Eger - napilap, 1932/1
1932-05-08 / 103. szám
Ä H Ä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: XLIII. évfolyam 103 szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1932 május 8. < Egy orosz emigráns agyonlőtte a francia köztársaság elnökét Csütörtökön temetik Paul Doumert. Pária, május 7. A félszásados francia köztársaság elnöke, Paul Doumer ellen gyilkos merényletet követett el pénteken délután egy orosz emigráns, Gorgoluff dr. A hadviselt írók könyvkiállításán hat revolverlövés dördült el épen akkor, amikor az elnök autogrammot akart adni Claude Farrere könyvébe. A lövések közöl kettő az elnököt találta. Az egyik golyó fején, másik hóna alatt érte Paul Doumert, akii életveszélyesén aebesített meg a merénylő. Az éj folyamán műtétet hajtottak végre a súlyos betegen, mBjd vérátömlesztést végeztek s az orvotok remélték, hogy sikerül az elnök életét megmenteni. Az idős elnök szervezete azonban nem bírta el a nagy vérveszteséget és Paul Doumer hajnalban meghalt. Egész Európában nagy megdöbbenést keltett a gyilkos merénylet, amelynek politikai színezetet akar adni a letartóztatott gyilkos. Ma délelőtt Almásy László, a képviselőház elnöke meleghangú részvéttáviratot intézett a francia kamara elnökéhez. Az elnök holttestét a Notre Dame-czékesegyházből csütörtökön temetik a Pantheonbs. Világraszóló jelentőségű őskori leletekre bukkant egy egri barlangkutató Negyvenezer éves emberi csontmaradványok a Subalyuk-barlangban. Egy lelkes egri barlangkutató, Dancza János indította meg a Cserépfalu melletti Subalyuk- barlangban azt a kutatást, amelynek eredménye olyan tudományos szenzációvá nótt a közelmúlt napokban, hogy arra fel fog figyelni az egész tudományos világ. Dancza János a diluviális ember nyomaira bukkant a barlangban s az elmúlt héten a leletek megvizsgálására leutazott Kadic Ottokár főgeolőgus, egyetemi tanár is. A tudományos vizsgálódás során fkiderült, hogy a Subalyuk ősembere az első és második jégkorszak közötti időben lakta a barlangot s a megmaradt csontok egyedülálló jelentőséget ^adnak a tudományos kutatás számára. A 40—50 ezer éves leleteknek sehol nincs párja s azok épsége nagy lépéssel viszi előre az ősember megismerését. A Földtani Intézet az ásatások céljaira 2000 pangót folyósított s most fokozott erővel folynak a Subalyukban a kutatások. — A jelek szerint még igen becses további leletek várhatók. A tavasz sem hozott lendületet az egri építőiparba Ä város mérnöki hivatalában mindössze 57 építkezési engedélyt adtak ki. Eger, május 7. A gazdasági viszonyok állandó rosszabbodása már a tél derekán sejttetni engedte, hogy az építőipar tavaszi foglalkoztatása nem fog megnyugtató lendületet kapni. Ez a sejtés, sajnos, valóra is vált. A pénztelenség a rendkívüli hitelnehézségek, a magántőke riadt tartózkodása miatt az építkezésekben régóta nem tapasztalt pangás állt be Egerben. A május elsején lemért építkezési tempő a múlthoz képest nagy visszaesést mutatott. Mig 1929 ben 139, 1930-ban 92,1931- ben 103 építkezési engedélyt adtak ki a városi mérnöki hivatalban, addig az idén 57 a május Mg kiadott építkezési engedélyek száma. Ebből mindössze 23 a lakóház, ezek is kisebb, szoba-konyhás lakások, a többi átalakítás, kamra stb.-építés. Ötyén százalékkal csökkentik a telefonfelszerelés változtatásával kapcsolatos díjakat Kenéz Béla kereskedeln Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a telefonbelépési ős egyéb mellékdíjak leszállításával kap* csokiban a kővetkező nyilatko* zatot tette: A telefon egyes díjtételeinek csökkentését tervezem. Ezirány- ban a szükséges előmunkálatokat el is rendeltem. A postának bizonyos áldozatok árán lehetővé vált olyan tervezeteket ké* azítenie, amelyek alapján a távbeszélő berendezés felszerelés ée a meglevő berendezés átírása, végűi a különféle változtatások miniszter nyilatkozata. kai járő díjak oly mértékig le- szállíttassanak, amilyen mértékig azt a posta pénzügyi egyensúlyának veszélyeztetése nélkül megtenni lehetett. A tervezetet elfogadtam és igy a leszállított díjak legközelebb életbe lépnek. A díjak csökkentésénél tekintetbe vettem a kereskedelem, az ipar és közgazdaság mai helyzetét ée teljesítőképességét. Ehhez képest átlagban 50 százalékkal csökkentettem a már fent jelzett szolgáltatások díjait. ÚJ utakon haladó gazdasági reformtervet dolgozott ki Bell Miklós v. nemzetgyűlési képviselő Bell Miklós műve, valószínűleg az az elgondolás, mely a jövő pénzügyi politikáját vezetni fogja, illetőleg az általa kijelölt alapon fog az felépülni. A terv lényege, hogy az arany pénz fedezetet megszüntetni kívánja és ehelyett a földfedezetet javasolja behozni. Ez az eszme nem űj, de Bell Miklós olyan hathatós érveket hoz fel javaslata mellett, amelyek hivatva vannak az érdeklődők meggyőződésére hatni, meri még ilyen alaposan ezt az ötletet nem tanulmányozták. Az ellenzőknek, a bankok- ráciának egyik legsúlyosabb érve az, hogy a föld nem lehet pénzfedezet, mert nem lehet kivinni, amire Bell szellemesen ügy vág vissza, hogy az ellenzői saját fegyverével vágja meg mondván: épen azért jő alap, mert nem lehet kivinni, az arany mobilizálható és ha kiviszik elveszett az alap és beáll a devalváció. Az arany alap ellen még felhozza, hogy a legnagyobb bankoknál, mint pl. a franoia banknál is csak 40'/o az aranyfedezet, mátoknál 33°/« a többi pedig fedezetlen illetőleg bank fedezet, tehát nem jobb, nem biztosabb mint a föld fedezet, mely háromszoros biztosítékot nyújtana, ha t. i. a föld értékének egyharmad részére bocsáta- nának ki papírpénzt. Felsorolja azokat a bankokat, amelyek arany fedezet nélkül működtek és működnek, u. m. a svéd állami jegybank 1668—1845- ig arany fedezet nélaül sikeresen működött. A Nagy Frigyes által alapított Királyi Girő Hitelező Bank 1765—1846-ig arany- fedezet nélkül működött. Az Osztrák császári Bank papírpénze 1762—1796-ig aranyfedezet nélkül 100%-os értékkel bírt. A Dán nemzeti bank 1818-1863-ig arany fedezet nélkül működött, a Svájci állami bankok 1834—1881-ig szintén aranyfedezet nélkül működtek. Az amerikai jegybank rend-
