Eger - napilap, 1932/1
1932-02-07 / 30. szám
1982. febtuár 7. E Q E B 3 Miért nincs aratás és szölőmnnka az egri földmivesek számára? Már a tev.ez közel* dik, da eddig még egyetlen aratási szerződést sem kötöttek Egerban. A boldog, háború előtti években ilyenkor már mieden ember le volt szerződve, aki aratásra szá- mitolt menni. Alig műtelKará- oíony, a jegyzői hivatal ajtajának kilincsét egymá* kezébe ed- ták a külömböző uradalmak megbízottai, intézők éa ispánok, \ kik arató munkások azerzödte- : tésa végett kereaték fel váro- aunkat. Massza vidékeken híresek voltak ez egri eratők; valósággal versengtek, értük. Amikor megkezdődött a munkások toborzása, egymást licitálták tűi a jobbnál jobb ejánlatokkal, konvenciókkal, éa miodsn munkásnak került helye. Gyakran előfordult, hogy az elöljáróknak nem aikerült a csapatot a kívánt létszámnak megfelelően össze- verbuválni a ilyen esetekben be kellett érni annyi emberrel, a- mennyit éppen kaphattak. Eljártak aratni az rgriek nemei a k ez Alföld közeleaő részeire, hanem a Bácskába, Bánátba le egészen Fehértemplomig ; a Felvidéken a Szrpeéség-e fel a Tátráig; de még Erdélybe is C ík- szeredéig a mindenütt kivívták az egri nevet gyors éa tökéletes munkájukkal. Sok n, hí kod vük a erejük volt, két aratáat is végeztek egy nyáron. Elő azör elmentek parasztgazdáéra (Mezőkeresztes, Mezőkövesd atb) a közeibe s amikor ott 2—8 bét alatt 4—5 mázsa búzát megkerestek (a gazda koiz'ján) újra megtöltötték c obolyójukat jó karcoa bőrrel, a négylábú ta ritznyába vetettek némi útra* valót — abban az idfben még lehetett, mert a kamrában az új szalonna éa sonka gyakran ott érte az ó-t — s mentek fel a Sztpességre, ahol jóval bé sőhb érik a gtboiafále, mint az Alföldön. S ügy, amikor már kezdtek sárgulni a falevelek, 10—12 zsák kenyérnekvalóval a kamrában, górd nélkül nézett a zord tél elébe az egri földmű ver ember. Bizony erőm volt Bkkor a földműves élete. A víg izüre- tek után, — amelyek örömünnep számba mentek, hiszen kimos volt a szőlő, a bor, míg most n6m egyéb emé.-ztó gondnál — n m volt a izőlőmuakáa tétlen- cégre kárhoztatva, nem volt jd gölöen »ráérő* ideje a városban járkálni, volt munka ősizei ia éa télen is a szőlőkben: fedés, metszés, gödőrtiiz- tííás, fordítás stb. bcctületes napszám ellenében — mert tisztességem ára volt a bornak s így volt munkáltatásra pénze a gazdának. A mai helyzetről jobb nem is szólni. Ezt mindenki látja, ebbsn mindenki benne él. Most is megtelik a Városház folyosója em barokkéi éppsn ügy mint régen, ctabhogy most nem azért, hogy meghallgassák melyik eratáci szerződés jobb, hol.ígérnek 10-ik részi ét 6 oi konvenciót, hanem t azért sorakoznak, azért vára- ; kőnek a jegyzői hivatal ajtaja előtt, hogy inségmunkéhoz és segélyhez jussanak, hogy a tavaszig valamiképp eltengődhessenek családjaikkal. Hogy aztán 8 kvasz, melynek hivatása: űj- életet, őröscet és vigasztalást hozni mit tartogat számukra — boldog Isten tudja! A szőlősgazdák nem dolgoztatnak, nincs pénzük,' boraik a pii cékben hevernek eladbatat- larúl, értéktelenül. Hát nem lehet eladni a világhírű egri bort, amelyet a háború előtt keresve kerestek? Miért? — És nem kell mér a híres egri aratőmunkás sem? Számukra már nem vetnek talán búzát, miat a háború előtt? De igen! Azok az aranykalászokat ringató földek, ehol hajdan ez egriek éles kaszája pergett,vidám aratódaluk zengett, ma is búzát teremnek, de azok a föld k, azok a vidékek — ellenségeink kezén vannak . . . És miárt nem veszik meg tőlünk a borainkat? Miért nem fizetnek érte becsületes árt, mint egykor, hogy az egri tzöiökben újra inegiadúlhatna az éltető és termelő munka, hogy az egti földmívjs nép újra megtalálhatná rendes megélhetését? Talán nincs aki megvegye ? De van! Ámde ellenségeink, kiknek már tűrhetetlenül szorító gyűrűjében nyomorguok, gondoskodnak róla, hogy az a vevő ne juthasson ide hozzánk s maradjon borunk minden terményünkkel együtt a nyakunkon. Da száz szónak is egy a vége : Minden nyomorúságunknak, bajunknak és ínséges soriunknak oka: országunk csonkasá- ga 1 A régi boldog élet c.ak akkor fog visszajönni, ha majd a trianoni határokat leromboljuk ! Akkor majd lesz piaca, lasz gazdája, v-vője ez egri bornak a lesz aratása, kenyere az egri s minden magyar föld műveinek ! De hogy e szent feladatnak és kötelességnek eleget tehessünk, először egymásra kell találnunk miodannyiunknak és hívő hittel, önfeláldozásai kell készülnünk a jövő időkre. Kristóf János földműves. 14 napos leltári árusítást rendez a ,711011* cipőüzlet február 1-től — 14-Ig, Arakat nem hirdetünk, tekintse meg kiraka- tainkat. — Meggyőződhet olcsó árainkról. ,Turul* cipőüzlet Ä. zsMoaMMmmsem, ■ ■ A káromkodók büntetése Egerben két évszázaddal ezelőtt Eger, február 6. A régi Eger élete fáradhatatlan kutatójának, a hangya- szorgalmú Bretnay Imrének moit nyomdafesték alá kerülő új könyvéből érdekes ízelítőt olvashatunk az Egri Katolikus Tudósi ó februári számában. Megállapítja Breznsy Imre, hogy régente a káromkodást mint Itten megsértését fogták fel, nem ügy mint ma, amikor c upán a vallásos érzés sérelmét keresik benne. Ennek megfelelően sokkal súlyosabb büntetéssel is sújtották, mint manspiág, veaszőzáesel, megkorbáoioltatás- sal, sőt halállal it. Ilyen szigorú rendelkezéseket állapított meg Püspök Eger városa is, nemsokára a török kitakarodása után, mikor 1702-bsn első Statútumát megalkotta. A városi leváltásban őrzött protocollumokből kiszedett bőséges és érdekes anyag kapcsán ki is mutatja Breznay, hogy a két évszázad előtti egri megiiztraius tényleg alkalmazta is a Sta u!um rendelkezéseit s tőle teihető izignrű'ággal üldözte a káromkodás csúnya bűnét.' A Kát, Tudósító e számában Király Kálmán segédlelkész a »Katolikus Karitász* feladatairól a gyakorlati megszervezéséről mond megszívlelni való szavakat. Lelkipásztor! tevékenységéből és eddigi karitász-mükö- déséből vett példákkal igazolja a legfényesebben, hogy a katolikus karitásznak nemútak a testi nyomor ellen kell megszer- vezetten felvennie a hasc.-t, hanem a sokszor nyomasztóbb lelki nyomor ellen is. Király Kálmán cikkéhez szinte eleven példaként simul Kristóf János cikke, aki gondolkodásra késztető alakjait sorolja fd a szervezetlen insőg- akció parazitáinak. A kőztli nagyböjt bűnbánó hsnguatát vetíti elénk vezető- cikkében Barácius József prépost-kanonok, továbbá P. Rotnik Rajner ferences ős P. Vesfelényi Miklós minorita atya. Klimits Lajos és Pupp Irénke lantjáról két szép verset is közöl a Tudósító. Két nap alatt két tüzeset Egerben A Kertész uccában egy tető, a Dobó uccában fáskamra gyulladt ki. Eger, febtuár 6. Rövid egymásutánban két, könnyen veszélyessé válható tü zet szerelt la a tűzoltóság. Tegnap délután fél három órakor tetőtüzat jelentettek a Kertész ucca 38. sz. házból. A tűzoltóság, Ruzííj Ferenc parancsnok vezetése alatt azonnal kivonul*, mégpedig teljes szerelvénnyé), mert a tegnapi erős északnyugati szél könnyen komoly veszedelembe sodorhatta volna az egész városrészt, annál is inkább, mivel azon a helyen sűrűn egymás mellé vannak épíive a házak. A tűzoltóság rövid munkával elol otta a tüzet. A tetőből mintegy tíz négyzetméternyi égett le. A tűz okának kiderí éséra megindult a vizsgálat. A másik tüzet mi reggel nyolc örakor jelentették a tűzoltóságnak. Kigyulladt a Dobó u. 17. sz. Ingyenjprágai sonkája lesz, ha disznóöléshez 3 sonka védjegyű Magyar Sonkapácot vesz, mely a sonkáknak húsnemű- eknek prágai sonka izt és zamatot kölcsönöz. Egy adag 10—15 kiló sonkához -•70 fillér, 40-50 kiló húshoz, sonkához 2’— pengő. Egerben a következő helyeken szerezhető be: Czekkel Ferenc, Takács István, Steinhäuser utóda. Sugár Andor és Tassy Józsefnél. A pénz előzetes beküldése mellett a főraktárból, »Baross Illatszertér* Győr, Baross üt 7. is megrendelhető.
