Eger - napilap, 1932/1
1932-01-13 / 9. szám
2 EGER mmmmmmna ■iwiiwHwwwftnw«si.uur.mm ■ ■. ^tmú&msamMsmiK. 1932. jsnuár 13. Újból ötven űllérrel szállították le a liszt árát A pékek eddig nem reagáltak az árleszállításra. Eger, január 12. A maiatok u óljára december harmincadikén mérsékelték liszt- áraikat, amikor a fehér lisztek árát ötven fillérrel, a barna lisztekét pedig egy pengő ötven fillérrel mérsékelték. A legutóbbi mérséklés óta a búza olcsóbbodása folytatódott iá piacon már érezni lehet ennek az újabb áresésnek hatásait is. A vidéki malmok a nullás és a duplanullás liszt árát ötven fillérrel csökkentették. A liszt árának ezzel az újabb eiökkenésővel kapcsolatban ismét előtérbe kerül a kenyér ár problémája. A legutóbbi alkalommal már rámutattunk arra a körülményre, ho»y e pékok, akik «rinden fir| emelkedésre olyan érzékei yen | re gálnak, a december 30 i liszt- árcsökkenést teljesen figyelmen kívül hagyták és a jelekből következtetve most sem fognak sietni a kenyérárak leszállításával. Érdekes, hogy amíg pár filléres fölfelé tendálás u án a kenyér kilója 2—4 fillérrel emelkedik, addig 1 pengős, 1 pengő ötven filléres áresésnél ezt a gyors és hűséges követését a lisztáraknak sohasem tepasztal- tuk. Ha nem kerül sor rövidesen a kenyér árának leszállítására, a hatóságoknak kell ujbál bele- nyúlniok ebbe a dologba és utolsó fegyvert ént nem szabad visszariadni a hatósági pékütem újbóli m*gindítá>-ától sem. Három hónapra meghosszabbították Magyarország •20 millió dolláros kölcsönét A nemzetközi fizetések bankjának igazgatótanácsa elhatározta, hogy a bank elnökét felhatalmazza a német birodalmi banknak nyújtott 1932. évi február 4 én esedékes 25 millió dolláros hitel három havi meghosszabbítására, ha a kölcsönben érdekelt jegybankok az általuk megszavazott rezesedéit is hísonlő feltételek mellbtt meghosszabbítják. Az igazgatótanács hasonló értelemben határozott a Magyar Nemzeti Banknak nyújtott január 18-án lejáró hitel és az osztrák nemzeti baukoak nyuj tott január 17 én esedékes hitel három hónapos meghosszabbításának kérdésében. A Társadalombiztosító elhelyezése Az *Eger« tegnapi számában a Társadalombiztosító székházénak elhelyezése ügyében megjelent közlemény íróját megnyugtathatjuk, amennyiben az áthelyezés iránt az első lépés megtörtént. Kétségtelen, hogy a mostani székház messze van a várostól, ami igen alkalmatlan és sok idő- veszteséget okoz a tagoknak, de különösen betegeinknek. A helyi választmány tudatában volt ennek a bérbevétel idején, de mivel az ügy sürgős volt és az idő rövidsége miatt más megoldás lehetősége nem állt rendelkezésre, kényszerhelyzetben vettük ki három évre a Deák Ferenc útoai épületet. A három évi bérlet ez év november 1-én lejár s így a választmány legutóbi ülésén már állást foglalt egyhangúlag a felmondás mellett azzal, hogy a központ a belvárosban építtessen az Itteni pénztárnak egy székhazat. Ha a város rgy megfelelő ingyen telket a székház létesítéséhez rendelkezésünkre fog bocsátani, ami a város érdeke is, akkor n6m lesz akadálya annak, hogy a székház novemberre felépüljön és elfoglalható legyen. Ez a városnak is kétszeres érdeke. Az egyik, hogy kapunk egy szép középületet, a másik, hogy a mai igen súlyos időkben az építőipart foglalkoztatva, a különféle szakmákban 20—25 kisiparosnak munkát biztosi-hatunk. Erre törekedni Kötelessége is a városnak. És hogy kizárólag egri iparosok kapják meg az építkezést, arra nekünk, a Társadalombiztosító helyi választmányának is lesz gondunk. A Társadalombiztosító központi elnöksége ismételten arra az elvi álláspontra helyezkedett legutóbb is, hogy ez intézet pénzéből a vidéki pénztáriknak is saját otthont kell biztosítani s a vagyont ingatlan vagyon szerzésével, izékházak építésével biztosítani. Ilyen körülmények között nem lehet akadálya annak, hogy a székház építését a központnál sürgősen keresztül is vigyük. Radii Károly az O.T.I. választmány tagja. A „Thália“ új darabja: Csongor és Tünde Vörösmarty halhatatlan színjátéka kerül legközelebb színre a Városi Színházban dr. Búzásné Vratarics Klára rendezésében. Dr. Németh Antal újította fel Szegeden 1929-ben a mesejátékot és Jaschik Álmos tervezett hozzá díszleteket. Eger, január 12. A »Thália« Egri Színjátszó Tána.ág újra kla.szi ui remekművet készül városunk közönségének bemutatni. A Társaság egyik invenciózus rendezője: dr. Búzásné Vratarics Klára Vörösmarty Mihály halhatatlan színjátékét, a C-ongor és Tündét hozza színre 1 gközelebb. A Velencéi kalmár és a Krétakör egri színrehozőjának újabb vállalkozása olyan buhűráiis esemény, amely mellett tisztelettel és megbecsléssel kell megálla- nunk. A nagy magyar romantikus poéta világhírű mesejátéka az utolsó évtizedben úgyszólván nem szerep Is a magyar színpadokon. Nem azért, mintha fényét megkoptatta volna az idő, hiszen a klasszikusok közé tartozik, hanem mert a színházakat újabban a könnyű és olcsó játékok zsákucoájéba szorította a közönség. A kultúrát és művészetet egyelőre kétvállra fektette a porondon a szórakozás. A Nemzeti Színház >gész Európa előtt reprezentáló zsúfolt programjában pádig még nem jutott el a felújítás gondoláiéig. Kát évvel ezelőtt került színre a Csongor és Tünde Szegeden, az ország eleó vidéki színházában, ahol a legkiválóbb magyar rendezők egyike: dr. Németh Antal főrendező a modern rendezői törekvések jegyében szoe- nírozta újra a mesejátékot. A szegedi előadásnak másik művészi nevezetessége ez volt, hogy Jatchik Álmos, a legnagyobb magyar meseitlusztrátor tervezte a darab stilizált mesedíszleteit. dr. Búzásné Vratarics Klárának sikerült megszereznie a Né- meth-féle feldolgozást s Jasohik káprázatos szfahatású díszlet és kosztümterveit, így a Ctougor és Tünde egri előadása a művészi szenzáció erejével is fog hatni egyben. Kétségtelen, hogy az egri közönség ismét egy kivételesen szép élménnyel gazdagodik a darab bemutatóján. A iC3nikai megoldás, amely ebben a fantasztikus mesejátékban különösen nehéz feladatot ró a technikai rendezőre, Kar- ezos Béla kezében van, aki már ismert művészi ízlésével és találékonyságával ez alkalommal a mesék nagyszerű világát fogja a színpadra varázsolni. „Halló központ“ - tizenkétezerszer Általában csökken az egri postahivatal forgalma is. Csak az interurbán beszélgetések, csomagfeladások, utalvángkifizetések száma növekedett az 1930. évihez viszonyítva. Egy év alatt kétszáznéggyel nőtt a rádióelőfizetők száma Egerben. Eger, január 12. Fenti vastagbetüs cím nem azt jelenti, mintha az egri telefőn- központ olyan álmos volna, hogy esetenként többszerszer kell riogatni egyre türelmetlenebbül. Ellenkezőleg ; a központ gyors, szolgálatkész és figyelmes. Hanem azt jelenti, hogy az elmúlt esztendőben 12.722 alkalommal kérték kapciolásra a központot, helyi beszélgetésre. Ezt az adatot abból az összehasonlító statisztikából közöljük, amelyet Heinrich Antel posta- felügyelő, az egri postakerület vezetője állftott össze a hivatal forgalmáról. A statisztikából első pillanatra kitűnik, hogy az egri posta forgalma is ciökkenő tendenciát mutat. Nem különleges egrijjjelenség ez, hanem országos, aős világiüuet. Amerikában épúgy, mint Angliában vagy Franciaországban is ugyanez a helyzet. 1930 ban 254 volt a telefonelőfizetők száma, 1931-ben már 242-re csökkent. Ezzel szemben a rádiósok száma egy év alatt 204 gyei növekedett az elmúlt esztendő folyamán (1256 ról 1460-ra). Szaporodott az interurbán (távolsági) beszélgetések száma, mert mig 1930 ban 3.845. addig 1931 ben 4 325 városközi beszélgetést jegyeztek fői a bejelentőben. A táviratfeladás 1171 ról 972- re, a táviratérkezés 2 321 ról 1973-ra csökkent. 1931 ben 4277 ajánlott küldeményt adtak föl Egerben (1930-ban 4417-ei) és 4770 Bjánlott küldemény érke-
