Eger - napilap, 1932/1
1932-06-11 / 130. szám
% Ahh 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG! EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. —TELEFON! 11.—KIADÓHIVATAL! EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558, » XLIIL évfolyam 130, szám Szombat Eger, 1932 június 11. Mennyifi áldozott az állam a mezőgazdaság támogatására Korányi Frigye« pénzügyminiszter a pénzügyi költaégvetéa vitáját lezáró beszédében kézzelfogható adatokkal cáfolta azt a vádat, mintha a jelenlegi és az előző kormány nem gondoskodott volna a mezőgazdaság megsegítéséről. Felsorakoztatta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar állam közpénzekből áldozott mezőgazdaságunk javára. E felsorolás szerint 1924, — tehát a szanálási év óta a magyar állam ezerszáznyolcvan- négy millió támogatást juttatott a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasági termelés előmozdítására 18 millió pengőt fordítottak, export előmozdítására, — a lisztre vonatkozó támogatás nélkül, — 27 millió 100 ezer pengőt. Az intervenciós gabonavásárlás defioitje 20 millió, a boletta alap útján 90 millió 700 ezer pengő, a dohánytermelésre évente mintegy 11 millió, az állam terhei összesen 90 millió. A vasúti fuvardíjkedvezmények 187.600.000 pengőt tettek ki, 1924-től 1931 ig végösszegében pedig 385,800.000 pengőt. A közszolgáltatások csökkentése útján nyújtott közvetett támogatás: a földadó csökkentése őt évre 37,800.000 psngö, az állatforgalmiadő megszüntetése 11.500.000 pengő évente, összesen tehát 31 és fél millió pengő három év alatt. A termelés közvetlen támogatására, a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására 21,900.000 pengő. A mezőgazdaság javát célzó egyéb állami akciók a következők voltak: Viziberuházásokra 237 millió, a szakoktatási intézményekre és mezőgazdasági népesség művelésének előmozdítására 18 2 millió, a termelés közvetlen támogatására nyújtott kölcsönök őszszege 724 millió, a termelés támogatására hitelnyújtásával állami pénzekből 59 8 millió, gyufa- kölosÖnből 205 2 millió, exporthitelekből 188 millió. A kisbirtokosok földhitelintézete útján a földteherrendezéi céljaira 14 millió, egyéb vizi beruházásokra 64 millió, falusi kislakásépiiésre 39 millió. Ezekután senki nem mondhatja, hogy a kormány és a kormány mögött álló párt nem törődött a mezőgazdasággal. Ha a nyolc esztendő átlagát vesszük, úgy kiderül, hogy a magyar állam évente 148 millió pengőt fordított a mezőgazdaság A városoknak régi sérelmük, hogy a közmünkaváltságból eredő jövedelmük jelentős hányadát át kell adni a törvényhatóságoknak. Eredetileg teljes ösizegében a városoké volt ez a jövedelem és a községi utak építésének és fenntertásának céljára szolgált s a városok ebből képesek is voltak úthálózatukat kiépíteni és gondozni. Mutatja ezt Eger város pótadója is. Eger a háborút megelőző időben egyike volt a vidék ama városainak, ahol a forgalmi utak kifogástalan állapotban voltak. 1920-ban törvényhozásilag kimondták, hogy a közmunkajőve- delmek felhasználásánál nem a közutak jellege, hanem forgalmi fontossága az irányadó, és a jövedelmek felosztását ős felhasználását az érdekelt törvényhatóságok meghallgatásával a kereskedelemügyi minisztérium állapítja meg. A törvényhozásnak az volt a szándéka ezzel, hogy lehetővé teszi a háború alatt tönkrement törvényhatósági utak rendbehozatalát. A törvényhatósági utak rendbe is jöttek az elmúlt tizennégy év alatt, azonban a városi utak igen sok helyen teljesen tönkrementek, hellyel-kőzzel járhatatlan állapotban vannak, mert e városok közmunkajövedelmeiknek több mint telét kénytelenek átadni a támogatására. A milliárdos ősz- szeget valóban nem lehet lekicsinyelni és ha a pártpolitika a hatalmas teljesítmény ellenére még mindig azzal vádolja a mull és a jelenlegi kormányt, hogy nem törődik a magyar mezőgazdasággal, az nem egyéb tudatos ferdítésnél és rosszhiszemű demagógiánál. törvényhatóságnak. Eger város 1930-ban 30 ezer pengőt adott a vármegyének, magának 23 ezer pengő maradt, 1931 ben 30 ezer pengőt kapott a vármegye,125 ezret a várói, az idén a miniszter 31 ezer pengőt állapított meg a vármegye és csak 17 ezer pengőt a város javára. Súlyos összegek ezek, amelyeknek átengedése az eredeti célt tekintve már nem indokolt. Irak Géza polgármester a város áprilisi körgyűléséböl indítványt terjesztett a Magyar Városok Országos^Kongresszusa elé. Az indítvány azt célozza, hogy a városok kapják vissza ismét teljes összegükben a közmunka jövedelmeket és ezért megkéri a kongresszust, foglalkozzék ezzel az üggyel és tegyen lépéseket az illetékes kormányhatőságnál. A fcocgresszusi előkésztésen kívül dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő is kezébe vette a sérelmes ügyet és a parlamentben interpellációt intézett a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter írásban válaszolt a képviselőnek s a választ dr. Petro Kálmán megküldte a városnak. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kőzmunkarészesedést nem lehet elvonni a vármegyéktől, mert a megyék azt fontkölcsőnök törlesztésére kötötték le. Dr. Petro Kálmán most azon fáradozik, hogy megszervezze a parlamenti képviselők városi blokkját, a városi érdekek hathatósabb védelme és képviselete céljából. Ez a blokk lesz hivatva a városok rendezetlen helyzetébe kedvező változást vinni. Ä tiszáninneni felső esperes! kerület tanító- körének közgyűlése, A tiszáninneni felső espsresi kerület rk. tanítóköre junius hó 7-én Füzesabonyban tartotta ez évi gyűlését, amelyen a kerület papságán és tantestületein kívül sok érdeklődő is megjelent. — Szentmise után á betegsége miatt távolmaradt Szabó Élők esperes kerületi tanfelügyelő helyett, Síkorszky József kér. esperes nyitotta meg a gyűlést és Jösvay Gábor világi elnök vezette. A kör részvétének adott kifejezést a kér. tanfelügyelő egyh. elnök betegsége miatt, azután táviratilag üdvözölte vitéz Subik Károly egyhm. főtanfelügyelőt, ki sokoldalú elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg a gyűlésen. Tiszlujítás és számos elnöki bejelentés után dr. Hetényi Gyula mezőtárkányi plébános, az országosan ismert hitszónok és író tartott retorikai és pedagógiai szempontból is gyönyörű előadást >Mik nehezítik meg az iskola nevelőmunkáját ős mit tehet ellenük a tanító« címmel. A magas nívójú előadás mély hatást tett a jelenlevőkre. Ezután Karczag Gyula mezőtárkányi tanító tartott előadást és mintatanítási a gyakorlati életre való nevelés problémáját fejtegetve éles logikával és meggyőző erővel. A nagy szaktudással és szorgalommal felépített tanulságos előadásért és mintatanításért a kör köszönetét fejezte ki. Figyelemreméltó indítványt tett Major Sándor besenyőteleki tanító, kérve, hogy a beírást díjakból a tanítói internáíuiQk javára eső összegnek legalább felerészáből minden évben adassák gyermekneveltetéii segély az arra szoruló tanítóknak. A gyűlés Jósvay Gábor világi elnök zárőszavaival ért véget, ki kitartásra és munkálkodásra buzdította a Kör tagjai*. A gyűlést társasebéd követte. A városnak nem sikerült visszakapnia a törvényhatóságtól a közmunkajövedelmet Petro Kálmán dr. a városi képviselők parlamenti blokkjának megszervezésén dolgozik a városok érdekeinek nagyobb védelmére.
