Eger - napilap, 1931/2
1931-07-21 / 162. szám
2 EGEM 1931. július 21. A Csodab&r előadására átépítik a Városi Színház nézőterét ■sm Endreszt és Magyart III. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki a kormányzó. A kormányzó ma déli 12 őrekor félórás kihallgatáson fogedta a diadalmas magyar őcíánrepü- leket és sajátkezüleg nyújtotta át nekik a III. oszt. magyar ér- demberesztet. Ugyancsak ma jelentette a Jus- tioe for Hungary pilótáinak Heeg er Árpád, a német Ehrerlegion magyarországi ügyvivője, hogy a rend nagy-tanácsa mindkettőjüket a német becsületrend lovagjaivá nevezte ki. Endresz és Magyar ugyanis a háború alatt német csapattesteknél is teljesített szolgálatot s most a régi bajtársak megbecslésüket ilyen formában juttatják kifejezésre. Az Országos Testnevelési Tanács aranyéremmel tüntette ki a két pilótát. Hágában a német- osztrák vámunióról tárgyalnak. A hágai nemzetközi bíróság ma reggel megkezdte a német- osztrák vámuniós tervek felülvizsgálását a nemzetközi jog szempontjából. Különösen az osztrák kölcsön és a német jóvátételekre tekintettel revideálják a tervet, amely valőszinűleg a népszövetség elé kerül az őszi ülésszakban. 28 millió pengővel csökkent a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- forgalma. (MTI.) A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma 28.2 millió pengővel csökkent. E csökkentést a giróbefizetések és a váltőtárca állomány apadása idézte elő. Az érckéczlet lényegtelen változást tüntet fel. Az egyéb követelések és egyéb tartozások 1.2 millió pengővel csökkentek. Időjárás. Budapest, július 20. A Meteorologie! Intézet jelenti ma déli 12 órakort — Hazánkban az esőzés tegnap többnyire zivataros jellegű volt. Nagyobb esők inkább a Dunántúlon fordultak elő. A nappali felmelegedés vasárnap az Alföldön még elérte a 34 fokot. Ma reggel általában 17—18 fokot, a délkeleti részeken 24—25 fokot mértek. Budapesten ma délben 25* C. a hőmérséklet. Prognózis: nyugat felöl terjeszkedő hősüllyedós és esőzés (zivatar) várható. * Eger, július 20. A Meteorologie! Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 28'2 C, fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 15 4 0. fok. Ma reggel 7 órakor 214 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7543 mm. Gyenge északi szél volt. Eger, július 20. Az egri sziniszezon legnagyobb sikerének Ígérkezik a múlt budapesti évad legnagyobb sikerének, a Csodabár-nak előadása, amelyet e hét péntekén, szombaton és vasárnap tűzött műsorára a színház direkciója. Nemcsak a darab miatt, amely egyébként az utóbbi évek zenés darabjai között a legelső helyen áll, hanem a technikai kivitel miatt is, amely külön szenzációszámba megy. Az előadás ugyanis nemcsak a színpadon, hanem a ezinház egész nézőterén pereg le. Evégből eltüntetik a színpadot és nézőteret elválasztó zenészárkot s a nézőtér első széksorai helyére is bárasztalokat állítanak. Szombaton délelőtt 11 órakor a Kisasszony uccába hívták ki a tűzoltókat. Kigyulladt Szabó László földműves zsindellyel fedett házának teteje. A tűzoltóság Ruzsin F<reno parancsnok vezetésével azonnal kivonult és rövid idő alatt eloltotta a tüzet, amely 5—6 négyzetméternyi felületen pusztította el a tetőzetet. (A kis műhely ajtaja tárva- nyitva. A meleg miatt, amely ebben az árnyékban is közel harminc fokot mutatna, ha volna itt hőmérő. Ehelyett spiritusz- láng felett barna enyv fortyog egy széles cseréptálban. Egy ajtó, egy ablak: ez a műhely. És mindkettő nyitva. Az ajtót a mester nyitotta ki, az ablakot a trianoni nyomorúság. Nem is ablak ez, csak váza egy régi ablaknak. Ablakosontváz, alul papírral beragasztva, A modern famegmunkáló gépekből nincsen itt semmi. Két gyalupad, egy halom fűrész, véső, a sarokban kiszáradt kőizörűkő. A mester közel ötven éves. Valamikor keresett műbútorasztalos volt. Aztán jött a hadifogság. A hét év sok mindent elvitt abból, amit a fiatalság, szorgalom megmenthettek volna. A minden tekintetben kiváló szakember a külvárosba szorult, ahol a barokk egy egyéb fogalmak teljesen isA színház ilyenformán világvárosi mulatóvá alakul át i a hangulat fokozására szolgálnak majd azok a raffináll világítási effektusok is, amelyeket az ötletes rendező erre az alkalomra beállít. A közönség táncol a nézőtéren s még italokat is szolgálnak fel a bárpincéreknek öltözött színészek ; a dohányzási tilalmat erre az alkalomra a stíl- szerűség kedvéért felfüggesztik. A direkció mindent elkövet, hogy ezt a három estét feledhetetlenné tegye az egri közönség számára s olyen káprázatos toalettekben vonultatja fel ez az operettegyüttest, amilyeneket még az egri színházban sohasem látott a publikum. A kár jelentékeny. A tűzoltóság munkájának nagy része a ráctemplom védelmére fordult, amelynek zsindely teteje veszedelemben forgott az erős szélben. A negyértékű műemléket sikerült is megmenteni ez elpusztulástól. A tüzet minden valószínűség szerint az arra haladó gőzhengerből ki pattanó szikra okozta. meretlenek. És az egykori iparosművész most hiába próbál a borsón is szépet álmodni. Nem megy. Sem ez, sem az üzlet. Hiába a szorgalom is. A mester, aki valamikor segédekkel dolgozott és most egyetlen inas nélkül verejtékezik a mindennapi kenyérért, ezeket mondja liliputi műhelyében, amelyet valaha nagyüzemnek álmodott:) — Az a cipész, akiről tegnapelőtt írt szerkesztő űr boldog ember lehet. — Úgy látszik nem ismeri. — De keres tíz, húsz pengőt hetenkint. Tudja milyen sok ez ? — Hát annyit se keres ? — Annyit se. Én már megöregedtem. Egész életemben dolgoztam és most itt ebben a kis műhelyben azt érzem, hogy elhagyott az az egész világ. Nagyon magam vagyok. Sohasem hittem volna, hogy ötvenéves : koromra ilyen nyomorúság sza- ! kad a nyakamba. Az útihenger szikrájától kigyulladt egy Kisasszony- uooai ház teteje Veszélyben forgott a ráctemplom is. Pillanatfelvételek az egri kisipar helyzetéről Az asztalosmester. — Hát semmi munkája nincs? (A mester nem is falel. A falon poros deszkaszekrény csüng. Kinyitja. Rajzokat tereget az asztalra. Hálók, ebédlők. Székek, asztalok, szekrények. Ez már nem az egyszerű iparos munkája. A mesterben egy művész haldokol. Bütykös, munkában cserzett keze szeretettel simogatja széjjel a megsárgult papírlapokat.) — Tessék ezeket a papírlapokat megnézni.Én valamikor ilyen bútorokat csináltam. — Nagyon szép valamennyi. — Egy évig dolgoztam egy pesti bútorgyárban, aztán Bécs- ben és Münchenben voltam segéd. Nagy tervekkel jöttem haza. Ezerkilenozáztizennégyig még ügy látszott, hogy sikerülnek a terveim. Aztán jött a háború. Hadifogságba kerültem. Mire újra hazaértem, sem az üzleti élet, sem a munka tempója már nem felelt meg az én ízlésemnek. A felfogásomnak se. Idegen világ ez. Már nem is tudom, mit is keresek itt . . . Lehajtja a fejét. — Tessék idenézni. Most egy szétszáradt teknőt ragasztok össze. — Ez is munka. — Tudom. A többit azonban nem érti meg senki. Tudom, hogy más iparban is bajok vannak. D j seholsem lehet olyan katasztrófába a helyzet, mint a bútoriparban. Mert a cipő elszakadhat egy hónap alatt. Bútort a legtöbb ember csak egyszer vesz. És minden raktár túlzsúfolt. És részletre kínálnak minden ősz- szegban akár egy, akár három szobát. Amióta a közönség vá- sárlőképessége megszűnt, vergődik az asztalosipar. Építkezés nincs. Jő, még hogy szárazság van . . . — Miért? — Mert anélkül ez a szegény teknő nem repedt volna széjjel... — Dahát hogyan lehetne itt segíteni? Az asztalosmester egyszerre begombolkozik: — Én nem foglalkozom politikával. Nem is értek hozzá. Nem tudom . . . (Ezzel a méla akkorddal befejeződik a csendes diskurzus. Nem foglalkozom politikával... Milyen furcsa. Mintha élni se tudna az, aki nem foglalkozik vtle. És az asztalosmester nyomorúságából ránkszegeződik a kérdés: vájjon ugyanaz-e élet és politika?) — Leesett a szekérről, eltörte a karját. Sipkó István pásztói napszámossal bűzahordás közben a kocsi felborult. A napszámos a kocsi alá került, bal karját eltörte és más súlyos zuzódásokat is szenvedett.
