Eger - napilap, 1932/1
1932-06-02 / 122. szám
2 1932. júaiui 2. EGER *NBHMazcs«BaHHa«MN8MMm09M(MUMBeMl meg. Éizre kell vennünk ezt a függőséget, mert ez valahogy azt mutatja: korszakváltozáshoz ju• tottunk el. Hogy mi következik, azt senki eem tudhatja, de az bizonyoi, hogy a ionoknak ez az összefüggése, egymáshoz való kapcsolódása változásoknak ágya. Kontinensünk fölött ma ez a függőség az űr, csalhatatlan jele ennek a tömegek lelke, amely az egyéni életeken túl a világ- politika híreivel, fordulataival telített. Mindenki politizál, mindenki okosabb az élen állóknál, mindenki meg akarja menteni az országot és a világot — ebből valaminek születnie kell. A mindenki politizálásából születtek a diktatúrák. Lehet hogy ez a nagy függőség ide vezet. És ez nem is volna csodálatos, mert a kormányzati elvek föl szokták egymást váltani. Teofc- rácia, autokrácia, demokrácia, revoluciők, diktatúrák egymás helyébe lépnek. Az a nagy függőség, amiben vagyunk, máris azt mutatja, hogy egy még ismeretlen hatalmasságnak vagyunk alárendeltjei. A vámigazgatóság figyelmeztetése a forgalmladóváltsággal kapcsolatban Budepast, június 1. A Budapesti Közlöny közli a pénzügy- miniszter rendeletét a textiliák és a kauosuk ipari termékek forgalmi adó váltságával kapcsolatos intézkedésekről, amelyek a ma életbelépő (1932 május 1 én már megjelent) alaprendeletek- nek életbeléptetésével kapcsolatban váltak szükségessé. A rendeleteknek a kereskedők érdekeit szolgáló azt a leglényegesebb intézkedését, hogy a textíliákat árusító kiskereskedők raktári készleteiket nem kötelesek megállapítani és bejelenteni, hanem a készletváltságot rendeletben szabályozott módon a leltározás mellőzésével átalányösz- szegben róhatják le, a kereskedelmi érdekképviseletek kérelmére vette fel a pénzügyminisztérium. 23 ezer pengő zárszámadási többlettel zárult Eger város 1931. éve A tényleges helyzet 30 és félezer pengő túlkiadást mutat, amelyet az alapok pénzkészleteiből fedeztek. A villany gyárnál 26 ezer pengő a nyereség, a vízműveknél 13 ezer, a jéggyárnál 5 ezer pengő a veszteség. Eger, június 1. A városi képviselőtestület szombati közgyűlése Kakuk Jenő városi főszámvevő jelentésében letárgyalta a háztartás és önálló vagyonkezelésiintézmények 1931. évi zárőszámadását. A háztartási zárőszámadás adatai szerint a fedezetnél a város a költségvetésben előirányzott 1.909.573 pengő helyett csak 1.688 540 pengőt írt elő, tehát a rosszabbodott viszonyok szem- meltartásával 221,032, pengővel kevesebbet, mint amennyit a költségvetős engedett volna, a szükségletnél a költségvetésben előirányzott 1907.184 pengő helyett ugyancsak kevesebbet, 1.664.814 pengőt irt elő, ami a költségvetéssel szemben 242,369 pengő csökkenést mutat. A szükséglet és fedezet összevetéséből 23,725 pengő zárőszámadási többlet áll elő. Ez azt mutatja, hogy a pénzügyek vitele helyes mederben haladt. Tehát inkább kritikai jelentősége van, mert a zárszámadási többlet csak papírforma szerint van meg, ha a készpénzforgalommal szembeállítjuk. Az 1931 évi gazdálkodást ugyanis áthatotta a nyomasztó gazdasági helyzetből kifolyó pénztelenség. Mivel a bevételi források lényegesen leapadtak, ennek szükségszerű következménye volt a minden vonalon keresztülvitt takarékosság és az az elv, hogy csak akkor és any- nyit költeni, amennyit a mindenkori pénztári helyzet megengedett. Emellett a takarékosság mellett is, a súlyos pénztári helyzet következtében a legszükségesebb kiadások kifizetésére sem állt kellő pénzkészlet rendelkezésre, . aminek egyrészt az lett a következménye, hogy a túlkiadás az 1931 évről áthozott 10.802 pengőről 30,534 pengőre, tehát 19,732 pengével emelkedett, másrészt pedig a város szenvedő hátraléka (kiadási hátralék) a múlt évi 245.776 pengőről 562,097 pengére nőtt. A túlkiadást (nem szabad ösz- ■zetéveszteni a hiteltűllépéssel, mert ilyen nem áll fenn) fedezte ugyan a város az alapok pénzkészleteinek felhasználásával, azonban igen kétséges, hogy a ] túlkiadást és a szenvedő hátralékot ki fogják-e tudni fizetni, bár a cselekvő hátralék bevételi kálralék) 962,336 pengőt tesz ki, tehát majdnem egymillió pengőt. Az adóalanyok leromlása ugyanis állandóan tart és egyre kevesebb a garancia a hátralékok befolyására. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a hátralék még nőtt az idei hátralékokkal és ma már elérte a másfélmillió pengőt. Ha az aktívákat és passzívákat összevetjük, kiderül, hogy a háztartás vitele és helyzete 400,239 pengővel aktív. Természetesen ez is csak papírforma, mert jól tudja mindenki, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a város vezetősége, hogy csak egyetlen kölcsönét, a Speyer kölcsönt törleszteni tudja 5 én. A város vagyonmérlege a következő: cselekvő vagyon 23.637.302 pengő, szenvedő vagyon 5.596,112. Tiszta vagyon tehát 1931 december hő 31-vel 18.041,190 pengő. Az üzemek zárószámadásai. A vlllamosmű zárőszámadásá- koz mellékelt jelentés beszámol arról, hogy a termelt és később vásárolt árammennyiség 1.738,840 kilowattóra volt, amely az elmúlt évhez viszonyítva 279,012 kilowattóra csökkenést mutat. A csökkenés oka egyrészt az, hogy a város jelentős területén nem állt kellő feszültség rendelkezésre, másrészt a kisfogyasztók közül belső berendezésük rend- behozásáig sokat ki kellett kapcsolni a fogyasztásból, végűi a már átépített hálózati részeken a veszteségek örvendetesen csökkentek. A kintlévőségek a belső berendezési munkák miatt megnövekedtek. Erősen növekedtek a villaaaosműnek a vízműnél lévő követelései, miután a vízmű, nagy kintlevősége miatt az üzemköltségeket csak részben tudta fedezni. télő, hogy ha a viszonyok nem javulnak, a vízmű a villamostelepet teljesen immobili- zálni fogja. Eger város áramtartozása a mérlegben 149,733 pengővel ezerepei, a vízművek tartozáea pedig 227,219 pengővel. Mindezek ellenére a villamos- mű eredményszámlája 26.389 pengőt mutat ki egyenlegként, A vízművek követelései a rossz gazdasági viszonyok következtében, az elmúlt évhez viszonyítva 51 ezer pengővel nőttek és 1931 december végén 376,055 pengőt tettek ki. Az üzem, saját jól felfogott érdekében kénytelen a legerélyesebb végrehajtási eszközöket igénybevenni, mert kölcönökkel nem tud magán segíteni. Az elektromos berendezésen és a szivattyúkon átalakításokat kell végezni, annál is inkább, mivel az eddigi szénsavas víz annyira megrongálta azokat, hogy gyári kijavításuk szükséges. A vízmű 1931. évi veszteségi 13,239 P. A jéggyárnál a gazdasági depresszió erősen éreztette hatását, mert a jégfogyasztás még a múlt évinél is nagyobb csökkenést mutat, ami állandóan folytatódik. Miután pedig a jéggyár nagyobb fogyasztásra van kalkulálva, az üzemnek veszteséggel kell dolgoznia. Ez a veszteség 5587 psngőt tesz ki. A képviselőtestület a vízmű ős jéggyár deficitjét a villamosmű nyereségéből fedezte, a villamosműnek csak ezek után mu- takoző 7562 pengős nyereségét a tisztviselői nyugdíjalapra fordította. A motornélküli repülés technikája Eger, junius 1. | Az a nagy érdeklődés, mely a | MESE junius 12.-i repűiőnapja iránt városszerte megnyilvánul, teszi szükségessé, hogy a no- tornélküli repülést ismertessük. A motornéiküli repülés utánzása a madár repülésének, midőn az szárnycsapások nélkül úszik a levegőben. Mint a neve is mutatja, repülés egy olyan gépen, hol a motor, a húzóerő hiányzik. A hajtóerőt itt a gép súlya képviseli, mely a levegőben valő stabil elhelyezkedéshez szükséges relativ sebességet adja meg a szél és a gép között, míg az emelkedéshez szükséges erőt a levegőnek akár hőmérséklet különbségek, akár domb, vagy hegyoldalak kitérő hatása következtében keletkező felfelé áramlása osozze. Ha egy követ magasabb helyről vízszintesen elhajítunk, ügy az saját súlya következtéken állandóan gyorsuló mozgással fog a földre esni. Ha azonban egy papírlapot ejtünk le, az ide-oda cikázvs, a levegőben jobbra- balra csúszva fog a főidre érni. A sík lapon már akkora felhajtó erő (ellenállás) keletkezik, mely megakadályozza, hogy lapjával essen, kénytelen legkisebb ellenállású oldalával, az élével bele- furődni a levegőbe. A motornélküli gépek indítása a következőképen történik: Két- szál ujjnyi vastagságú gum- miköielet a gép orrára akasztanak. Azt feszíti meg a 8—10 kö- télhuző, i mikor a etartkészülé- ket kikapcsolják, a gummikötől
