Eger - napilap, 1932/1
1932-02-26 / 46. szám
2 1932. február 26. EGER Eger város a pénzügyi katasztrófa árnyékában ■■>—tSSMMBaeaHWB»*9<SiaE&»MHHB!Sa* 9EMS Az osztalékról megjelent rendelet az egri pénzintézetek álláspontján nem változtat Adatok a városi háztartás válságához. in. Adóbevételek. Eger, február 25. Borfogyasztási adó. Nem véletlen, hogy a borfogyasztási adő kérdése kiadós interpellációi témává és parlamenti viharokká dagadt. A borfogyasztási adő ugyanis ma már a leg- igazságtalanabb és antiszociáli- sabb közszolgáltatássá serdült és a legsúlyosabb kölönc a kiviteli akadályok által aműgyia lepányvázott borértékesítés nyakán. A borértékesítéstől pedig tudvalévőén egymillió adófizető polgár megélhetése függ. A borfogyasztási adő 19 fillérrel terheli a bor literjét és tekintettel arra, hogy az adót a vevő fizeti (kivétel a termelő háztartásában elfogyasztott bor, ez után a termelő fizet, szegény termeié) a kereskedelem a maga jól felfogott érdekében a fogyasztási adót tekintetbe véve kalkulálja keresleti árait. Ha összehasonlítjuk a borfogyasztási adő nagyságát a kommersz borok 13—15, az uradalmi borok 14—18 filléres árával, kitűoik, hogy egy liter borból 13—15 fillért keres a gazda, is 19 et az állam. Azaz dehogyis az állam. Mert... És itt vau az a «mert« amely miatt évente 180 ezer pengő kicsúszik a város bevételei közül, itt vau az a »mert« ami egyik törvénye a városi háztartás alatt boszorkányosán növekvő lejtőnek. Az állam ugyanis a borfogyasztási adót is átengedte a város anyagi támogatására. Ennek két előnye van. Először kiválóén alkalmae a termelők, kereskedelem és fogyasztók részéről elementáris erővel kitörő köz- undornak a város ellen való fordítására, az állam, mint jó fiú, a háttérben marad, másrészt az az előnye is megvan, hogy ha a városnak nincs szíve a termelők nyomora láttán szigorúan behajtani a borfogyasztási adót, az állam azt mondja: magadra vess, ha kiszalasztod markodból a pénzt, én mosom kezeimet. Egerben így áll a dolog. A város vezetősége jől látja a bortermelő társadalom bajait éppen azért, bár jelentős kára van belőle — nagyon enyhén intézi a bor- fogyasztási adó kezelését és ellenérzését. A város belátja, hogy amikor a gazda nem tudja eladni a borát, vagy ha eladja, sem tudja még a munkáltatás költségeit se behozni, nem lehet fellépni vele szemben a szabályok teljes szigorával. így történik, hogy a gazdák ma már engedély nélsül mérik a bort házaikban, pincéikben s a hatóság szemat húay. Kétszeres veszteséget okoz ez a helyzet is. A város elesik a fogyasztási adótól a termelőnél, de elesik az italmérőnél is, mert bort nagyon kevesen vesznek az italmérőktől s az italmérő így nem is vásőrol. Egerben 1200 italmérő van, egyenként átlag 60 hl. évi kiméréssel. Ez 7200 hl., amiből, á 19 fillér, 150 ezer pergő borfogyasztási adónak kellene befolynia. Éhez járul még a 3800 szőlősgazda adóegysége. A termelőknél átlag 4400 hl. bor fogy el házi használatra, ez után a termelőknek évente 95 ezer pengő adót kellene befizetniük. Összesen tehát évi 245 ezer pengő volna a város borfogyasztási adóbevétele — papíron. A valóság ellenben az, hogy a fenti okok alapján 1931 re csak 150 ezer pengőt irányoztak elő, ebből is csak 104 ezer pengőt lehetett kivetni, ebből is cssk 60 ezsr pengő folyt be. Ebből is oak ... ilyen kezdetű mondatok jellemzik a városi háztartás elmúlt esztendejét. A most kezdődött év még rósz- szabb eredményeket mutat. A város havi szükséglete 160 ezer pengő, ebből 120 ezer p*ngö az elsőrendű szükséglet, amelyet föltétlenül fedezni kell. 1932 Januárjában mindössze 51 szer pengő volt a város Osz- szes bevétele. A februári bevételeket még nem Iahet megállapítani, de a befolyás eddigi állása azt mutatja, hogy a bevétel még kevesebb lesz a januárinál. Ez ezt jelenti, hogy a város még annyi pénzt sem tud összehozni, hogy a tisztviselők 30 ezer pengős havi illetményösszegét (lakbéres hónapban 50 ezer pengő) biztosítsa. A katasztrófa árnyéka egyre női. Ideje volna az államhatalomnak felügyelni .a város súlyos helyzetére és megfelelő sürgős segítségről gondoskodni. Saját érdeke is így kívánja, mert egy esetleges fizetésképtelenség a Spayer-kölcsönőn keresztül súlyosan érintené az állam nemzetközi hitelhelyzetét. Gyökeresen természetesen csak egy általános, négy koncepciójú megoldás segítene, az adófizető polgárság , a magánháztartások anyagi megerősítése útján. A hivatalos lapban rendelet jelent meg a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredmó- nyéoek felhasználása tárgyában. Eszerint, ha az óvatos üzle-va. zetés úgy kívánja, a társaság sem osztalékot, sem igazgató ági tanliémet nem köteles fizetni, hanem, a nyereséget nyílt tarta lékok képzésére, vagy meglevő ily tartalékok gyarapítására fordíthatja, az ezután még fennmaradd nyereséget p-dig új számlára viheti elő. Mjg abban az esetben is határozhat így a közgyűlés, ha az alapszabályok rendelkezései szerint — elsősorban osztalékot, vagy tan iénet kellene fizetni. Ma délelőtt érdeklődtünk a helybeli pénzintézeteknél, hogy a rendeletnek less-e hatása Egerben. Az intézetektől azt a választ kaptuk, hogy az itteni intézeteknél nem igen élnek a rendelet• adta joggal. Az Egyházmegyei T karéspénztár már amúgy is m gtartotta közgyűlését ■ elhatározta az osztalékfizetést, a többi intézet pedig még igazgatósági ülésen nem foglalkozott érdemben a rendelettel. A felfogás azonban mindenütt az, hogy ez osztalékfizetést az idén is éppen úgy keresztűlviszik, mint eddig. Mesterségesen nehezítik a borkivitelt Eger, február 25. Egyea külföldi vállalkozóknak tekintélyes összegeik vannak budapesti bankoknál. Minthogy ezeket a letéteket a »devizazárlat« következtében az országbői ki nem vihetik, az egyik külföldi azt az ajánlatot tette, hogy pénzén bort vásárol kiviteli [célra. Az ajánlatokat a ható »ág ok elutasították és a kivitelt csak azzal a feltétellel lettek volna hajlandók megengedni, ha a külföldiek külföldi valutával fizetnek ős azt a Nemzeti Banknak szabályszerűen beszolgáltatják. Eonek következtében semmivel sem csökkent a pinoSkben heverő borkészletünk. Érthetetlen ez az eljárás. Vájjon miőrt nehezítik meg mesterségesen a mezőgazdasági termények exportját, amikor annak a külföld jóvoltából úgyis túlontúl elég akadálya van ? 1 Miért nem kaptak két kézzel essu a kínálkozó alkalmon, amely a magyar adófizetők zsebébe irányította volna a külföldiek itt heverő pénzét? Mind olyan kérdések ezek, melyekre a józan ész aligha tud feleletet adni. Annál inkább kőtelss8óge azonban a kormánynak, hogy feleletet követeljen rájuk azoktól, akik falelni kötelesek és elrendelje, hogy mindazoknak a külföldieknek, akiknek belföldön pengőtőkéjük van, a mezőgazdasági termények vásárlását és exportját akadálytalanul megengedjék. Bortermelőink pedig epedre várják a kivitel lehetőségét. Vájjon nem gondoltak az illetékesek arra, hogy esetleg olyan külföldiek is rászánják magukat borvásárlásra, akik uj piacokra exportálnak. Olyan helyekre, ahol a magyar bort még nem isismerik. Hátha ezek az uj piacok megismervén és megszeretvén a magyar árut, ezután is itt fognak vásárolni. Eonek a lehetőségnek ki nem használáaárt súlyos felelősség terheli azokat, akik a kivitelnek mesterséges akadályokat csinálnak. Mit vár a cserkészek gödöllői vllág- Jamboree-ja a magyar társadalomtól? Eger, január 26. Világraszőlő erőpróbája lesz a magyar cserkészetnek az 1933- ban Gödöllőn megtartandó IV. nemzetközi cserkészjamborae. Annyi nagy nemzet megelőzésével a kis megcsonkított Magyar- ország fiai kapták a kitüntető megbízatást, hogy összegyüjtsék a földkerekség minden tájáról az ifjúság szíoe-virágát a legnemesebb vetélkedésre: a lélek kinoteinek és erejének összevetésére. Nem véletlenül nyerte el a magyar cserkészel ezt a megtisztelő kitüntetést, A cserkészet alapító atyja Baden Povell angol tábornok jelentette ki, hogy a világ összes nemzetei között a magyar cserkészek közelítették meg azt sz ideált, amit ö megálmodott. A magyar fiúk azonkívül mindenütt, ahol csak megjelentek, fellépésükkel, sport- rátermettségükkel és tudásukkal dicsőséget szereztek a magyar színeknek s nemzetközi versenyekben százmilliős népek gazdag és kitünően felszerelt fiait is legyőzték. Másfél év áll még rendelkezésre a gödöllői világtábor előkészítésére és megszervezésére. De a táborparanosnokság, gróf Teleki Pállal az álén, már hónapok óta a legszorgosabb munkában van s mindenre kiterjedő
