Eger - napilap, 1931/2

1931-07-23 / 164. szám

2 EGEI* 1931. július 23. Mai számunkhoz mellékeljük a „Lili bárónő“ félárú jegy szelvényeit »in n —Hü« wuiM'inr hogy hosszúlejáratú kölcsönt vagy pedig rövidlejáratú bank­hitelt kap-e Németország, benne van a világpolitika minden vá­gyával, szándékával és akara­tával. Ha Németország rövid­lejáratú bankhitelt kap, — amint­hogy Franciaország akarata el* lenére is minden jel szerint ezt fogja kapni, — akkor győzött az angol szász politika, amely sokkal békésebb és inkább haj­lik az igazságtalanság kiküszö­bölése, tehát a minden téren valő revízió felé, mint az a fran­cia politika, amely akkor is, amikor Németországnak szövet­séget kínál, ugyanazt a hatalmi politikát akarja űzni, mely 1912 óta dominál és amely a hábo­rún, a páriskörnyéki békéken keresztül elvezette a népeket ide, ahol és amiben ma vannak. A londoni konferenciának e héten a végét várják, legalább is abban a vonatkozásban, hogy Németország átmeneti megsegí­tését elintézik. Ezzel az elinté­zéssel elindul a világpolitika új csapésa, az új hatalmi elrendez- kedésekre irányuló törekvés. És ez az a kérdés, amelyik magyar szempontból épp a legjelentő­sebb. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kisállamok külpolitikája soha nem önálló, hanem függvénye valamely hatalmi csoport érde­kének és politikájának. Ma már az is egész nyilván­való mindenki előtt, hogy nincs az a belpolitika, mely közelebb­ről érintené az egyedeket, any- nyira benyúlna egyének sorsába és életébe, mint az a külpoliti­ka, amelyik végeredményben legnagyobbrészt meghatározza és körülírja azokat a lehetősé­geket, amelyekben a belpolitikai élet is mozoghat. Csak egy lé­pés és Magyarország, ha nem is mindent, de sokat megnyerhet és csak egy lépés és Msgyar- ország mindent könnyen elve­szíthet. Ha nem is feltétlenül a terület, de a nemzeti oélok, a nemzeti aspirációk, a nemzeti őncélúság tekintetében. Ilyen napokat élünk ma. R nagy látogatottságnak örvendő hagyományos Anna-bál Párád- gyógyfürdőben, julius 25-én. — A Hevesmegyei és Egervidóki Jótékony Nőegylet július 23-án, csü­törtökön délután 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Heves­megyei Takarékpénztár tanácster­mében. Közgyűlés előtt, délután öt órakor választmányi gyűlés lesz. Határozatképtelenség esetén a köz­gyűlést ugyanebben az időpontban és ugyanott július 30-án tartjuk meg. ■ ■■■ es ■■■ ■see* ■■*■■■■■ ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ »* Az »EGEH« telefonszámai: Szerkesztőség: 11. Kiadóhivatal: 87. Eger, július 22. Kardosé Gáza társulata csü­törtökön a legszebb magyar opa- rettek egyikét, Martos és Huizka : »Lili bárónő» jét mutatja be az >Eger< 50 fzázclékoi jegyahciőja keretében. Az operett a múlt jó darabjai közül vbIő, amit bizo­nyít az is, hogy túlélte és siker­ben felülmúlja a mostani tisza­virág életú operetteket. Bizonyos, hogy a közönség, mint eddig minden alkalommal, moit is zsúfolásig meg fogja töl­teni a színházat, hogy gyönyör­ködjék a Lili bárónő-ben. — A szereposztás nagyon jő : Kormos, Tímár Ila, Antők, Erényi Böake, Sugár Mihály, Miioga, dr. Latzkő nevét olvashatjuk a színlapokou. Eger, július 22. (A hentesüzletben minden ra­gyog a tisztaságtól. A fényesre csiszolt pléhpult, az üvegtáblák, & mérleg, az ajtó, az ablakok. Még a hentesmester arca is fé­nyes, de ez már inkább a me­legtől van. Meg attól, hogy most hagyták abba egy jégszekrény behurcolását az üzletbe. Egy ilyen jelentéktelen invesztálás majdnem gyanús ebben a türel­mi idővel és közgazdasági vál­sággal sújtott időben. Itt úgy­látszik, még megy valahogyan. Hat izmos legény szorgoskodik a többmáziás súly alatt. A jég­szekrény alig fér ba az ajtón. A mester éppen ekkor ugrik az Az űj betanulással hozott nagy repriz elé nagy érdeklődéssel tekintenek a színházkedvelők. Utalvány egy darab fólárú színházi jegyre A Lili bárónő című operett július 23-i csütörtöki előadására. Igényelek egy darab: Kérjük olvasóinkat, hogy az utal­ványon az igényelt helyet tintával szíveskedjenek megjelölni. Az »EGER« szerkesztősége, A szelvényen található üres sorra kell olvasóinknak tintával felírni, hogy milyen jegyet kí­vánnak igénybevenni. izzadó legények mellé, amikor az érdeklődő újságíró rányítja erre a szemmalláthatő forgalom­ra az aj töt.) — Azonnal kérem . . . (Öi percig feszülnek az izmok a barnára festett vasalkotmány minden oldalán, amikor végre a főnök egy percre »lélegzethez jut.«) — Parancsoljon kérem . . . — Mindössze azt szeretném tudni . . . (Az ajtó nyílik. Egyszerre hár­man lépnek be. Öreg hőityai magyar húszért tepertőt vásárol egy jól öltözött hölgy 80 fillér- éri vegyes felvágottat — bizo nyosaa vacsorára — és egy né­ninek 35 fillérért egy harminc cantiméternyi karikába tekert hurkát szolgálnak ki.) — Hiszen van itt forgalom ! — Van. Itt nem is volna baj 1 — Hát hol vannak bajok ? — Azonnal kérem! (Ismét nyílik az ajtó. Egy hölgy sonkát vásárol. Alighogy fizet, egyszerűen öltözött férfi lép ba. Két kilő szalonnát vesz. Aztán két kisleány jelentkezik, majd megint egy asszony. Tiz perc múlva végre szóhoz jut a mester.) — Ja igen, hogy hol a baj! Az üzleti könyveimből kimutat­hatom, hogy tavaly óta egyhar- madrészével csökkent a forga­lom. — És a hitel sok? — Ha nem adnék, a forgalom egynegyedére csökkent volna... Rengeteg összeget kellett kihite­leznem. És ma jelentős összegű tartozásokat havi tiz pengővel törlesztőnek. Azelőtt itt helyben válogathattunk az árúban, most messze vidékre kell mennünk és készpénzzel kell fizetnünk a sok­kal silányabb árúért. A sertés- hiány lehet, hogy nemsokára máról holnapra olyan hűihiányt idéz elő a városban, amilyenre még nem volt példa. — A vidéken mindig lesz ser­tés. — Nem lesz mindig. És nem bizonyos, hogy a gazda minden körülmények között eladja álla­tait. — Valóban bekövetkezhetik. És hogy lehetne ezt a veszélyt megelőzni ? — Egy nagy sertőshizlalőval. (Öreg napszámos lép be. Egy kilő jőillatű kásáskurkát kap. Az ára egy pengő. Öt embernek elég lehet vacsorára. Szinte alázato- ran megy ki fizetés után. Mint aki ajándékot kapott.) — Oloső ez az »ärü.« — Olció. És tessék elképzelni, mit lehet egy kilón keresni, ha az mindössze egy pengő- A szük­séges élőállat mennyiségét már most is csak a legnagyobb ne­hézségek árán tudjuk beszerezni és bizonyos, hogy a helyzet ké­sőbb csak romlani fog. . . (A beszélgetést újabb jövőkés menők zavarják meg. A vevők persze nem tudják, hogy meny­nyi gond, virrasztás és aggoda­lom van beletöltve a 80 filléres felvágottba, amelyben benne van Trianon, a magas bankkamat­láb, a beszerzési és értékesítési nehézség, a konkurrencla és az az általános krach, amely egész Európa közgazdasági életét fe­nyegeti. Forgalom azonban min­denesetre van. Csakhogy ebben úgy szédül az iparos, mintha egy lavinában rohanna a lejtőn lefelé.) EGER Irta: Sajó Sándor. Két oldalt halmok, síkra lankadón, Kékfátylas Bükk fönn észak távolán. A völgy ölén a Líceum s a Dóm, Kövekbe szépült hit és tudomány. Mint anyakotló kis csibéire, Apróházakra sok torony vigyáz. Harangszó leng a tájon messze És minaretből néma ősi gyász. S mint zöld repkény az omló várfalon, A múlt porából új élet fakad : Új szőlőtőkék a hegyoldalon, Új háztetők a régi vár alatt. Szűk görbe uccák megkopott kövén Dicsértessékes palócnép tapos. A nagy piacon bronzszobor tövén Friss málna édes, gomba illatos. Amott a vár, ringatja keblén Dobó hírét s az alvó Gárdonyit. Alján a város, mint újult remény, Napfényben fürdik s szépet álmodik. (A neves költő egri tartózkodásának emléke a fennti vers, amely finom színekkel festi meg a város hangulatát és mutatja azt a szeretetet, amit Eger iránt minden fogékony lelkű látogató érez.) Pillanatfelvételek az egri kisipar helyzetéről A hentesmester.

Next

/
Thumbnails
Contents