Eger - napilap, 1932/1
1932-04-28 / 95. szám
A BÄ 10 FILLÉR-MiC'VU^U* -UÁjOCkMJ %JjUj ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPBA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558, :: XLIII. évfolyam 95. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1932 április 28. Heves vármegye feliratot intéz a kormányhoz a borfogyasztási adó eltörléséért Petro Kálmán dr. javaslatára a törvényhatóság állást foglalt amellett, hogy fogyasztási szeszt csak borból lehessen előállítani. Vigyünk irredentizmust a kereskedelmi és ipari életbe. Kövessük a külföld példáját. Volt tulipán-mozgalom. Volt Magyar Hét a többféle próbálkozás a honi ipar terén. E törekvések — a TESZ működését kivéve — kevés eredményt felmutató fellángoláaok voltak. A felszínen mozogtak, de nem szövődtek bele a nemzet testébe. Meteorok voltak, feltűntek, ragyogtak, elaludtak. Tegyük félre a pusztuláshoz vezető szalmalángszerű lelkesedést. Ragaszkodjunk a hazai rögökből kinőtt s a magyar kéz által készített árúhoz, miként a kényes francia is ragaszkodik hona gyártotta kén — gyufájához s nem pártol a finom svéd gyufához. Ez voltabép nemzeti kötelesség. Ahol kell, ott legyünk elnézőek. Az első hajtások a természetben is gyöngék. Fogjunk össze. Szokjunk le az előítéletekről. Az összefogás legyen egységei, állandó. Vigyük az irredentizmust a kereskedelmi és ipari életbe és vessük meg azt, aki a szent céllal visszaél. A gyárosok és termelők értsék meg, hogy «a vevő vissza jő, ha pénzéért cserébe garantált, jő- minőségű magyar árút kapott«. Készítsük elő a jövőt, hogy el ne következzen egy harmadik mindennél végzetesebb Mohács! Eger, április 27. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága tegnapi közgyűlésében foglalkozott Zemplén vármegye átiratával, amely a borfogyasztási adó teljes és sürgős eltörlését kéri a pénzügyminisztertől. A közgyűlés már a tárgy megemlítésekor hangos helyeslésbe tört ki és egyöntetű határozattal mondta ki, hogy a vármegye intézzen ebben az ügyben feliratot a miniszterhez. Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő szólt a tárgyhoz elsőnek és Zemplén átiratához még két önálló javaslatot tett. — Ez az egységes határozat is mutatja — mondotta —, hogy a borfogyasztási adó a magyar termelők legsúlyosabb és elviselhetetlenebb terhe. A borfogyasztási adó ma már nem elsősorban pénzügyi kérdői, hanem szociális ügy. Az állam nagyon mostohán bánik a szőlősgazdákkal. Míg a többi termelési ágak különböző segítséget kaptak, a szőlőműveléssel nem törődik senkisem. A gazda befektet szőlőjébe temérdek pénzt és munkát, amikor leszüretel, boráért alig kap valamit. Ebben a vármegyében nem lehet 20 filléren felül értékesíteni a bort, ugyanakkor pedig 19 filléres borfogyasztási adő terheli annak minden literjét. Ha a borfogyasztási add pénzügyi kérdés volna, már az állam kibővítette, kimunkálta volna ezt az adónemet. Azonban teljes változatlanságában hagyta ős a városok jövedelmei közé utalta. A városokban a borfogyasztási adő csak 40—45 százalékban folyik be, de nem is szabad, hogy befolyjék. A szőlősgazdatársada- lom ugyanis már elveszett. A telekkönyvek tele vannak olyan adósságokkal, amiket nem lehet soha visszavetni, még akkor se, ha a bor kedvező konjunktúrába kerül. A kérdés szociális jelentősége abban van, hogy a szőlők dolgoztatásában egyre nagyobb pangás áll be, ami a mezőgazdasági munkanélküliséget növeli. Hóna alá kell nyúlni a szőlősgazdáknak, mert egy millió ember veszíti el hitét és bizodalmát vezetőiben. Ez a gondolat vezet engem képviselői működésemben. — Kétségtelen, hogy a kormány részéről mutatkozik jóindulat, amit mutat az, hogy már eredményeket értünk el a borválság enyhítésére. Rést tudtunk törni a szeszkartelleo, (A közgyűlés itt percakig ünnepli a jelenlevő Ivády Béla volt földművelésügyi minisztert.) mert volt egy miniszter, aki bele mert nézni a dolgokba. Minden küzdelmünk odairáoyul, hogy ezt a rést megiágítsuk. — Minden magyar gazdának kötelessége támogatni azt a törekvést, hogy fogyasztási szeszt csak borból lehessen előállítani. Másik fontos követelése az, hogy revideálják a kataszteri tiszta jövedelmet — a valóságnak megfelelően. — Indítványozom tehát, hogy a törvényhatóság az összkor- mányhoz írjon fel a borfogyasztási adő eltörléséért, egyben kérje a kormány rendelkezését, hogy as 1932—33. költségvetési évben csak borból lehessen fogyasztási szeszt előállítani, továbbá egészítse ki a feliratot a kataszteri tiszta jövedelem revíziójára vonatkozó kéréssel. Eger képviselőjét lelkesen ünnepelte beszédje után a közgyűlés, javaslatait egyhangúan elfogadták. A kérdéshez még Gröber Jenő szólt hozzá, aki a borfogyasztási adó eltörléséért folyó küzdelem megindulásának történetét vázolta. A kormány munkája. Nagyon üdvös lenne, ha a magyar közönség gondos figyelemmel és mélyebb elmerüléssel olvasná el azt a beszámolóbsszé- det, amelyet Kenéz Béla kereskedelmi miniszter mondott szolnoki választói előtt. Kenéz Bélának, a Tudomány Egyetem tudós professzorának semmi szüksége sem volt arra, hogy a nagy felelősséggel járó miniszteri állást elvállalja. De azt mondja Kenéz: férfiúi kötelességet lát abban, hogy a mai nehéz időkben ne riadjon meg a reávárő feladatok nehézségeitől. A hagyományos magyar, nem- zetféltő felelősségérzet nyilatkozik meg Kenéz Béla felfogásában és küzdő munkakészségé- ben. Olyan viszonyok között élünk, amikor minden lelkiismerete», gondolkodó magyar embernek be kell látnia, hogy kormányon lenni Magyarországon ma nem irigylésre méltó állapot. Baj, panasz és sfgítségkiáltás hangzik fel az ország minden részéről, a gazdasági ágazatok minden köréből és a kormány segít is amennyiben az adott körülmények között emberileg egyáltalán segíteni lehet, de a kormány akciőrádiusa nagyon rövidre van szabva: az állam hatalma nem mindenható és a kormány segítöereje ma nagyon is korlátozva van. Kenéz Béla beszámolójában rámutatott a kormányzat segítő munkájára, amelyet ő »heroikus munkásak« nevez s amelyet a kormány kifejt oly. célból, hogy fenntartsa a magángazdasági életet és a társadalom rendjét biztosítsa. A kormány gabonát osztott szét az inségakciő során és 120 ezer métermázsa vetőmagról is gondoskodott. A városi nép nyomorúságát nagyszabású étkeztetési akciókkal, pénzbeli és természetben való adományokkal, továbbá munkaalkalmak teremtésével iparkodott enyhíteni. Kilencmillió pengővel megvetette az aUpját a kormány a Boráros- téri híd építésének, kétmillió pengőt fordít az utak javítására. A főgondot a kormány a társadalmi szükségletek lehető kielégítése Május 1-től megdrágul a váltóürlap bélyege. A boletta megszüntetésével kapcsolatos kormányintézkedések között tudvalevőleg május 1 tői megdrágul a váltóürlap bélyege, amennyiben eddig minden megkezdett 10 pangó után 10 fillér volt a váltóürlap bélyege, ezután pedig 12 fillér lesz, vagyis 200 P ig 24, 300 P ig 36, 400 P-ig 48.500 P-ig 60,600 P-ig 72, 700 P-lg 84, 800 P-ig 96, 900 P-ig 108 és 1000 P-ig 120 fillér a váitőbélyeg, amelyet tanácsos még a váltó aláírása előtt felragasztani, mert a bélyeghiányos, hibás váltó csak kellemetlenségek és károk okozója lehet az érdekelt számára.
