhető el 806 millió adóbevétel, ha a me­zőgazdasági, ipari, kereskedelmi üzemek és a munkáskezek száz­ezrei improduktívak. A gazdabajok gyors megoldá­sának lehetőségét kétségtelenül magukban foglalják az agrár­képviselők pontjai, kiegészítve az alábbiakkal: A gazdaterheket mondhatni máról holaapra, nagy eredmény­nyel a jelzálogos dollár és font kötvények rendezésével lehet levő, kartellba-tömörült bányák­tól kérte a mérséklést, olyan el­zárkózásra talált, amelyet sem­mivel sem lehetett megokolni. Most mindösse a cséplési szén lesz olcsóbb a bányák által ke­gyesen engedélyezett 10 száza­lékkal, de az sem mindenütt. Eger környékén a csehi, bél- apátfalvai és nagybátonyi szén­bányák szállították le áraikat. litzk, amelyet most még egyszer átciiazolnak, eztán rávésik a feliratokat. Csak most, a felállí­tás után látszik, hogy milyen hatalmas és arányaiban is mi­lyen impozáns az emlékmű, a- melynek elkészítését nagy szak­tudással és gonddal végezte el Kienle György szobrász. Az ün­nepélyes felavatásról még csak későbbi időpontban dönt az emlékmű bizottsága. gazdakivánságok megoldani. A kezeim között lévő jelentésekből látom, hogy a ma­gyar gazdákat terhelő dollár és font jelzálogos kölcsönök árfo­lyamai 25—40%-on állanak, és a font jelenleg 20—21 P. között áll. Ezen tényekből világosan meg­állapítható, hogy a mindenkor érzékeny nagytőke már önmaga megállapított! és körülbelöl 30 '/«•ra csökkentette ezen kötvé­nyek értékét, ami a világpiacon kialakult búzaáraknak mondhat­ni meg is felel. Magas kormányunk álláspont­ja minden valőszinüség szerint ezen kérdésekben már megvan. A gazdatársadalmat csak a kö­vetkezők érdekelhetik: 1. Minden körülmények között a spekuláció, az úgynevezett si- bervilág ezen kötvények felvá­sárlásából kizárassék. 2. Találják meg a hazájukat szerető pénzintézetek azt a le­hetőséget, hogy a fenti árfolyamon álló kölcsönök kicseréltessenek. Ezzel a ténykedésükkel nemcsak a magyar közgazdaságnak, hanem saját intézeteiknek is máról hol­napra több százezer aktív ős jő bonitású adóst kreálnak. A gazdaadősságok kérdése: A magyar gazdának megfelelő a 8 P búza, a 100 P tehén, a 3 P birka, 12—16 filléres bor is, ak­kor hi a világváltság által szül­te helyzetben az ő terhei is meg­felelő rendezést nyernek. A ma­gyar gazda nem akar senkit sem megkárosítani, viszont meg nem engedheti azt sem, hogy ha már világváltság van, az adóst el­pusztítsák, a hitelező pedig 3-4- szeres jogtalan vagyoni előnyök­höz jusson. A helyzet ugyanis itt a következő: X hitelező le­gyen az a bank, vagy magán­ember, felbecsültette Y nal a bir­tokát és p. o. 800 P volt az ér­téke holdanként. Erre folyósí­tottak 200 pengő kölcsönt, va­gyis mondjuk egy 200 holdas birtokra 50 hold földnek 'ez el­lenértékét. A gyakorlatban lát­juk, hogy az adós 50 hold föld­ért elveszít 200 holdat, a hitele­ző pedig jogtalan vagyoni előny­höz jut. Általában mieden köl­csön, illetve teher a föld és an­nak termékei értékének megfe­lelően rendezendő. A végrehajtások és ez ügy­védi költség szaporítások nap­jainkban az aratás közeledtével fokozottakbak, ujből nagy len­dületet vettek. i Múlhatatlanul szükséges egy felfüggesztő rendelkezés mig a gazda terhek rendezése addig az igazságnak megfelelően rende­zést nem nyernek. Még egy rendkívüli fontos probléma a gazdák bajaiból kifolyólag a gazdaváltók kezeseinek meg- kimólóse. A magyar föld mindnyájunknak szülő anyja. Nem lehet az, hogy az emberi gyarlóság és egyesek téves rögeszméi a magyar föld lakosainak megélhetését meg- kontreminálják. Strausz Gyula, földbirtokos. Gesztenyefák a sétányon. Utoljára december hóban Jártam itt, ropogó hóban. Barnák voltak, csupaszok voltak, És öregen, ráncosán, csontvázzá [fogyva Nézték a dermesztő holdat. Szívem órája meg-megriadva járt: Közöttük láttam vigyorogni Borzasztón, feketén a halált. Most, májusban újra kijöttem. Nevetve, sugdosódva Kiváncsi tündérkék jártak mögöttem, És harsány indulókra Gyújtott a madarak vig csapatja. Kijöttem és oda vonultam, Ahol a téli gesztenyefák Állanak — csodák csodája! — Zölden és virágba borultan. Állanak — csodák csodája! — Zölden és virágba borultan . . . Ó, élet, bűbájos ének, Miért hangzói csak egyetlenegyszer Az ember szomjas fülének? Be jó volna Belombosodni, kivirágozni, Semmi mással nem gondolva Gyümölcsöt érlelni nyárban, Az ősznek mindent feláldozni, Tél jöttével szelíden elköszönni, Gondüző pihenőre menni, S tavasszal . . . tavasszal ifjúra [váltan, Ragyogva visszajönni! Zsigmond János. Felállították a Hatvanas-emlékművet

Next

/
Thumbnails
Contents