Eger - napilap, 1932/1
1932-04-29 / 96. szám
1932. április 29. EGEH 3 Ma hajnalban felakasztotta magát a Tetemvár uccában egy földműves Harctéren szerzett betegsége miatt dobta el magátót az életet. Egér,F április 28. Ma reggel fél hat órakor a Tetemvár ucca 2. számú házban megdöbbentő öngyilkosságot fedeztek fel. Bozsik Bertalanná az említett időben kiment házuk kamrájába és pár pillanat múlva rémült sikoltozással futott ki az udvarra. A kamrában a gerendán egy szögre akasztva találta férjót, Bozsik Bertalant, holtan. A fellármázott szomszédok segítségére siettek az asszonynak, levágták a kötélről a férjét, azonban életre kelteni már nem sikerült. Bozsik valószínűleg még az éjszakai órákban, mialatt családja aludt, kilopőzott a szobából és elkövette az ÖDgyilkoiságot. A kihívott orvos is csak az órákkal előbb beállott halált konstatálhatta. A délelőtt folyamán rendőri bizottság szállott ki a Tetemvár- ucca 2. számú házba, amelynek kapuja előtt reggel óta állandóan csoportosulnak a kiváncsiak, akiket a tragédia híre odaciő- dített. A nyomozás megállapította, kogy Bozsik Bertalan gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, amelyet még a világháborúból hozott magával. Az utóbbi időben sokat panaszkodott a szerencsétlen ember, hogy nem bírja az újból és újbői megismétlődő fájdalmakat. Mivel az öngyilkosság minden kétséget kizáró módon bizonyítható, felboncolását valószínűleg mellőzik. és a telekkönyvi iratok is átkerülnének. A közgyűlés akkor átadta az ügyet a vármegye alispánjának, azzal, hogy vizsgálja meg azt, hallgassa meg a község lakosságát, és tárgyalja meg az átcsatolás lehetőségeit a királyi törvényszékkel. Az alispán összehívta Vécs község képviselőtestületét, mint amely lfghivatottabb a lakosság álláspontját kinyilvánítani. A képviselőtestület 15 szavazattal 11 ellenében az egri járáshoz való visszacsatolás mellett döntött. Mivel pádig a királyi törvényszék semmi nehézséget nem támasztott a járásbírősági és telekkönyvi ügyek átkapcsolása tekintetében a törvényhatóság legutóbbi közgyűlése Vécs községet visszacsatolta az egri fúráshoz. A Mese jászberényi vereségének okai. Levél a Mese futballintézöjéhez. Nagyon leverően hatotta Mese hiveire, az a hír, hogy a Mese csapata Jászberényben vereséget szenvedett. A győzelem ugyan nem volt biztos a kapu előtt sokat taktikázó csatárok eredménytelen játéka miatt, a döntetlent azonban mindenki biztosra vette a Mese kitŰDŐ halfsora és védelme révén. Ezt azonban meghiúsította ez a sajnálatos gondatlanság és nemtörődömség, amelyet az intéző követett el azzal, hogy a csapatnak sok figyelmeztetés ős intés dacára nem biztosított zavartalan utazást. A legsúlyosabb hibát akkor követte el, amikor tudva arról, hogy a ciapatot már egyszer defekt érte, nem gondolt arra, hogy a kitűzött időre való meg nem érkezésnek az oka egy újabb defekt lehet. A végső pillanatban, öt perccel a mérkőzés kezdete előtt gondolt a balesetre és csak akkor küldött taxit elé- bük. A csapat ez idő alatt már több kilométert gyalogolt, sót még szaladtis, hogy minél előbb megérkezzék a kitűzőttidőre Jászberénybe. Testileg és lelkileg egyformán összetörve álltak ki a Lehel ellen. Ilyen előzmények után nem lehet csodálni a vereséget. Okulva a történteken és a múltban előforduló több gondatlanságon, nyomatékosan kérem az intézőt a Mese hivei nevében is, hogy a jövőben jobban fontolja meg a teendőket és nagyobb előrelátással legyen a csapat ügyeiben, s ha erre nem érzi magát elég hivatottnak, vagy elfoglaltsága akadályozza, adja át helyét olyannak aki majd jobban szivén viseli a csapat ügyeit, semhogy ilyen nemtörődömség miatt a csapat megint elessék a bajnokságtól. Felhívom az intéző figyelmét, még egy nagyon fontos tényezőre, hogy a csapat összeállításánál nagyobb megfontoltsággal járjon el. Ne történjék meg az, ami Jászberényben megtörtént, hogy egy őszbe- vegyűlt hajú családapa játszón jobb összekötőt, aki annak idején nagy szolgálatot tett a Mese csapatának, de tudása már a múlté! Abban a reményben, hogy a jóakaratű figyelmeztetésnek meg lesz a gyümölcse, mert még nem késő, nemcsak én, hanem az egész Mese tábora bízik abban, hogy még a bajnokság nincs elveszve és évek hosszú küzdelme után csak megnyeri a csapat a bajnokságot. Egy jóakaró sportbarát. Vallásggalázással ünnepli a husvétot az orosz szovjet. Az idén az orosz ortodox hús- vét május elsejére, a nemzetközi vörös ünnepre esik s már ez okból is a lehető legnagyobbsza- básu vallásellenes propagandát tervezi a szovjet erre a napra. Egyedül a leningrádi szovjet háromszáz uj Istenellenas »rohamdandár« alakítását határozta el, melyeknek feladata az lesz, hogy százezer uj tagot szerezzenek a »harcias istentagadők uniója« számára. A leningrádi főiskolák kétszáz tanárát és az istentagadő egyetem nyolcvan előadóját külön húsvéti agitációs munkára mozgósították. Az összes rádióállomások, színházak, mozik és előadótermek műsorait kizárólag vallásellenes propagandával töltik ki. A szovjet elvetemüli intézkedései érthetően mind nagyobb elkeseredést keltenek a vallásos orosz nép körében. HIRER — 1932. április 28. — Párbaj. Sohasem hittem volna, hogy a párbaj intézménye, amelyet hűségesen átörökölt a mai, úgynevezett »kulturnemzedék« a középkortól, nemciak nálunk ismerős, de a leghidegebb északon. az eszkimóknál is. Olvasom, hogy az eszkimók is párbajoznak. Csakhogy az eszkimók nem kultűrnép, ők az örök jég világában nem ismerték meg ezt a mi kultúránkat, amelynek olyan gyönyörű megnyilatkozását láttuk a lezajlott háborúban. Az eszkimók nem egy szál karddal szabdalják össze egymást és nem pisztollyal lövöldöznek egymásba, vagy a levegőbe. Az eszkimó párbaj úgy történik, hogy kiáll a jég hátára a két ellenfél és elmondanak egymásra minden rosszat, amit tudnak. A győztes pedig az lesz, aki több olyan rosszat tud mondani a másikra, aminek annyira bizonyságait is tudja hozni, hogy a másik nem képes megcáfolni. És aki vesztes lesz ebben a párbajban, azt a törzs megvetéssel dobja ki magából. Már most tessék elképzelni, mi lenne, ha mi kulturfölényünbben nem ragaszkodnának a középkori kardhoz és pisztolyhoz, hanem a mi közéleti szereplőink, avagy szerelmes lovagjaink kiállanának a piacra és elkezdenének párbajozni. Mennyi panama, mennyi emberi rosszaság kerülne itt napfényre ős mennyivel tisztább lenne a közélet, ha ebben a párbajban alulmaredottakat kivetné magából a közélet. Vannak országok, ahol egész külön telepeket kellene létesíteni az ilyen legyőzőitek deportálására. Csakhogy mi nem vsgyunk eszkimók, mi »kultúremberek* vagyunk. És nálunk vígan élhet tovább mindenki, akármennyi vaj van a fején, ha egyszer van kurázsija karddal, vagy pisztollyal kiáltani a placcra. — Személyi hír. Berecz Fidél perjel, rendi tanácsos, az Irgalma- sok kórházának igazgatója, aki rövid szabadságon volt, tegnap hazaérkezett Egerbe. A perjel, aki a múlt nyár óta a kórház átalakításának előkészítésével s az építkezésekkel túlságosan nagy munkateljesítményt végzett, most újból munkaerejének teljében vette át a kórház vezetését. — Mozielőadás a fehérteremben. Április 30-án, szombaton ifjúsági mozielőadás lesz a ferencesek fehértermében, fél 3 órakor a leányok, fél 5 órakor a fiúk részére. Vasárnap a nagyközönségnek lesz előadás fél 3, fél 5 és 7 órai kezdettel. Mindkét nap a »Lasszóval a dzsungelben« című film kerül bemutatásra. Helyárak: 30, 50 és 70 fillér. Gyermekjegy 20 fillér. — Előadás az egri ártézi kút szerepéről. A Magyarhoni Földtani Társulat hidrolőgiai szakosztálya szerdán Weszelszky Gyula elnöklésével ülést tartott. Az ülésen Sréter Zoltán dr. fő- geológus ismertette az egri hévvizű ártézi kutat, mely a város vízvezetékének ellátására szolgál, s mint ilyen, Magyarországon az első kísérlet, amely kitünően bevált. Hőfoka 35 és fél fok C. és az ország legbővizűbb ártézikűtjaihoz tartozik. — Az »Aranyember« meseszigetét elöntötte az árvíz. A Száva és a Tisza áradása következtében a Duna alsó szakaszán a vízállás annyira emelkedett, hogy kiáradt és több alacsonyabban fekvő községet öntött el. Orsóvá alacsonyabban fekvő részei víz alá kerültek. Ada-Kaleh szigetét, — az Aranyember mese-szigetét — teljesen elöntötte az ár, mintegy százfőnyi lakosa a magasabban fekvő görögkeleti templomba menekült. Turnu Severinbe katonai csapatok értkeztek, hogy a város külső negyedeit kiürétsék és a védő gátakat megerősítsék. Több* ember vizbefulladt, de az áldozatok számáról egyelőre nincsenek pontos adatok. A szerencsétlen helyzetbe jutott sziget- lakókat mentőcsónakokkal sem tudják megközelíteni a víz erős sodra miatt. — Három napi sízárásra ítélték, mert útlevél nélkül lépte át a határt. Az egri rendőrség büntetö- bírája ma délelőtt tárgyalta három hanvai cigány ügyét, akik cseh megszállott területről útlevél nélkül jöttek át a határon. Berki András és felesége, valamint Lakatos Gyula, Berki sógora volt a három roma. Berkit besorozták a pemák hadseregébe s a cigány, aki egyébiránt zenészettel foglalkozik, nem akart ilyen szégyenbe esni. Inkább szökésre határozta el magát. Hites felesége, valamint sógora, akit ö tartott el, ugyancsak vele talpalt el Hanváról. Ügy nekirugaszkodtak az útnak, hogy Egerig meg sem álltak. Itt azonban útlevél nélküli határátlépés miatt 3 napi kótert kaptak, amelynek kitöltése után szélnek bocsátják az egész famíliát. — A Pesti Tőzsde 16 oldalas új száma szenzációs pénzügyi, tőzsdei és közgazdasági információkat közöl. A lap folytatja a Viktoria malom összeomlásáról szóló regényt és textil, biztosítási, vas és gépipari, vidéki hitelélet rovatai is rendkívül érdekesek és frissek.
