Eger - napilap, 1932/1

1932-03-01 / 49. szám

2 EGEK 1982. március 1. 1—miPiinMiii wj ■ »rwiiWMiawifWWWiiiiHMwiwwi azért hoztuk ide, mert meg akar­tuk osztani a fel8lőss6get a kép­viselőtestülettel. Az elhangzotta­kat magamévá teszem, jól látom én is a bajokat, da a várói ér­dekeit is szem előtt kell tarta­nom. Figyelembe kell venni, hogy vannak olyan hátralékosok is, akik tudnának fizetni, de hiány­zik belőlük a fizetési készség. A városi szükséglakások lakói­nak például megengedtük, hogy a lakbért ledolgozzák, de közü­lük sokan nem is jelentek meg a meghirdetett munkákon. Eze­ket ki fogjuk lakottatai, mert nem érdemlik meg a kíméletes elbánást. A polgármester válasza után a közgyűlés Radii Károly és dr. Petro Kálmán javaslatát fo­gadta el. Vihar a nagytranszformátorház 40 ezer pengős pótmunkája miatt A nagytranszformátorhiz 40 ezer pangős pótmunkája nagy vihart okozott. A város a nagy transzformátorházat 86,811 pen­gőért adta vállalatba a Márkus- eégnek. Fizetés tekintetében a város és az Eger és Gyöngyös- | vidéki VillamOssági Rt. között olyan megfillapopás jött létra, hogy az építés költségeit 5165 százalékban a város, 4835 száza­lékban pedig a részvénytársaság fizeti. Az építkezési tervek meg nem felelő volta miatt, mindjárt a munka megkezdésekor 13,836 pengős pótmunka állt elő, mert egy méterrel vastagabb beton­alapot kellett készíteni a talaj- viszonyokra való tekintettel. Mi­után a gépészeti berendezést az építés kezdetekor még nem ter­vezték meg, csak két hónap múltán, az épületen szükséges átalakításokból újabb 27,504 pengős pótmunka keletkezett, en­nek megszavazására tett indít­ványt az állandó választmány Ss pénzügyi szakosztály a képviselő­testületnek, a gépüzemek igaz­gatóságának javaslata folytán. A 86 ezer pengős munka tehát összesen 128 ezsr pengőbe kerül. Radii Károly: Annak idején a leghatározottabban kimondta a képviselőtestület, hogy elfogadja a legkedvezőbb ajánlatot, de egy j fillér túllépést sem enged. A nagytranszformátorház terv­rajza botrányosan rossz és fe­lületes volt. A Magyar Általános Kőszénbá­nya Rt. (Salgó) mérnöke úgy­szólván hasznavehetetlen, mert nem idevaló tervet adott. Fél­méteres alapot terveztek arra a területre, ahol a hadirokkantak a maguk kis házépítésénél is kénytelenek egy méteres alapot ásni a talajviszonyok miatt. Már akkor megmondtam, hogy a terv nem reális. Állításomat igazolják az események. Nim volt elég a 18000 pengős hiteltúllépés, most újabb 27 ezerrel állnak elő. A legnagyobb baj az, hogy mindig utólag értesül a képviselőtestü­let a pótmunkákról, amikor az épület késsen van. Mindig kény­szerhelyzeteié állítják a közgyű­lést, amikor már semmit sem le­het tenni, csak megszavazni. 52 százalékkal léptük tűi az eredeti összeget a magasépítésnél és hogy milyen meglepetésekkel ta­lálkozunk majd a gépészeti be­rendezésnél, még nem tudjuk. A pótmunka költségét nem szava ; zoaa meg, mert a vállalkozáskor kijelentettem, hogy pótmunkát ne® fogadok el. Dr. Heller József: Mi történnék, ha mindenki így tenne? Radii Károly: Én tartom a sza­vamat. □r. Szabó Szilárd : Az éllandő választmányban más névre ke­resztelték a gyereket. Az a fel­fogás alakult ki, hogy ez nem pót hite), hanem mivel uj munkát végzett a vállalkozó, uj hitelt kell neki adni. Ezt a felfogást nein osztom. Kétségtelen, hogy a Salgő roisz terveket adott. .. Okolicsányi Imre alispán (közbe­szól): Akkor fizesse a pótmun­kát a Salgő. Dr. Szabó Szilárd: . . de eze­ket a terveket meg kellett volna vizsgálni a versenytárgyalás előtt, nem kellett volna úgy si­etni a vfillalatbaadáscal. Azt mondták annakidején, hogy az épületnek júniusban készen kell lenni«, és még ma sincs készen. Kár volt a sietségért. 5—10 szá­zalék pótmunkát még hajlandó volnék megszavazol, mert ez reá­lis, de 52 százalékos pótmunká­ért nem vállalom a felelősséget. Láng N tndor : Meg kell vizs­gálni, hogy a pótmunkát csak­ugyan elvégezték-e és olyan mennyiségben, ahogyan az fel van tüntetve ? Nagyon sokszor előfordul, hogy a vizsgálat ke­vesebb pótmunkát állapít m- g. Ringelhann Bála : A pótmunka abból állt elő, hogy a gépészeti terveket a Ganz csak későn ké­szítette el. Ezért át kellett ala­kítani a transzformátorházat. A munkát meg kellett kezdeni, ak­kor mindenki sürgetts a mun­kanélküliségre való tekintette). Hangsúlyozom, hogy a MÁK csak kerettervet adott egy tájékoztató költségvetés készítésére. Az épü­letnek nem júniusban keltett ké­szen lennie, ez lehetetlen is lett volna, mertcsak áprilisban kezd­ték meg az építkezőit. Októberre számították befejezni, de a ked­vezőtlen időjárás miatt megakadt a munka. Dr. Petro KálmáD: (közbeszól) Miért nem előbb a gépberende­zést készítették el? Ringelhann Bála: (folytatva) lit nincs pőthitelről sző. A képvi­selőtestület eredetileg 127 ezer pengőt szavazott meg a transz formátorház ápílésére, erre meg is van a fedezet. Figyelembe kell venni, bogy ez egy különleges építkezés és a helyi viszonyok nagyon sok módosítást követel­tek a terven. Dr. Heller József: Magértem a fájdalmat és elkeseredést. Da kér­dezem, ha mindjárt 150 cmtimá- terre tervezték volna az alapot és nem 50-re, olcsóbb lett volna e a műnk» ? Amit fizetünk, azért megkaptuk az ellenértékét, itt nem felesleges építésekről, hanem szükséges átalakításokról van szó. Kér.ytélén vagyok rosszalláso­mat kifejezni, amiért az ügyet csak most hozták ide, de a jó­zanság azt mondja, hogy mivel szükséges munkákról van sző, meg keli szavazni. Ha nem lettek voloa szükségesek, a másik épít­tető nem fizette volna ki a ráeső hányadot. Dr. Petro Kálmán : Akkor-kellott volna idehozni a tervat, amikor a pótmunka szükségessége fel­merült, ni-m amikor már készen van. Igenis megtörténhetik, hogy nem szavazzuk meg a póthitnlt. Ki felelős a pőtnouakákért? Tisz­tázni kell a kérdést. Radii Károly: A költségeket elő­zetesen kell pontosan megálla­pítani, tudnom kell, hogy vala­mi százezer pengőbe kerül, vagy kétmillióba. A MÁK-nak nceg kellet volna tárgyalni a mérnöki hivatallal, hegy a helyi igények milyen tervet követelnek. A Gsóznak korábban kellett volna a gépterveket elkészítenie, ké­rem a polgármester urat, hogy az ily*n dolgokat idejében hoz­zák közgyűlés elé, f Jettes ható­ságunk is nem egyszer tett már szemrehányást, amiért a város vezetősége a képviselőtestületet, de őket is kényszerhelyzet elé állítja. Nrm látómba, miért kell ennek így lenni, mikor lehetne másként. Az Eger és Gyöngyös­vidéki Részvénytársaságnak le­het, hogy nem f jutói a kifizetett húszezer pengő, de nekünk fon­tos minden fillér. Nem a gép. üzemek igazgatóságát hibázta­tom a történtekért, hanem a MÁK ot és a Gmzot. Dr. Hsllsr József: Küldjön ki a képviselőtestület bizottságot a pótmunkák félülvizsgálatára ős a felelősség kérdésének tisztázá­sára. Trak Géza: Miután több hozzá­szólás nincs, a vitát bezárom. Miután a város vezetőségének Is édsks az ügy kivizsgálása, határozza el a képviselőtestület, hogy e célból bizottságot küld ki, illetve az építkezési bizottsá­got a képviselőtestület néhány tagjával kiegészíti. A közgyűlés ebb<m az érte­lemben határozott ős megalakí­totta a pótmunka ügyét kiviza- | gálő bisotuágot. A város vezetőségéhez érde­kes beadvány érkezett ma. Egyik nagy szállodás-dinasztiából izár­ni a ző üzletember, akinek a fővá­rosban volt nagy szállodája, de külfűldi, nemzetközi hoteleket is vezetett, tett ajánlatot a beadványban a Korona barletóre vonatkozóéi). A baadvá^y annyira komoly és alapos üzleti ajánlatot tartal­maz, hogy a város vezetősége egyéb körülményeket is figye­lembe véve a bérletre vonatkozó ajánlatban, megfontolás tárgyává teszi a beadványban foglaltakat. Az ajánlattevő személyéről és a beadvány részleteiről egyelőre még nem sikerült részleteket megtudni. Ki akaiják bővíteni a gyöngyösi lignltbáinya üzemét lőO ezer pengőbe kerülne az üzemnaggobbítás. Gyöngyös, február 29. (Saját tudósítónktól.) A kormány takarékossági és egyéb szempontoktól vezetve fel­állította az üzemeket ellenőrző bizottságokat, amelyeknek fel­adata rövid ütőn laépíteni azokat az üzemeket, amelyek hasznot nem hoznak, viszont a magán­gazdaságoknak oktalan konkur­enciát jelentenek. Épen azért általános feltűnést kelt, bogy a Gyöngyösi Városi Szénbánya Rt. épen most készül további terjeszkedésre és űzőmé­nek kibővítésére. A részvény­társaság őtven százalékban Gyön­gyös város tulajdona, felerészben pedig a fővárosé, tehát kimon­dottan közpénzekből fenntartott vállalkozás. A 6 os bizottság már annak idején javaslatot tett, hogy az üzemet szüntessék meg, amit a belügyminiszter el is rendelt. Az üzem azonban ennek elle­nére is folytatja működését ős naponként 18—16 vagon lignitet termel. A bánya kedvező üzlet­eredményt produkált a műit év­ben is és 5'/«-os oiztalőhot fize­tett részvényeseinek. A vállalat vezetősége ezért úgy határozott, hogy az üzemet kiterjeszd, bri­kettgyárat épít és lignitnemesítő Komoly ajánlat érkezett a város vezetőséaéhez a Korona bérletére

Next

/
Thumbnails
Contents