Eger - napilap, 1932/1

1932-05-13 / 107. szám

a bä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. » Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XTjJIL évfolyam 107 szám * Péntek ♦ Eger, 1932 május 13. A vármegye sok községében a Jegyzők már két hónap éta nem tudják fölvenni fizetésüket Kölcsönökből élnek őszig a községi alkalmazottak ? Borsod vármegye és Miskolc tiltakoznak a diósgyőri vasgyár bezárása ellen. Tyler népszövetségi megbízott 4 megállapította, hogy az állami vasgyárak veszteséggel (toldoz­nak éa ezért azt ajánlotta, hogy a diósgyőri vasgyárat a hozzá­tartozó bányákkal együtt zár­ják be. Ha a kormácy elfogadja a népizővetségi megbízott ajánla­tát, akkor ezzel 5700 munkás éa 275 titztviselö a ezek családja, tehát körülbelül 30.000 ember válik elláttatlanná. A népszö­vetségi megbízott javaslata nagy visszatetszést keltett Miskolcon és környékén. A diósgyőri vasgyár ugyanis a csonka Felvidéknek — az ózdi vasgyár mellett — egyetlen nagy­ipari üzeme. t Miután a vasgyár alkalmazottai a miskolci kereskedelem és ipar legjobb fogyasztói, az üzem be­szüntetése Miskolc gazdasági éle­tét valósággal megbénítaná. — Éppen ezért Borsodmegye és Miskolc város tiltakozni készül­nek a legközelebbi közgyűlésü­kön a diósgyőri vasgyár üzemé­nek megszüntetése ellen. Bethlen Istvánt megoperálták. Bethlen István gróf volt mi­niszterelnököt cionthártyagyul- kdáe támadta meg és szerdán műtétet hajtottak végre rajta. A műtét jól sikerült, úgyhogy Bathlen pár nap múlva elhagy­hatja a szanatóriumot. Nagy havazás az erdélyi Kárpátokban. Alsótömösdtői egészen Sinajáig szerda reggeltől kezdve állandó­én havazik. A hideg szél miatt a hő az utakon megállott és mintegy 10 centiméteres réteg­ben borítja azokat. A mentők április jtavi statisztikája. Az egri mentők április hó­napban végzett munkájáról most készítették el a kimutatást. Esze­rint áprilisban összesen 39 esetben vonultak ki a mentők, első segít­séget pedig 14 esetben nyújtottak. Betegszállítás 20 volt. A mentő­kocsik által megtett Kilométerek száma 96. Eger, május 12. Ismeretes, bogy a kormány április 1 i hatállyal takarékos- sági okokból megszüntette a Köz­ségi Alkalmazottak Fizetési Alap­ját. Az Alap megazQntetóse a köz­ségi alkalmazottak szempontjá­ból rendkívül sérelmesnek bizo­nyult, mert fennállása volt egyetlen biztosítéka annak, hogy a köz­ségi alkalmazottak rendesen meg­kapják fizetésüket. Az alap fi­zette a tisztviselőket, amikor a községi pénztárak az adófizetés természeténél fogva nem tudták a megfelelő összeget folyósítani. A KAFA megszüntetésével kapcsolatban a kormácy úgy intézkedett, hogy a községi al­kalmazottak a község pénztárából vegyék fel fizetésüket. Ez az elméleti utasítás azonban a gyakorlatban teljesen megbu­kott. Agrár vármegyénk adófize­tői csak terményeik értékesítése­kor tudják köztartozásaikat meg­fizetni. Ez a fizetés természete­sen a gazdasági viszonyok kö­vetkeztében a legminimálisabb, hiszen a vármegyében még az 1931 évre kivetett adőből is alig fizettek be egy tizedrészt, sz A Revíziós L’ga és a TESz együttes átiratot intéztek a tör­vényhatóságokhoz és kérték, — hogy a magyar vármegyék, vá­rosok foglaljanak állást a Duna- völgy újra rendezésére alkotott Tardieu-terv kapcsán. Ez az ügy szerepelni fog Heves vármegye legközelebbi idei adókivetés pedig csak nö­veli a hátralékod amely ilyen­formán túl van a 6 millió pen­gőn. A községi pénztárak tehát legnagyobbrészt üresek. így a községi alkalmazottak legtöbbje áprilisban és májusban nem tud­ta fölvenni fizetését, de nem fogja ludni fölvenni még június ban sem. Felvetődik tehát a kérdés: miből élnek addig a vármegye községeinek alkalmazottai? — Kénytelenek faölcsönökböl élni, ami, a kamatterhet figyelemba véve, nagyon megnehezíti a megélhetést, ha ugyan egyálta­lán akad msgános, vagy pénzin­tézet, amely a községi adóbevé­telek labilis garanciájára^ad va­lami kölcsönt. A községi alkalmazottak fizetése ’ ilyenformán a levegőben lóg. Sajnos, nemcsak Hevesben, ha­nem a többi vármegyékben is. Kétségtelen, hogy ma senkinek sem rózsás az élete, de ennyire bizonytalanságba vetni a köz­ségi jegyzők stb. megélhetését nem lett volna szabad. Hisszük, hogy a vármegye ve­zetősége lépéseket fog tenni a kormánynál a sérelmes helyzet enyhítésére. rendes közgyűlése előtt is. A revízió ügyével kapcsolat­ban különben ismét megmozdul az egész magyar társadalom is és május 22-én minden városban, községben revíziós gyűlések fog­ják követelni a trianoni szerző­dés megváltoztatását. Revíziót. A szavaknak is van súlya és akusztikája. Ennek legpregnán­sabb iskolapéldája ez a szó: revíziót! —Kezdetben csak a mi sajátos magyar fájdalmunkat jelentette. Ez a sóhaj később suttogásba ment át, majd hall­ható óhajba éa kivaniágba for­dult, mígnem egy napon Bother- mere lord léirta és kimondta: helyet a nap alatt Magyarország­nak, jöjjön a revízió, a trianoni béke revíziója. Akkor kapott ez a sző súlyt és rangot, messze hallatszó, világot átfogű akusz­tikát. Da kezdetben mégis csak a trianoni béke és általában a hasonló békék revízióját jelen­tette ez a sző, amely azóta fo­galommá lett, értelme, jelentősé­ge kiszélesült, előbb csak kon­tinentális viszonylatban, mígnem most világreláciőban tőr fel a népak és nemzetek kórusából a kiállás: revíziót! Revíziót az élet minden területén, a politikában, a gazdasági élet dzsungelében és a megváltozott sfejetetejére állított egész erkölcsi világrendünkben. Amint a vízcseppben benne van az egész tenger, éppúgy a trianoni határok gyűrűjébe szo­rított Csonkam8gyarország ba­jában ott vibrál és elementáris erővei jelentkezik a világ min­den baja. A nagyhatalmaké épp­úgy, mintatrianonibékós igazság­talanságait nyögő főldarabolt kis államoké. Egy évtizednek kellett elmúl­nia, amíg a revíziós gondolat megérett és túlnőtt a trianoni békeszerződések ostorcsapásaitól sújtott államok határain. A Tar- dieu terv, a Duna-kocföderáciő gondolatának felvetése, a dunai­államok szövetségének a kon­cepciója már azt mutatja, hogy a világ sorsának intézői ráesz méltek a trianoni békeszerződé­sek vliágveszedelmet hordó le­hetőségeire. Tardieu-terv nem egyéb, mint a trianoni békék és a mi külön magyar fájdalmunkat kiáltó tria­noni béke csődjének a beisme­rése. Finom selyempapírba van csomagolva ez » töredelmes val­lomás, de mégis — vallomás és olyan beismerés, amely magyar­ra fordítva azt jelenti: Európa térképe revízióra szorul. És ezen túlmenően revízióra szorul min­den, ami Cionkamsgyarország és a »leverte nemzetek jőváté teli tartozásait és külföldi tarto­zásait illeti. Revíziót — harsogja a népek kórusa. £És talán most, hogy Herriot és pártja győzött a fran­cia választásokon, közelebb ju­tottunk ahhoz, amit a huszadik század történelme ezzel a foga­lommal jelöl meg : revíziót! A törvényhatóságok állást foglalnak a dunai-terv ügyében Békerevizió nélkül nem képzelhető el a Duna-völgy rendezése.

Next

/
Thumbnails
Contents