Eger - napilap, 1932/1
1932-05-18 / 110. szám
1932. májúi 18, EGER 3 középfokú iikolákl létesítőiét él fenntartását az Egyház termő■zetea jogaként iimeri. „Míg katolikus kezekben van ez az Iskola, meg lehetünk nyugodva“ Az érseki jogakadémiának a múltban és a jelenben betöltött szerepéről Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő szólott. Ma, amikor világnézetek ütköznek meg egymással, amikor gazdasági katasztrófák mindent és miadenkit fenyegetnek, jól esik visszamenni a múlt nagyságaihoz. Ma az állam életében 10— 20 esztendő csak pillanata olyan előnyökért, amelyeket ennyi idő ad, ilyen apró, mai előnyökért a múlt tradícióit odaadni eszte- lenség. Mélységei hódolattal ktll adóznunk azoknak, akik az ér- saki jogakadémiát alapították s akik ma mérhetetlen áldozattal tartják fenn. Hogy van-e, vagy volt-e célja az egri jogakadémiának, azt ciak akkor láthatjuk, ha végigkísérjük egész fennállásának történetét. Kétségtelen, hogy Eger ezer esztendős múltjának hőiéi között az áldozatkészlég legnagyobb hősei azok voltak, akik az akadémiát erkölcsi él anyagi áldozatokkal megalapozták. Hogy milyen súlya volt enaek a ténynek, mutatja az is, hogy az akkori törvényhozás karai és rendei jónak látták a magyar törvények között megörökíteni. Ami ebben az alapításról szóló törvényben van, szent és sérthetetlen. Az idők folyása és viszontagságai sokszor bántották ezt az intézményt. József császár, az 1848 as idők utáni kormányok, Trefort és Klebelsberg miniszterek igyekeztek ártani az akadémiának, de mindig sikertelenül. Trefort idejében Samassa bíboros-érsek erélyes gesztussal védte meg az ősi intézményt s ugyanezt a gesztust látjuk a mostani főpásztornál is, aki minden áldozatra készen akarja megóvni az akadémiát a fényé* gető »reformoktól.« Itt tolul előtérbe a kérdés, hogy van-e értelme az akadémia fenntartásának. Ennél a szempontnál mag kell vizsgálnunk a mai ifjúság lelki adottságait, gondolkozásmődját és helyzetét. Húsz huszonöt esztendővel ezelőtt a dip’onával együtt nagy nagy darab kenyeret kapott kezébe az ifjúság, biztos megélhetést i a boldogulás minden lehetőségét. Ma a diploma igen keveset ér, mert nem lehet elhelyezkedni s a ma fiatalsága tudja azt is, hogy a kapitalizmus nem tudja őt eltartani. Kivezető utakat keres és tanácstalanságában a régen elitéit és rossznak mondott rendszerek felé néz. Tudja, hogy van kollektivizmus, szociálizmus és kommunizmus. A régi fiatalságot a 48-as eszmékkel vitték az ucoára s a rendőrlovak megtaposták is őket, ha néha politikai kalandorok kézé' be kerültek is, még ezek a kalandorok is hazafias és nemzeti alapon állottak. Félős, hogy ma, a megfordult világban nem a hazafias eszmék viszik ki a fiatalokat az ucoára, ahová indulni készül az ifjúság. A mai fiatalságban, a motor, a rádió, a repülőgép fiatalságában más a mentalitás, mint a régiben. És itt kell rámutatni, hogy miért van szükség az egri katolikus jogakadémiára. Az a fiatalság, amely a mai idők szellemével rohan, nem talál fix partot, megnyugtató megoldásokat problémáinak miértjeire. Ezt a fix pontot csak az a nevelés tudja biztosítani, amely vallás- erzölcsi alapon áll s míg ez az akadémia katolikus kezekben van, meg lehetünk nyugodva, hogy jő eszméket kap az ifjúság és el fogja érni célját. Ennek a roppant horderejű jelentőségnek tudatában el kell ítélni minden olyan törekvést, amely arra irányúi, hogy a főiskola jogait meg akarja csorbítani. (Percekig tartó taps) A katolikus egyetemi és főiskolai gondolat A katolikus egyetemi és főiskolai gondolatot dr Bernolák Nándor v. miniszter, egyetemi tanár súlyos veretű, klasszikus boltozatu beszédben vázolta. Rámutatott arra, hogy az egyháznak és egyetemi gondolatnak ősszekaposolődása nem véletlen. Az emberiség szellemi harcainak legnegyobb ütközetei az egyetemeken játszódtak le, természetes tehát, hogy 8Z Egyház kellő súlyt és pozíciót biztosított ezen a téren magának. Ezt a gondolatot bizonyítja a história is. Az egyetemek- mindenütt az egyház alapításai voltak, amelyekben az emberiség javáért folyt a harc. Ebben az időben nem is volt szó összeütközésről, de amikor bekövetkezett az egyház és az egyetemek bizonyos elválása, a differenciálódás természetessé tette, hogy a fenntartási terheket az állam vette át. A különböző, eltolódott szellemi áramlatok aztán ez egyházzal bizonyos mértékben szembeállították az egyetemeket politikumból. Az állami tudományos nevelés hiányos lett, mert nem tudja azt az erkölcsi alapot adni, amelyet az egyház, ha kezében tartja a főiskolai oktatást, nyújtani képes. Törvényt alkotni, igazságot szolgáltatni, kormányozni lehet az isteni törvények mellőzésével, sőt ellenére is, de nekünk nem lehet HP trh érdekünk, hogy olyan jogszabályok irányítsák az életünket, — amelyek ellenkeznek a bennünk levő örök törvényekkel. Ezért van szükség az egyház irányítására a felsőbb oktatásban s ez államnak köszönettel kell fogadnia, ha meghozza az áldozatokat az Egyház, a társadalom érdekében. Nem közömbös, hogy a tisztesség, vagy a szabadosság irányítja az életet s ezért kell nagy gondot fordítani arra, hogy az állami egyetemek mellett legyének katolikus egyetemek is, amelyek a krisztusi eszmék emelkedett látókörét nyújtják a nagyobb harmóniára és egyen- sulyozottabb, biztosabb alapok után vágyó emberiség számára. Meg van győződve arról, hogy akik tudják mit jelent a katolikus egyház befolyása a főiskolai oktatásban, minden erejükkel és tehetségükkel arra törekszenek, hogy ezt a befolyást csökkenteni ne lehessen. Az üdvözlések A súlyos gondolatokat hordozó, hatalmai beizédakjután az üdvőz- léaek következtek. — Okolicsá nyi Imre alispán a vármegye □evében köizöntötte a baráti szövetléget. Ma arettenetei megélhetési viszonyok között fokozottabb szükség van olyan ifjúságra, amely megfeszített munkával és megerősített hittel törekszik a jobb jövő megteremtésén. Az Ersekfőpásztor áldó kezét érzi ezen az ifjúságon, amely az egri katolikus főiskolán kap útravalőt az életre • bizonyos, hogy ez az ifjúság meg is fogja állani a helyét. Hevesvármegye közönsége nevében meleg szeretettel köszönti a Szövetséget. 7rak Géza polgármester Eger városának üdvözletét tolmácsolta. Egy város értékét intézményei adják meg. Az érseki jogakadé- mia a vallásosság és hazaszeretet letéteményese s ezért vált Eger városa előtt kedvessé és nélkülözhetetlenné. Isten áldását kéri a jogakadémiára és a Baráti Szövetségre. Rács Béla dr. a kecskeméti református jogakadémia dékánja a társ.-akadémia üdvözletét tolmácsolta. Végre találtunk egy teret, — mondotta, — ahol nincs közöttünk különbség: együtt küzdünk a felekezeti akadémiák életéért. Egy iskola értéke nem abbin a tudományban van, a- melyei ed, hanem annak a világnézeti szellemnek az erősségében, amely erkölcsi alapot nyújt az iskolán tanúlőknak. Amikor testvéri érzésekkel köszönti a Baráti Szövetséget, az együttmunkálkodás és megértés zálogaként btjelenti a kecskeméti református jogakadémiának az Egri Érseki Jogakadémia Barátainak Szövetségébe alapitő tagullvalő belépését. A miskoloi ev. jogakadémia □evében dr. Hacker Ervin pro- dékán üdvözölte a Szövetséget. A pécsi hittudományi főiskola, a Katolikus Népszövetség kiküldöttje s a mostani hallgatók ifjúsági elnöke, Ringelhann György köszöntötte még a Baráti Szövetséget s a díszközgyűlés Ury Lajos elnök zárőszavaival véget ért. A Diákélet díszelőadása Vasárnap este fél kilenc órakor a Thália Egri Színjátszó Társaság rendezésében került színre a Diákélet című poétikus játék, amelynek friss pergélét valósággal zsúfolt nézőtér tapsolta végig. Az előadás előtt Óriás Nándor dr. jogakadémiai tanár, a Thália elnöke üdvözölte szellemes, fordulatos beszédben a vendégeket. Az öt felvo- násos játék, amely az akadémia volt diákjaiban a hajdani élet szép emlékeit elevenítette meg, átütő sikert aratott. A közönség számtalanszor hívta lámpák elé a szereplőket, akik valamennyien, a díszelőadáshoz méltóan tudásuk javát adták Lestál Anna rendezői irányítása mellett. Díszebéd a Koronában A lelki élményekben gazdag díszközgyűlés az egybegyfilt előkelő közönség a Korona szállóba vonult át, ahol a dissebéd következett. Az első felköszőntőt Góth Ferenc kir. kúriai tanácselnök mondotta a pápára és kormányzóra. Az érsekfőpásztorra ős a főkáptalanra Ury Lajos, kir. táblai tanácselnöki a vendégekre óriás Nándor dr. egyetemi magántanár, az Alma Materre Szabó Jilek Béla dr. ügyvédjelölt, a Baráti Szövetség létrehozóira Vencsell Ede prépost, kanonok jogakadémia igazgató mondottak köszöntőt. Kri vos Árpád dr. ügyvéd a budaiak üdvözletét tolmácsolta, Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő Endrey Antal dr. felsőházi tagra, Endrey Antal pedig Egar nagynevű képviselőjére: Petro Kálmánra mondott köszöntőt. Vasárnap délután 6 órakor a jogakadémia tanári termében a hazai jogakadémiák tanárainak egyesülete tartotta meg tanácskozását, amelyen dr. óriás Nándor elnökletével a jogakadémiák aktuális problémáit vitatták meg s állapodtak meg a közös együttműködés eszközeiben.
