Eger - napilap, 1931/2
1931-07-25 / 166. szám
2 £ G B E 1931. jűliu« 25. s^ESSS3SaBS*^l*BSíÍBí®^^^Ö« Vonatkozik-e Egerre a pékek bolettamoratóriuma Kassai akik a mai gazdasági élet fejlődése, a teohnikai haladás szelleme ■ a nacionalizmus közt elvi ellentmondást találnak, azok kritikájukkal nem tudnak a dolgok mélyére tekinteni. Nem ismerik sem a múltat sem a jelent. A társas együttélés harmóniáját csak demokratikus és nacionalista gondolatkör jegyében tudjuk a ma embere számára biztositant. La kell rombolni az osztályérdekek védelmére épített várfalakat, meg kell szüntetni az egyes oiztályok közt fennálló bizalmatlanságot s fel kell szabadítani a senyvedő erőket, hadd érvényesüljenek az egye’ temes nemzeti cII szolgálatában. De félre kell tenni a szélsőséges előítéleteket a szociális igazságtalanságok karjai közt élő osztályoknak is, mert nem állhat meg tovább, hogy az ezer éven át egységes magyar testvéri szeretet lángja nem tudna ismét minden magyar szívben fellángolni s minden sötéten néző szemet fényessé varázsolni. A magyar ifjúságnak meg van a maga meggyőződése a magyar sors, a magyar jövőre nézve s itt a legfőbb ideje, hogy ennek kifejezést adjon, hogy belepré- selje meggyőződését a köztudatba s megindítsa azt a munkát melyre a nemzeti múlt kötelezi. A kereskedelmi mioiizterium illetékes ügyosztálya — amint azt lapunk és a fővárosi sajtő is, tegnap közölte — rendeletet adott ki, mely szerint a pékek vasárnap éjfélig bolettamentesen szerezhetik be lisztszükségleteiket. Mivel a rendelkezés — eléggé helytelenül — egyáltalában nem említette, hogy a benne foglaltak csupán Budapestre, vagy az egész ország területére szólnak- e, a vidékeD, így Egerben is általános faonsternáciőt keltett a hír és széltében-hosszában mindenki a pékek és molnárok ellen fordult, őket okolva az iadoko- latlan drágításért. Szerkesztőségünk ez ügyben ma délelőtt a pénzügyigazgatásig illetékes ügyosztályához for- dolt felvilágosításért, itt azonban semmit sem tudtak a rendelkezésről és kijelentették, hogy Egerben a meglévő liiztkészle- tet is felvették adóztatásra. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a rendelkezés helytelen megfogalmazásáról van sző s az egri pékek csak bolettával szerezhetik be lisztkészletüket. A rendelet ebben a formájában súlyosan sérelmes az egri pékekre, illetva a fogyasztókra akik végeredményben fizetik azt ez adót, ami a főváros lakosságát egyelőre nem terheli. Ez ügyben az illetékes főrumok természetesen hiába mozdulnának meg, mert mire intervenciójuk a bürokrácia útvesz- vésztőin keresztül elintézés alá kerül, a főváros számára kivételt jelenti bolettamoratőrium is véget ér. Kivételes hatalmat kér a kormány az országgyűléstől a gazdasági élet egyensúlyának biztosítására A Ház mai ülésén nyújtják be az új törvényjavaslatot. Azok, akik ebben az évben töltötték be 18. életévüket bejelenteni tartoznak magukat a rendőrségen Eger, július 24. A minisztertanács Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével letárgyalta a gazdasági és hitelélet rendjének, biztosításáról szőlő törvényjavaslatot. Illetékes helyen a minisztertanácson letárgyalt törvényjavaslatról a következő felvilágosításokat nyújtották: A törvényjavaslat négy részből áll. Az első rész azokat a rendelkezéseket öleli fel, amelyek jóváhagyják a kormánynak a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása érdekében kiadott eddigi rendeletéit és intézkedéseit. A törvényjavaslat második része az államháztartás egyensúlyának megóvása érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza s felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy elsősorban a kiadások csökkentésével, másrészt a bevételek növelésével az államháztartás egyensúlyát biztosítsa. A törvényjavaslat gondoskodik országos bizottság szervezéséről, amelynek feladata részint tanácsadó, részint ellenőrző, a kormánnyal szemben azoknak az intézkedéseknek körében, a- melyek megtételére a kormány a törvényjavaslattal felhatalmazást kap. A törvényjavaslat utolsó része büntetőjogunk régi hiányának pótlására tartalmaz rendelkezést, nevezetesen a vészhirterjesztők üldözésére. A jövő szempontjáből azért kell a kormánynak széleskörű felhatalmazást kérnie, mert a gazdasági élei gyorsan változó viszonyaihoz igazodő rendelkezéseket a fennálló gazdasági és hitelválság ideje alatt nem lehet | egyedül a törvényhozásnak fenn- | tartani. Előfordulhat ugyanis az, hogy az egyik napról a másikra kell sürgős intézkedéseket megtenni. A kormánynak adott széleskörű felhatalmazás kellő korlátozása van abban, hogy a törvényjavaslat parlamenti ellenőrző országos bizottság szervezéséről gondoskodik. Korlátozza a széleskörű felhatalmazást még az is, hogy a kormány az országgyűlésnek utólagosan haladéktalanul bejelenteni köteles minden e törvény alapján tett intézkedést. Felhatalmazást tartalmaz a törvényjavaslat arra is, hogy a kormány rendelkezéseit megfelelő büntető szankciókkal láthassa el. A kiszabható büntetések mértékét a törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás értelmében a kormány úgy állapíthatja meg, mintha a büntető rendelkezést törvény foglalná magában. A gazdasági és hitelélet rendjének megóvása érdekében tett és teendő intézkedéseknek nem volna kellő eredményük, ha a kormány nem igyekeznék egyúttal arra, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsa. Büntetőjogunknak régen tapasztalt hiánya az, hogy a vószhir koholását és terjesztését nem üldözi kellő hatályossággal. A büntetőjognak ez a hiányos* sága már többször éreztette káros hatását. Ismételten megtörtént ugyanis, hogy lelkiismeretlen emberek a gazdasági és hitelélet súlyosan veszélyeztető, sőt károsító vészhírt koholtak és terjesztettek. Eger, július 24. Annak idején az Eger részletesen ismertette a belügyminiszter rendeletét, amely a bejelentési kötelezettségnek az ország egész területére való kiterjesztéséről szólott. E rendelettel kapcsolatban a m- kir. államrendőrség egri kapitánysága most falhívj a mindazokat, akik ebben az évben 18. életévüket batöliötték, illetőleg, akik egii iiletőségűak és 1913-ban születtek, hogy jelentsék be magukat. A 18 évet betöltött egyének Adács, július 24. (Az Eger tudósítójától.) Az elmúlt éjjel borzalmas tragédia játszódott le Lénárt Jánoe lakásán, aki egész családját ki akarta irtani, majd öngyilkosságot követett el. A családirtás okát senki sem sejti, mert Lénárték példásan szép családi életet éltek s a szomszédok még arra sem emlékeznek, hogy valaha veszekedést hallottak volna a Lénárt-portán. A férfi Budapestre jár dolgozni és csak szombaton este jön haza, hogy a vasárnapot családja körében töltse el. Hétfőn reggel is munkahelyére utazott, azonban az elmúlt éjjel váratlanul megérkezett és bezörgetett a lakás ablakán. még abban az esetben is tartoznak a bejelentési kötslezettsé- güknek eleget tenni, ha a családfő bejelentési lapján már szerepelnek. A bejelentő lap a rendőrség bejelentő hivatalában 8 fillérért szerezhető be. A rendőrség azok ellen, akik nem jelentették be magukat, a kihágási eljárást soron kívül megindítja és szigorú büntetést szab ki. A rendőrség a legutóbbi nép- számlálás adataiból könnyen meg tudja állapítani, hogy bejelentési kötelezettségét ki nem teljesítette. Felnőtt leánya ment ajtót nyitni neki és a sötét udvaron megkérdezte tőle* hogy mért jött haza? Lénárt János válasz nélkül rátámadt a lányra és a kezében tartott fejszével több ütést mért a fejére. Azután berohant a szobába, egyenesen felesége ágyához ugrott és a hatalmas fejszével többször főbevágta. Az asszonyt az ütések nyomán elborította a vér, azonban volt még annyi ereje, hogy a nyitott ablakon keresztül kiugrott az udvarra. Lányával együtt a szomszédhoz menekült, akik borzalmas sebeiket bekötözték és orvost hívtak hozzájuk. Értesítették a Ki akarta irtani családját, azután vonattal lefejeztette magát egy adácsi földmíves Éjjel baltával támadt feleségére és leányára.
