Eger - napilap, 1932/1

1932-02-28 / 48. szám

Ara 20 FILLÉR * ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.—KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : XL1II évfolyam 48 szám ❖ Vasárnap * Eger, 1932 február 28, Az egész ország bortermelőinek nagy megmozdulása lesz a gyöngyösi kongresszus Március 15-ike előtt választják meg a Keres­kedelmi és Iparkamara új elnökségét. A Kre.kedelmi éa Iparkamara újjáválaaztésa, mint innerstes, a múlt év nove&berébsn és decem­berében lezajlott. A választások eredményét a vonatkozó törvé­nyek értelmében felterjesztették a kereskedelmi minisztériumhoz jóváhagyás végett. Két válasz tást és pedig az egrit és a szik­szóit petícióval támadták meg éa ennek a p-lioiónsk az elin­tézése késleltette es új kamara összeillését és mgálát uiását. Mint értesülünk, a petíciók ér­demi elintézése most van folya­matba és a miniszteri döntés erre vonat­kozóan rövidesen varható. Tekintet el azonban arra, hogy amennyiben a miniszter az egri éa a szikszói választói körzetek­ben új választást rendelne el, annak lefolytatása és jóváha­gyása ismét hosszabb időt ve­hetne igénybe, — akció indult meg, hogy a petíció miniszteri elintézésétől függetlenül megala kulhasson az új kamara. Az ak­ció vezetői arra hivatkoznak, hogy a 64 tagból álló kamara a a megpeiioionfilt négy mandá- tu« nélkül is határozatképes és a hiányzó négy tag semmiképpen sem akadályozza sufg azt, hogy a kamara megválaszthassa új elnökségét és megkezdhesse ren­des és legális működését. Ebben az esetben a kamara első köz gyűlése március hó 15-ike előtt összeül és megválasztja az új elnökséget is. Cseh bankokban lévő pénzük félstt nem rendelkezhetnek a magyar állampolgárok. (MTI.) A Cseh Nemzeti Bank körlevelet intézett a bankokhoz, amelyb n közli, hogy osztrák és magyar állampolgárok vagy Ausz­triában és Magyarországban állan­dó lakóhellyel bíró személyük cseh* országi bankköveteléseiből abban az esetben engedélyeznek fizetése­ket olyan áruk értékének kiegyen­lítésére, amelyet Ausztriába vagy Magyarországba exportálnak, ha az exportáru Csehországból megy a két említett országba. Más ál­lamokból Ausztriába és Magyar- országra irányuló exportáruk ér­tékének kiegyenlítésére nem sza­bad fizetéseket teljesíteni. Eger, február 27. A bortermelő vidékek gazdái az utóbbi rossz esztendők alatt számtalanszor hívták már fel az ÍDtézö körök figyelmét arra a | nehéz helyzetre, amelyben ez a J termeiéi ág vergődik. A panasz éa tiltakozás faiváltva hangzott el, de mindig o*ak vidékenként, ■ vezető hangja valahányszor losáiis séraleai volt. Ennek re­parálását követelték elsősorban, de addig még nem ju ottak, hogy a közös sérelmek és közös érdekek érzésében összefogtak volna, hogy az egyesülés két­ségtelenül nagyobb erejével pró­báljanak kézzelfoghatóbb ered­ményeket elérni. Az első ilyen általános meg­mozdulás a gyÖDgyö.i szőlős­gazda kongresszus lesz, amelyet március hatodikén rend-znek meg az ország minden szőlőtermelő vidékének képviselői részvételé­vel. Éppen ezért a gyűlés elé felfokozott várakozással néz a közvélemény, amely nemcsak panaszkod&st és a bajok elírá­sát várja a kongresszustól, ha­nem egységes front m-galabítá- ■fit egymillió ember érdekeinek megvédésére. A kongresszust, amelyet szé­les előkészítő munkálatok előz­nek meg, három egye ület ren­dezi: & HíVesmagyei Gizdasági Egyesület, a M gj ar Szőlőbir­tokosok Országos Társasköre és a Gyöngyösi Fóldmívss Gizda- kör. A rendezőség terjedelmes m ghívőt bocsátott ki, amelyben körvonalazza általánost gb*n a kongresszus colját és sejtetni en­gedi a nagy tárgyalási anyagot, amelynek megvitatása bizonyára igen szenvedélyes hangot fog kiváltania csontig húsig érdekelt szőlőbirtokosokból. A meghívó a következő szö­vegű : Az a rettenetes gazdasági vál­ság, BiKe ynek súlyát legelőször mi bort-rmelő gazdák éreztük, arra késztet bennünket, hogy i Gyöngyösön. 1932 március 6 án, '' vasárnap délelőtt fél 10 órai ! kezdettel országos szőlősgazda kongresszust tartsunk, amelyre meghívjuk M gyarorizág minden bortermelő községének és bortermelő egye­sületének a kiküldötteit és Ma­gyarország minden jelentősebb gazdaszervezetét. Meghívjuk to­vábbá azokat az országgyűlési képviselőket, akiknek kerületé­ben bortermelő községek van­nak s ezeknek és a földmívelás- ügyi és pénzügyminisztériumok kiküldötteinek részvételévé akar­juk kongresszusunkat megren­dezni. N gygyülést akartunk tartani, az ország vezetőinek és a buda­pesti és vidéki sajtó képviselői­nek jelenlétében akarjuk pana­szainkat elmondani, mert lelkünk kétségbeesik arra a gondolatra, hogy már most sem tudjuk tel­jesem honpolgári kötelessé­günket: nem tudunk adót fi­zetni, nem tudunk gyermekeink­nek kenyeret adni. M gyarorszá- gon csaknem 1 millió lélek élne meg, ha lehetne, a bortermelés­ből és még sem törődik velünk senki sem. Joggal kérhetjük, követelhetjük, hogy segítsenek rajtunk, mert mi a legjobb adó­fizető alanyai voltunk ennek az országnak Ss ismét azok aka­runk lenni. Meggyőződésünk, hogy a válság­ból lehet kivezető utat találni s a borfogyasztási adó és a szesz- főzés kérdésének a végleges rendezésével * ez 1 millió létek érdekeinek a sokkal kisebb tö­megnek kenyeret edó ipari ér­dekek fölé való helyezésével se- gí hetoek rajtunk. A tavaszi munkálatokhoz kölcsönre is szük­ség van, ma p^dig a bankok nem folyósítanak. Erről is gon­doskodnunk keli. E«ékről a kérdésekről, a vál­ság megoldásának a kérdései­ről akarunk itt beszélni, egysé­ges erővel követelni a segítsé­get. Hogy azonban szavunknak ereje legyen, szükséges, hogy minden bortermelő vidék elküidje kikül­döttjeit gyűlésünkre: szüksége?, hogy imponáló legyen gyűlésünk. A gyűlést Gyöngyö­sön a Katolikus Legényegylet hatalmas termében tartjuk meg. N gyón kérjük a községek és í a szőlősgazda egyesületek veze- ] tőségét, hogy a rendezés meg­könnyítése végett a résztvevők számát lehetőleg bejelenteni szí­veskedjenek (Gizdabör — Gyön­gyös — poitsfiők 174) A 12. őréban vagyunk s ha most sem fogunk össze — el pusziu'unk. A gyűlést okvetlenül megtart­juk — várunk benneteket! Az Időszerűség kérdése. Amióta Z«itvay Tibor igazság­ügy miniszter nyilvánosságra hoz­ta a részvényjogi reform vezető- gondolatait, a pénzintézetek és nagyipari vállalatok köreiben egyre fokozódó nyugtalanság uralkodik. A tervezet alspelve, hogy a részvénytársaság a rész­vényeseké és ennek megfelelően a részvénytársaságok vezetői­nek fizetését, valamint tantiem- | jét arányba keil hozni a rész- 1 vénytársöség jövedelmével és a részvényeseknek juttatott oszta­lékkal. Énhető, hogy a részvény- társaságok vezetői, akik eddig a tzindusá>uai részvénytöbbségre támaszkodva, korlátlanul ural­kodtak és a msguk számára óriási jövedelmeket állapítottak meg, egészen rendkívüli arányú akciót indítottak & küszöbönálló reform ellen. Tőzsdei szaklapok, a napi sajtó, a különböző érdekeltségek gyűlései teljes erővel bombázzák a készülő javaslatot és igyekez­nek az országot »felvilágosítani« a reformtervezet hibáiról. A tervezet ellen elhangzott bí­rálatok különösen sokat emlege­tik, hogy a mostani gazdasági viszonyok nem alkalmasak ilyen nagyszabású refotn megvalósí­tására, tehát a javaslat nem cél­szerű«. A reform szükségessé­gét éppen az utóbbi évek gaz­dasági életében lábrakspott anarchia érlelte meg, az utóbbi évek kilengései tették kézzel­foghatóvá — nessciak nálunk, hanem Olasz- és Németország­ban is, — hogy a régi, normá­lis viszonyokra szabott részvény- társasági törvényeket mődoeí-

Next

/
Thumbnails
Contents