Eger - napilap, 1932/1

1932-05-18 / 110. szám

A R Ä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: XLIII. évfolyam 110. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1932 május 18. 1 Az egri jogakadémia nagy ünnepe Az akadémiai nap ünnepségei szombat este 7 órakor kezdőd­tek meg a líceum második eme­leti folyosójának falában elhe­lyezett hősi emléktábla felava­tásával. Az akadémia barátai szövetségének alig lehetett vol­na szebb gesztusa, mint az, hogy négy eszményei megvalósításá­ért folytatandó küzdelmei meg­indulásakor elsőnek a világhá­borúban elesett hős bajtársak emlékezetének hódolt' s a mai nemzedék elé követendő például állította oda a hazaszeretetnek a vallásos érzéssel s a tudomány ápolásával való egybefonődását. A művészi hatású, a líceum barokstílusával teljesen össz­hangban álló emléktáblát Hevesy Sándor városi mérnök tervezte, a kivitel szép munkája pedig Kienle György szobrász ügyes­ségét dicséri. Este 7 órakor hatalmas számú közönség gyűlt össze az akadé­mia folyosóján az emléktábla előtt. Megjelentek az állami, vár­megyei és városi hatőságok kép­viselői, a diáktalálkozóra érke­zett volt hallgatók serege s a mostani főiskolai ifjúság nagy számban. Az emléktáblát az Érseki Jog­I akadémia Barátainak Szövetsége nevében dr. Kerekes István kú­riai bíró adta át megőrzésre mély hazafias érzésektől átitatott be­széddel. — Az élet útján való több év­tizedes bolyongás után Egerba az Alma Mater falai közé visz- szatérve első lépésünk azoknak a testvéreinknek az emléktáblája alá hozott, akik a hazáért éle­tüket áldozták. — Az a harc, melyben hős testvéreink elestek, nem szűat meg, még mindig folyik. Ezért erről az emléktábláról nemcsak a hazával szemben jól teljesített kötelesség emlékét, hanem a sa­ját kötelességünkre való figyel­meztetést is le tudjuk olvasni. — Az emléktáblát az Egri Ér­seki Jogakadémia Barátainak Szövetségétől nyert megbízás alapján azzal adom át a jogaka­démia főtisztelendő igazgatójá­nak, hogy vegye át azt ugyan­abba a szerető gondozásba, mely­ben minket részesített az Alma Mater és amelyért minket az akadémia áldozatkész fenntartói­hoz és tanulmányi vezetőihez a változatlan hála és őszinte ra­gaszkodás fúz. A jogakadémia nevében Ven­ezell Ede prépoBtkanonok, jog­akadémiai igazgató vette át az em­léktáblát remekbeszabott, klaszi­kus beszéddel. — Az egri érseki jogakadémia barátainak szövetsége, melynek tagjai valamikor a Líceum jog- tudományi fellegvárából szóród­tak szét az ország minden ré­szébe, most attól a vallásos és hazafias érzéstől serkentve, me­lyet jogi tanulmányaik alatt ma­gukba szívtak s azoktól a ke­resztény világnézeti elvektől is űzve-hajtva, melyeket itt meg­ismertek, megszerettek és követ­nek, gyönyörű kinccsel gazdagí­tották a líceum épületét, Eger­nek ezt a legvonzóbb ékszer- szekrényét, ennek a stílizerű táblának a felajánlásával, mely hivatva lesz nemosak a jogaka­démia mindenkori polgárai előtt, hanem mindenki előtt, ki e tábla előtt elvonul, azoknak az egri jogakadémiai polgároknak ke- gyeletes emlékét megőrizni, akik a világháboiúbsn hősi halált hallak szeretett hazánkért. — Ez az emléktábla szimboli­zálni fogja mindig azt a neve­lési elvet, melyet Mindszenly oly szépen formába öntött e szavai­val: »Az Istent és hont nem fe­ledjük eil« — és amelyet e jog­akadémia fennállása óta mindig követett a gondjaira bízott jo­gászifjúság képzésében. A val­lásosság s a hazafiasság volt — s most is az — a jogakadémia mindenkori tanáraiban az a hajtő erő, mely egész tanári működé­süket, nevelési és tanítási rend­szerüket áthatotta. Nem lesz tehát soha néma ez az emléktábla. Beszédessé fogja tenni a hozzá fűződő kegyelet és szentelt fájdalom. Minden szó­nál hangosabban fogja hirdetni azokat a kötelességeket, melyek­nek hűséges teljesítését várja tőlünk az idő és követeli tőlünk integrálandó édes hazánk érde­ke. Biztat majd bennünket, hogy amely nemzet öntudatra ébredt és kitűzött céljának elérésére teljes öntudattal törekszik, az nem enyészhet el soha ! A magasztos ünnepséget a Himnusz hangjai zárták be. Diáktalálkozón a Koronában Vasárnap délelőtt az Akadé­miai Nap ünnepi ezentmi lével kezdődött, amelyet Vencsell Ede prépost, kanonok calebrált a Lí­ceum kápolnájában. Az akadé­mia volt hallgatói, a mostani polgárok s a város társadalmá­nak szine-java töltötte meg a kápolna padsorait. A díszes se­reg mise után a díszterembe vonult át, Bhol programra sze­rint 11 órakor kezdődött meg a Baráti Szövetség díszközgyű­lésé. A roppant terem pompájában lila főpapi díszek, katonai forma­ruhák ős fekete polgári öltöze­tek keverték a színeket, ame­lyeken át át csillogott a kát vá­rosi és vármegyei hajdú díszru­A Budapestről s a vidékről ér­kezettek közül többen elhozták családjaikat is s így az állandóan Egerben lakó volt egri jogászok­kal és hozzátartozóikkal együtt több százan vettek részt a ta­lálkozón. Az akadémia kési halottal emlék­tábláiénak leleplezése Eger, május 17. Pünkösd két napján eljött a hála lelke az ősi főiskolai város falai közé. Helyesebben megvalósult, kiterjeszkedett és megerősödött az a gondolat, eme- lyet lelkes emberek gondoltak el az Egri Érseki Jogabadémia barátainak, volt hallgatóinak összetáborozására, a katolikus főiskolai és egyetemi törekvések megvédelmezése és fejlesztése céljából. Nagy ünnepe volt ez az egri Jogakadémiának. Öiszsiereglet- tek az ország minden részéből azok, akiket az akadémiához és az akadémiai gondolathoz kap­csolatok fűznek és hitet vallot­tak ragaszkodásukról, helytállá­sukról ebben a nehéz időben, amikor a felekezeti főiskolai ok­tatás jogát a csorbítás vesze­delme fenyegeti. jxem lenetett megnatoaas nél­kül nézni a visszatért öreg diá­kok tömegét az Alma Mater fa­lai között, amik generációk diák­életét mesélték vissza a deresedő öreguraknak, nem lehetett büsz­keség nélkül szemlélni a ma­gyar társadalom kiválóságainak együttérzését az akadémiai zászló alatt, de nem kisebb öröm volt látni azt, hogy az akadémiai nap megrendezése és kivitele a legnagyobb hozzáértéssel é* fi­gyelemmel történt és sóba el nem mosódó benyomásokat kel­tett a résztvevők lelkében. Az akadémiai »nap« tulajdon­képen három napig tartott, mert a Baráti Szövetség közgyűlésé­vel és az öregdiák találkozásá­val egybekapcsolődotl a hazai jogakadémiák tanárainak kon­gresszusa és ifjúságaik sport- versenye. Este 9 órakorba Korona-szálló összes termeiben találkozóra jöt­tek össze az ország minden ré­széből ideérkezett volt egri jo­gászok s meghatott hangulatban elevenítették fel a múlt kedves emlékeit, találtak egymásra év­tizedek őta nem látott diáktársak. ünnepi mise és a díszközgyűlés hájának ünnepi ragyogása. Hosz- szű idő őta nem látott a Líceum aulája ilyen nagy és díszes kö­zönséget. A virágokkal és dél­szaki növényekkel ékesített emel­vény zöldposztős asztala mellett a Baráti Szövetség tisztikara ült, mögöttük a társ-akadémiák, a többi főiskolák küldöttségei és a sajtó képviselői foglaltak he­lyet. A közönség számára fenntar­tott helyek zsúfolásig megteltek. A falak melletti, amfiteátrálisan emelkedő padokban, a mai jo­gász-nemzedék teljes számban ott szorongott, lelkesedett és ün­nepelt. Fotóriporterek megnő- ziumfényei lobbantak, a levegő felforrósodott, megtelt lelkesedés-

Next

/
Thumbnails
Contents