Eger - napilap, 1932/1

1932-02-26 / 46. szám

2 1932. február 26. EGER Eger város a pénzügyi katasztrófa árnyékában ■■>—tSSMMBaeaHWB»*9<SiaE&»MHHB!Sa* 9EMS Az osztalékról megjelent rendelet az egri pénzintézetek álláspontján nem változtat Adatok a városi háztartás válságához. in. Adóbevételek. Eger, február 25. Borfogyasztási adó. Nem véletlen, hogy a borfo­gyasztási adő kérdése kiadós in­terpellációi témává és parlamenti viharokká dagadt. A borfogyasz­tási adő ugyanis ma már a leg- igazságtalanabb és antiszociáli- sabb közszolgáltatássá serdült és a legsúlyosabb kölönc a ki­viteli akadályok által aműgyia lepányvázott borértékesítés nya­kán. A borértékesítéstől pedig tudvalévőén egymillió adófizető polgár megélhetése függ. A bor­fogyasztási adő 19 fillérrel ter­heli a bor literjét és tekintettel arra, hogy az adót a vevő fizeti (kivétel a termelő háztartásában elfogyasztott bor, ez után a ter­melő fizet, szegény termeié) a kereskedelem a maga jól felfo­gott érdekében a fogyasztási adót tekintetbe véve kalkulálja keresleti árait. Ha összehason­lítjuk a borfogyasztási adő nagy­ságát a kommersz borok 13—15, az uradalmi borok 14—18 fillé­res árával, kitűoik, hogy egy liter borból 13—15 fillért keres a gazda, is 19 et az ál­lam. Azaz dehogyis az állam. Mert... És itt vau az a «mert« amely miatt évente 180 ezer pengő ki­csúszik a város bevételei közül, itt vau az a »mert« ami egyik törvénye a városi háztartás alatt boszorkányosán növekvő lejtő­nek. Az állam ugyanis a borfo­gyasztási adót is átengedte a vá­ros anyagi támogatására. Ennek két előnye van. Először kiváló­én alkalmae a termelők, keres­kedelem és fogyasztók részéről elementáris erővel kitörő köz- undornak a város ellen való fordítására, az állam, mint jó fiú, a háttérben marad, másrészt az az előnye is megvan, hogy ha a városnak nincs szíve a ter­melők nyomora láttán szigorúan behajtani a borfogyasztási adót, az állam azt mondja: magadra vess, ha kiszalasztod markodból a pénzt, én mosom kezeimet. Egerben így áll a dolog. A város vezetősége jől látja a bortermelő társadalom bajait éppen azért, bár jelentős kára van belőle — nagyon enyhén intézi a bor- fogyasztási adó kezelését és ellenérzését. A város belátja, hogy amikor a gazda nem tudja eladni a bo­rát, vagy ha eladja, sem tudja még a munkáltatás költségeit se behozni, nem lehet fellépni vele szemben a szabályok teljes szi­gorával. így történik, hogy a gazdák ma már engedély nélsül mérik a bort házaikban, pincéik­ben s a hatóság szemat húay. Kétszeres veszteséget okoz ez a helyzet is. A város elesik a fo­gyasztási adótól a termelőnél, de elesik az italmérőnél is, mert bort nagyon kevesen vesznek az italmérőktől s az italmérő így nem is vásőrol. Egerben 1200 italmérő van, egyenként átlag 60 hl. évi kimé­réssel. Ez 7200 hl., amiből, á 19 fillér, 150 ezer pergő borfogyasz­tási adónak kellene befolynia. Éhez járul még a 3800 szőlős­gazda adóegysége. A termelők­nél átlag 4400 hl. bor fogy el házi használatra, ez után a ter­melőknek évente 95 ezer pengő adót kellene befizetniük. Összesen tehát évi 245 ezer pengő volna a város borfogyasz­tási adóbevétele — papíron. A valóság ellenben az, hogy a fenti okok alapján 1931 re csak 150 ezer pengőt irányoztak elő, ebből is csak 104 ezer pengőt lehetett kivetni, ebből is cssk 60 ezsr pengő folyt be. Ebből is oak ... ilyen kezdetű mondatok jellemzik a városi ház­tartás elmúlt esztendejét. A most kezdődött év még rósz- szabb eredményeket mutat. A város havi szükséglete 160 ezer pengő, ebből 120 ezer p*ngö az elsőrendű szükséglet, amelyet föl­tétlenül fedezni kell. 1932 Januárjában mindössze 51 szer pengő volt a város Osz- szes bevétele. A februári bevételeket még nem Iahet megállapítani, de a befo­lyás eddigi állása azt mutatja, hogy a bevétel még kevesebb lesz a januárinál. Ez ezt jelenti, hogy a város még annyi pénzt sem tud összehozni, hogy a tiszt­viselők 30 ezer pengős havi il­letményösszegét (lakbéres hó­napban 50 ezer pengő) bizto­sítsa. A katasztrófa árnyéka egyre női. Ideje volna az államhatalomnak felügyelni .a város súlyos hely­zetére és megfelelő sürgős se­gítségről gondoskodni. Saját érdeke is így kívánja, mert egy esetleges fizetésképtelen­ség a Spayer-kölcsönőn keresz­tül súlyosan érintené az állam nemzetközi hitelhelyzetét. Gyö­keresen természetesen csak egy általános, négy koncepciójú meg­oldás segítene, az adófizető pol­gárság , a magánháztartások anyagi megerősítése útján. A hivatalos lapban rendelet jelent meg a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredmó- nyéoek felhasználása tárgyában. Eszerint, ha az óvatos üzle-va. zetés úgy kívánja, a társaság sem osztalékot, sem igazgató ági tanliémet nem köteles fizetni, hanem, a nyereséget nyílt tarta lékok képzésére, vagy meglevő ily tartalékok gyarapítására for­díthatja, az ezután még fenn­maradd nyereséget p-dig új számlára viheti elő. Mjg abban az esetben is határozhat így a közgyűlés, ha az alapszabályok rendelkezései szerint — elsősor­ban osztalékot, vagy tan iénet kellene fizetni. Ma délelőtt érdeklődtünk a helybeli pénzintézeteknél, hogy a rendeletnek less-e hatása Eger­ben. Az intézetektől azt a választ kaptuk, hogy az itteni intézetek­nél nem igen élnek a rendelet• adta joggal. Az Egyházmegyei T karéspénztár már amúgy is m gtartotta közgyűlését ■ elha­tározta az osztalékfizetést, a többi intézet pedig még igazga­tósági ülésen nem foglalkozott érdemben a rendelettel. A felfo­gás azonban mindenütt az, hogy ez osztalékfizetést az idén is éppen úgy keresztűlviszik, mint eddig. Mesterségesen nehezítik a borkivitelt Eger, február 25. Egyea külföldi vállalkozóknak tekintélyes összegeik vannak bu­dapesti bankoknál. Minthogy ezeket a letéteket a »devizazár­lat« következtében az országbői ki nem vihetik, az egyik külföldi azt az ajánlatot tette, hogy pén­zén bort vásárol kiviteli [célra. Az ajánlatokat a ható »ág ok el­utasították és a kivitelt csak azzal a feltétellel lettek volna hajlandók megengedni, ha a külföldiek külföldi valutával fizetnek ős azt a Nemzeti Bank­nak szabályszerűen beszolgál­tatják. Eonek következtében semmi­vel sem csökkent a pinoSkben heverő borkészletünk. Érthetetlen ez az eljárás. Váj­jon miőrt nehezítik meg mester­ségesen a mezőgazdasági termé­nyek exportját, amikor annak a külföld jóvoltából úgyis túlontúl elég akadálya van ? 1 Miért nem kaptak két kézzel essu a kínál­kozó alkalmon, amely a magyar adófizetők zsebébe irányította volna a külföldiek itt heverő pénzét? Mind olyan kérdések ezek, me­lyekre a józan ész aligha tud feleletet adni. Annál inkább kőtelss8óge azonban a kormány­nak, hogy feleletet követeljen rájuk azoktól, akik falelni kötelesek és elren­delje, hogy mindazoknak a kül­földieknek, akiknek belföldön pengőtőkéjük van, a mezőgaz­dasági termények vásárlását és exportját akadálytalanul megen­gedjék. Bortermelőink pedig epedre várják a kivitel lehetőségét. Váj­jon nem gondoltak az illetékesek arra, hogy esetleg olyan külföl­diek is rászánják magukat bor­vásárlásra, akik uj piacokra ex­portálnak. Olyan helyekre, ahol a magyar bort még nem isisme­rik. Hátha ezek az uj piacok megismervén és megszeretvén a magyar árut, ezután is itt fog­nak vásárolni. Eonek a lehető­ségnek ki nem használáaárt sú­lyos felelősség terheli azokat, akik a kivitelnek mesterséges akadályokat csinálnak. Mit vár a cserkészek gödöllői vllág- Jamboree-ja a magyar társadalomtól? Eger, január 26. Világraszőlő erőpróbája lesz a magyar cserkészetnek az 1933- ban Gödöllőn megtartandó IV. nemzetközi cserkészjamborae. Annyi nagy nemzet megelőzésé­vel a kis megcsonkított Magyar- ország fiai kapták a kitüntető megbízatást, hogy összegyüjtsék a földkerekség minden tájáról az ifjúság szíoe-virágát a leg­nemesebb vetélkedésre: a lélek kinoteinek és erejének összeve­tésére. Nem véletlenül nyerte el a ma­gyar cserkészel ezt a megtisz­telő kitüntetést, A cserkészet alapító atyja Baden Povell an­gol tábornok jelentette ki, hogy a világ összes nemzetei között a magyar cserkészek közelítet­ték meg azt sz ideált, amit ö megálmodott. A magyar fiúk azonkívül mindenütt, ahol csak megjelentek, fellépésükkel, sport- rátermettségükkel és tudásukkal dicsőséget szereztek a magyar színeknek s nemzetközi verse­nyekben százmilliős népek gaz­dag és kitünően felszerelt fiait is legyőzték. Másfél év áll még rendelke­zésre a gödöllői világtábor elő­készítésére és megszervezésére. De a táborparanosnokság, gróf Teleki Pállal az álén, már hóna­pok óta a legszorgosabb mun­kában van s mindenre kiterjedő

Next

/
Thumbnails
Contents