Eger - napilap, 1932/1
1932-05-10 / 104. szám
2 1982. májú« 10. irniiwmnriiirTTn—irtmi—i......... ...............——i—~'r 1 i i i mi -TiirnTiriiin'»»iiirsrswrisstMiMswftnTnrri»imi«iii«i»»Miii«iiiiiiiiMiMiiiiiiiiMiii«MHiiMSHSiawMiiiisi E GEB Sürgő« szükség van az alapos reformra, amely a polgári isko- nak újjászervezésével azzá teszi az iskolatípust, aminek Eötvös szánta: magyar nemzeti közép* iskolának az ipari, kereskedelmi, tisztviselői osztály szamára. A reformálásra vonatkozólag határozati javaslatot tett a szakfelügyelő, amelyet a Kör nagy lelkesedéssel fogadott el. A gyűlés további folyamán a titkári, pénztárosi jelentések, valamint a tisztujilással kapcsolatban nagy szeretettel üanepal- ték Cseh Gusztáv igazgatót, aki 10 éve áll a Kör élén és önfeláldozó munkásságának sokat köszönhet a tanárság. Az indítványok a tanárság anyagi sérelmeit hozták szóba, a háborúban töltött évek beszámítását, a rangsor revízióját és a legújabb illetménycsökkentő rendelet súlyos sérelmeit: a férjes tanárnők leosökkentett lakbérét és az automatikus előléptetés megszüntetését kívánták sürgősen orvosolni. A gyűlést a Kaszinóban tár- sasebéd követte, délután a vendégtanáréig a város megtekintése közben koszorút helyezett Gárdonyi Géza sírjára. A gyűlés belső tartalmát tekintve emelkedett színvonalú volt, külsőségeiben impozáns, létrehozásában Seller szakfelügyelő és Hanel Bála h. igazgató, aki a fiúiskola történetét ismertette a gyűlésen — fáradoztak a legtöbbet. eh. L. gondos szülők nevelnek, akiknek a munkáját később tudós tanárok folytatják az iskolákban és az egyetemeken. Az inas kikerül a szülői házból, ahol a szegénység és a szülők elfoglaltsága miatt nem kapja meg az elindító nevelést. Műhelybe jut, de a műhely igen sokszor nem a názáreti műhely, ahol Szent József szelleme őrködik. Kitanulja a mesterséget, szelleme megfárad, és látva a maga és társai nehéz sorsát, keserűséggel telik meg a szive. Ezt az embert az orkán könnyebben magával ragadja, forradalmasítja és önnön hazájának árulójává teszi. Könnyű egy aktát elintézni, egy ruhát kiszabni, de micsoda sziszifuszi munka az ilyen körülmények között felnevelt gyerekekből ellenálló, erős embereket faragni. Tanuljunk ettől a városi tisztviselőtől. Nagyobb örömöm lett volna, ha az Érsek- főpásztor, a főkáptaian és a város vezető fárfiainak megbecsülése mellett itt láttam volna minden intelligens embert. Mert ez a városi tisztviselő helyettük végzi azt a munkát, amely a polgárság biztonságát, a nemzet védelmét, a város ügyét és dicsőségét szolgálja. Itt állnak ezek az iparosítják. Maguk jőizáutából jöttek a oser- készzászlő alá, mert tudják, mit akarnak. Amint elvégzik fárasztó napi munkájukat, leteszik a szerszámot és bizalommal jönnek a cserkészotthonba. Jő lélekkel adják át magukat nevelőiknek és azzal az igez hittel, hogy ezzel segítenek a nemzeten. Bizony mondom, ha nem lesztek olyanok, mint ez az ifjúság, nem érdeminek meg a boldogabb jövőt. Ezt a nemzetet a rendi Magyarország tette sírjába, a rendi szellem, amely szakadékot húzott a társadalmi osztályok közé és azt m:*g sem próbálta áthidalni, sőt mereven elzárkózott ettől. Fiúk! Egy se legyen közöttetek, aki a régi bűnökben látja a hagyományok tiszteletét. Ilyen ifjúság kell és ekkor hisz- szűk, hogy Hazánkat vissza fogjuk tudni szerezni. A tapssal és éljenzéssel sűrűn megszakított beszéd után a szónok felolvasta az Érsekfőpasztor levelét, amelyben a Főpásztor elismerését fejezi ki Greskovios Lajos parancsnoknak és áldását küldi lelkes munkájára, majd felolvasta annak a díszes elismerő oklevélnek a szövegét, — amelyet a Legényegylet adott a tízéves jubileum alkalmából a csapat parancsnokának. Ezután a csapat űj tagjai letették a fogadalmat. A fogadal- masokhoz Greikovits Lajos parancsnok intézett buzdító szavakat. Bőgői úton indultok — mondta — de az út végén ott áll a jellem márványtemploma, „Ezt a nemzetet a rendi Magyarország tette sírjába, a rendi szellem, amely szakadékot húzott a társadalmi osztályok közé“ »Ha nem lesztek olyagok, mint ez az ifjúság, nem érdemlitek meg a boldogabb jövendőt.« A Bornemissza cserkészcsapat jubileumi ünnepségei. Az Érsekfőpásztor levélben fejezte ki elismerését Greskovits Lajos parancsnoknak. Egér, május 9. Tíz esztendő egyedülálló jelentőségű építőmunkájára tett zárókövet az egri Katolikus Legényegylet 212. íz. Bornemissza Gergely cserkészcsapata jubileumi ünnepségeivel. Ez a tíz esztendő egy apró sejt történelme, de azok közül, amikből a társadalom szervezete épül, mozzanatai annak az újjáalakításnak a tényei, amely után a megroppant kor kétségbeesett szociológusai kiáltoznak, amikor a lelkek újrateremtéséről beszélnek összedőlt gazdasági és társadalmi elméletek romjain. Ez a tíz esztendő annak a bizonyítéka, hogy az egészséges holnap felé indulást a legkisebb lábak lépésénél kell kezdeni, és a tíz év ebben az értelemben példát mutató termékeny idő. A Bornemissza csapat ünnepségei szombaton este kezdődtek, amikor is 8 csapat műsoros estet rendezett a Legényegylet dísztermében. Az este műsorán a csapat zenekara szerapelt több számmal, igen szép tudással Heid János karmester vezetése alatt, Veres Sándor ős lari Sándor Ábrányi egyik melodrámáját adták elő, a csapat tagjai pedig egy cierkészvígjátékot és egy rövid irredenta színművet mutattak be. Vasárnap délelőtt 10 órakor az összes egri cierkészciepatok részvételével szentmise volt a minoriták templomában, amelyen a főszékesegyházi énekkar működött közre, Meiszner Imre székesegyházi karnagy orgonáit művészi kézzel és M. Frank Margit szebbnél szebb énekszámai emelték az áhitatos hangulatot. 11 órakor zajlott le a legényegyleti díszteremben a jubileum fő ünnepiége és a fogadalomtétel. A csapat zenekara nyitotta meg a programmot a cserkész- indulóval, majd Frantz János cserkész szavalt. Ezután vitéz Subik Károly apát, kanonok, a szervező testület elnöke mondott nagy feltűnést keltő ünnepi beszédet. vitéz Subik Károly a múlt bűneiről Látszólag alig van valamelyes ünnepi jelentősége annak — mondotta többek közt — hogy ősz- szejöttünk a Bornemissza cserkészcsapat fennállásának tízéves jubileuma alkalmából. Hiszen kis inasgyerekekről van szó, akiket a társadalom csak ügy ismer, mint rakoncátlan fiúkat, cserkészcsapat is sok van Egerben, meg aztán tíz esztendő nem is sok idő, hacsak a Legényegylet hetven éves fennállásával is hasonlítjuk össze. Mi nem ünnepelni jöttünk ide, hanem tanulni és tanítani. Én szőlők most, de rajtam kérész« túl Greikovits Lajos cserkész- parancsnok beszél. Ne szégyenkezzünk elmélkedni a múltról. Azon a bizonyoi októberi napon megdőlt az ország rendje, felborult alkotmánya. Ez okozta a később következőket: jött a megszállás, a megcionhí- tás és most nyakunkon az ínség. Mennyi fogadkozás volt, amikor elmúlt a baj, mennyi jelsző áradt a torkokból. Ha a fogadkozások mind valőra váltak volna, Magyarország határát ma három tenger mosná ismét, ha a jelszavak puskává, szuronnyá, munkává változtak volna, boldogabb ország nem lenne a mienknél. Az idő haladt, a jelszavak elmúltak és hol vannak a fogad közök? Hol vannak, akik azt ígérték, hogy minden tehetségüket, erejüket az ország fölépítésére fogják fordítaui ? Tüdős emberek könyvei közt keveset találunk olyat, amelyik ismertetné az okokat, amik a forradalmat előidézték. Az okozatokat átéltük, de kevesen törődnek az okokkal, azok eredményeivel és tanulságaival. A háború és összeomlás előtt a nevelés iránya teljesen elhibázott volt. Visszanézve tanulőéletünkre, megállapíthatjuk, hogy vallásosan neveltek bennünket, de ez a vallásosság oak külsőség volt, hiányzott belőle a hit mélysége, voltak történelemtanáraink, akik romantikus meséket tanítottak s a »negyvennyo’c» imádását és a dinasztia becsmérlését csepegtették a lelkűnkbe. Még nagyobb hiba volt, hogy • nem kaptunk társadalmi nevelést, így a társadalmi osztályokat nem kötötte és köti össze semmi, ami legfőbb akadálya az összefogásnak. A felszínesen vallásos, pántli- kés-hazafias nevelés oda vezetett, hogy a nemzet tagjai ma nem tudnak eligazodni a legnagyobb kérdések között és tanácstalanul állnak a jövö feladatai előtt. Az összeomlás után akadt néhány pedagógusunk, aki levonta a tanulságokat, telítette azokkal lelkét és ilyen szellemben új irányba fordította a nevelést. Milyen szerencséje a városnak, hogy akadt egy városi tisztviselő, aki megértette a múlt tanulságait és lehajolt az iparosifjak- hoz, hogy embereket neveljen belőlük Istennek és a Hazának. Ti többi cierkéezfiűk, akik most iskolába jártok és később úgynevezett úr lesz belőletek, értsétek meg ezeknek az inasoknak a lelkét. Őket is saját képére teremtette az Úristen, de más a sorsuk, mint a tiétek. Titeket
