Eger - napilap, 1932/1

1932-05-14 / 108. szám

2 1932. májul 14. EGER vatkozott azokra a tömegekre, amelyek a szociáldemokrata párt mögött állnak ? Szaretnők tudni honnan szerezte volna meg eze- két a tömegeket a magyarországi Szociáldemokrata Párt, ha itt tényleg nem volna szervezkedési szabadság, ha itt a munkáit tűz­zel vassal üldöznék csak azért, meri szocialistának vallja ma­gát? Lghet-e ebben az ország­ban a szociáldemokrata munkás­ság üldözéséről beszélni, ahol a szakszervezet egyetlen intésére az összes fővárosi napilapok megjelenése lehetetlenné válik, ahol derék becsületes munkáló kát kénytelenek elbocsájtani csak azért, mert nem tagjai a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Pártnak? Nem a kormány aka­dályozza meg a munkásság szer­vezkedését, hanem valósággal a szervezett munkásság kísérel meg bizonyos terrort, amikor el­lene szegül anna^;, hogy sztrájk esatén vegy akár normális idők­ben nem szervezett munkások lássák el a legfontosabb üzemek s egyéb ipartelepek szolgálatát. Peyer Károly ebben az ügy­ben felmentést nem kaphat a magyar közvélemény részéről. Ez a meghökkentett közvéle­mény, amelyet a szociáldemok- raták idehaza olykor hazafias­nak látszó kijelentésekkel pró­bálnak elkápráztatni, hogy így, meg úgy a trianoni szerződés revízióját a magyar munkásság is követeli stb., nem fog bedőlni az ilyen félrevezetőn kísérletek­nek, mert szomorúan tapasztal­ja, hogy amikor a szociáldemok­rata vezetőségnek külföldön mód­jában állana a magyar ügyet előbbre vinni, alaptalan rágal­makat megcáfolni, ezt meg nem teszi, hanem hallgatásával mint­egy azt a látszatot kelti, hogy az elhangzott állítások igazak. Ez a közvélemény elvárja a magyar kormánytól, hogy ebben az ügyben világosságot teremt. A miniszterelnök megígérte,hogy a magyar kormány meg fogja tenni a lépéseket ezeknek a kér­déseknek tisztázására. Da túl- menőleg ezeken az ígéreteken, kérdjük mi, miért kell a magyar munkásságot olyan valakinek képviselni, akinek nemcsak, hogy magának nincs egy szava az ilyen becsmérlő gyanúsítások megcáfolására, de még csak azt sem engedi meg, hogy más tisz­tességes magyar ember cáfolja meg ezeket? Tobler János fele­lőssége tudatában jelentette ki, hogy igenis kért Peyertől fel­szólalásra engedélyi, a mikor ezt nem kapta meg, akkor levelet akart intézni a konferencia el­nökéhez, — amelyben kifejtette volna álláspontját, azt kérve, hogy ezt a levelet a konferencia hivatalos közleményében is ki- adják. Peyer Károly erre azzal felelt, hogy ebben az esetben ő felmegy a pódiumra és nyil­vánosan megerősíti Kuypers vádjait. Ez az ügy nem maradhat ennyiben. Ha valaki magyar ember létére ilyen viselkedésre képes ragadtatni magát, ezért felelnie kell. A közvélemény el­várja, hogy Peyer Károly tisz­tázza megát a súlyos vád alől, mert ha valaki jólétét, karrierjét, mindenét ennek a szegény or­szágnak köszönheti, akkor meg­követelhetni tőle, hogy legalább is annyira legyen magyar, mint amennyire szociáldemokrata. Különvonatokat Indít a Máv. budapesti viszonylatban a pünkösdi forgalom lebonyolítására Május 22-én lép életbe a Máv. nyári menetrendje. Eger, május 13. A pünkösdi ünnepek alkalmá­val várható erősebb utasforga­lom lebonyolítására a Máv a következő különvonatokat ál­lítja be: Május 16-án Miskolc az. p. u- és Budapest keleti p. u. közt a 401/a számú gyorsvonat. — In­dul Miskolcról 18 ó.48 p.-kor, ér­kezik Füzesabonyba 19 ó. 41 p.- kor és Budapestre 32 ő. 05 p. kor. Május lé-én Bpest keleti p. u. és Miskolc sz. p. u. között a 404/11 gyorsvonat és a 416/11 személy- vonat szükség szerint fognak közlekedni. A 404/11 gyors in­dul Bpeströl 14 ő. 25 p.-kor ér­kezik Füzesabonyba 16 ő. 36 p.-kor és Miskolcra 17 ő. 35 p.-kor. A 416/11 személyvonat indul Bu­dapestről 18 ő. 05 p.-kor, érke­zik Füzesabonyba 21 ő. 59 p.-kor és Miskolcra 23 ó. 30 p.-kor. Itt említjük meg, hogy a Máv nyári menetrendje május 22-én lép életbe. A menetrend több változást hoz, amelyek a nyári utazási szezonra lényegesen megköny- nyítik ez utazást a legtöbb hűi­éi belföldi viszonylatban. Külföldre a legnagyobb ide­genforgalmi gócpontok felé új, kedvezőbb összeköttetések és közvetlen bociijáratok létesül­nek, a belső forgalomban pedig egész ciomő új vonatpár indul meg. Különösen az egri viszonylat­ban állnak be nagy változások, amennyiben sok új vonatot állí­tanak be Budapest felé. Közszemlére teszik ki a városházán a képviselőválasztók jövő évi névjegyzékét A felszólalásokat május 30-ig kell benyújtani. Eger, május 13. A központi választmány az országgyűlési képviselőválaaztők 1933. évi pótnévjegyzékének és a kihagyottak jegyzékének ősz- szeállítáaát megkezdte. Ezt a pótnévjegyzéket és a kihagyot­tak jegyzékét május 16 tői június 14 ig a városházán dr. Neme- ezek Aurél városi tanácsnok hi­vatalában közszemlére teszik ki, ahol azokat naponként reggel 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti. Az ellen, hogy valaki jogosu­latlanul szerepel a képviselővá­lasztók névjegyzékében, bárme­lyik választó felszólalással élhet, míg a kihagyás miatt csak maga az érdekeit szólalhat fel s a fel­szólalásokat május 16 tói május 30 ig írásban kall benyújtani. A felszólalást a központi vá­lasztmányhoz kell intézni, s a felszólaló azt köteles indokolni és hozzá mellékelni azokat az okirati bizonyítékokat, melyek­nek megszerzése módjában ál­lott, azokra a bizonyítékokra viszont, amelyeknek megszerzése nem állott módjában, akként kö­teles utalni, hogy azok hivata­los utón feltalálható^, vagy be­szerezhetők legyenek. A felszó­lalásokat június 14ig szintén közszemlére teszik • ezekre néz­ve észrevételeket tehetnek azok, akiknek erre joguk van. Megindul az országgyűlési kép- viselöválasztők 1933. évi név­jegyzékének kiigazítása is. Aki­igazítást most az összeíró kül­döttségek helyett a központi vá­lasztmány maga fogja végezni, amely a névjegyzékbe hivatal­ból osak azokat fogja falvenni, akik a választójogosuUság egyéb kellékeinek birtokában ebben az évben elérik a választőjogoeult- ■ághoz megkívánt életkort. Mindazok tehát, akiknek a ne­ve jegyzőkbe felvételre való jo- goiultaáguk ebben az érbsn más jogcímen nyílik meg, május 16—30 ig írásban vagy 8zsmólyesen szóval kérjék a pótnévjegyzékbe való felvételü­ket. Az írásbeli kérelmet a köz­ponti választmányhozj kell in­tézni és a városi közigazgatási iktató hivatalban kell benyúj­tani május 30 ig. Tönkretette a Jégverés Besenyőtelek és a szomszédos községek katárát Besenyőtelek, május 13. (Az Eger tudó sítőjától.) Óriási jégverés pusztított Besenyőtelek és a szomszédos községek határában és a veté­sekben mérhetetlen károkat oko­zott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen elemi csapás Besenyő­telken, ahol tyúktojás nagyságú jégdarabok estek és több ház­nak mindkét ablaktábláját be­verték. Az őszi vetésekben, sző­lőkben mintegy negyven száza­lékos a kár. A földben még most is lehet látni a nagy erővei le- húllő, óriási jégdarabok helyét, sűrűén egymás mellett. ítélt a honvédtörvényszék a hevesi csendőrfegyver- használat ügyében Miért lőtték aggon Sz. Nagg János gazdálkodót. Heves, május 13. (Saját tudósítónktól.) A miskolci honvédtörvényszék most hozott ítéletet a hevesi csendőrön egyik járőrének fegy­verhasználata ügyében, amikor a járőr vezetője agyonlőtte Sz. Nagy János gazdálkodót. Ez év február 24-én történt, hogy a hevesi csendörsőg egy betöréses lopás ügyében nyomo­zott a községben s a vizsgálat során ki akarták hallgatni, mint gyanúsítottat, Sz. Nagy János gazdálkodót is. A járőrt azonban Sz. Nagy János és családja vasvillával, kapákkal támadta meg. A csend­őrök el akarták kerülni a jogos fegyverhasználatot és segítséget kértek az őrsről, ahonnan még egy másik járőr sietett a helyszínre. Az első járőr megkezdte a ki­hallgatásokat Sz. Nagyék laká­sában s a járőr egyik tagja a szobában a nyitott ablak mellett állott. Míg bent folyt a kihall­gatás, Sz. Nagy János vasvillát ragadott fel és éppen abban a pillanatban akarta le­szűrni az ablakon keresztül a csendőrt, mikor a másik járőr belépett a kapun. A segítségül érkező járőr egyik

Next

/
Thumbnails
Contents