Eger - napilap, 1931/2
1931-07-19 / 161. szám
1931. július 19. EGER 3 Az is baj lesz az idén, hogy bő termés Ígérkezik a szőlőkben Beszélgetés egy szőlősgazdával, aki nem tudja hová tenni a borát. Eger, július 18. (Egy szépasszonyvö'gyi bor- ; házban, csendjs pohsrazá« közben született ez az intervju. Aki adja, megciigázoU, öregedő él nagyon fáradt ember, és hatvan esztendeje hajlong a barázdák, ban. Mostanában már gyakran botlik éi nehezen várja a halált. A tágas borházbaa úgy kong a hangja, mintha sírból beszélne. Amit mond, annak is halottas íze van.) — Nehéz esztendők járnak, uram ! Micioda »or, hogy az em bér zúgolódik, ha*az Isten megáldja a két keze munkáját? Pedig lássa, most ekárkit kérdezne meg Bzt mondaná: bárcsak ne lenne ilyen termés, mint aminő Ígérkezik. O yan ez, mintha ál modná az ember, vagy rontás lenne raj unk. Most úgy fordult a világ szekere, hogy panaszkodni kell mindenért, ha jő, ha rossz. Mic:oda esztendők ! — Lássa uram, ott vannak a hordók. Tavalyi bor van bfnnük, majdnem hogy híjjá nélkül Csak annyit ürültek, amit magúik, a családom, meg a jőembareiai megittunk belőlük. Ha el akar Minden szombaton táneestély a KORONÁBAN. tam adni, ku'yának se ke-llett Pedig jő bor. Izer, erős Most jön az ősz, gondoskod i kell az áldás betakarításáról. Hely sa lesz, ahová tegyem a tzspen ígérkező termést. Nircs hordóm. Nasa is lesz. Egy liter borért 12 fillért adnak, a hordó liter ja 10 fillér. Kétszer annyi mudom lesz, mint tavaly,ha eladom az óbort éppan hogy hordót vehetek az árén, — a két fillérből meg fizessem az 8dőt, munkáltatást, éljek a családommá), ruhézkodjak. Ha tudok. D i leh6t e? (Meghajlik a feje és szomorú, kusza őtz b jusza úgy rácdul meg, mintha sírna. Hallgat ke vasét és számét elereszti a földön. Ciizmája sarkával ábrákat kar col a borház földjén.) — Ki kéne folyatni a boromat az uccára,Árokba kéne ereszteni, hadd igyák a kutyák. Hová lesz az ember verejtéke uram? Hát caak ennyit ér a munka? Esztendők keserves igájával szerez tem valami:, B leöreg^dtem,meg rokkantam miatta. Da őrültem. Az enyém volt a föld, a maga méra hullott a verejtékem. Most meg úgy jön a sor, hogy szégyellem, amit tettem, meg azt látom, hogy hiábavaló. — Volt ez így máskor is, még a háború előtt egyszer. Kiöntöttük az óbort, mert az uj jobbnak ígérkezett,tok volt. Da akkor, akkor, — más volt az uram. Úgy adtuk el a termést, ahogy akartuk. Nem veszítettünk rajta. — Hátha árosabb lesz az idén a bor? Megváltozhatnak a viszonyok. — Nem hiszem én azt öcsém. Nem hiszek én semmit. Esztendők óta mindég evvel biztatnak. Majd, majd. Da lesz-e, aki megéri? Morad-e még addig valamink? Most, ha úgy áldja meg az Idén a munkánkat, ahogy mutatkozik, még tán ronzakb lesz a helyze*. Sok lesz a bor, még annyit se adnak érte, mint eddig. Elpusz'ulunk uram, tönkremegyünk. Koldussá ver bennünket az élet. (Elhallgat. Él se beszélek. Minek? Lehet itt mondani valamit? Van vigasztaló beszéd? Itt össze lehet nézni ezzel a szür- kehaju öreggel, a ki hatvan esztendei munka után csak legyin- teni tud már ős várja a halált. Össze lehet cézri és bólintani egy keserűt. Ét meginni még egy kőrömpróbás pohárral, hogy ne vesszék kárba a jőverejtékű munka gyümölcse. M g hogy fe lejtkezzünk egy kicsit. Mir, jő a bor és bell a felej'és manapság mindenkinek ) Dévényi Nagy Lajos. Ä polgármester felhívása a hadviseltekhez. Egtr, július 14. Az eztréves határokért vívott küzdelmek emlékére Magyar- ország Kormányzója 1929. május 26.-án »Háborús Emlőkőrem«-et fe lapított, mely emlékérem Hazánk legnagyobb küzdelmeire emlékeztető jelvény, látható jele az összetartozandőságnak és dicső emléke a közösen elviselt szenvedéseknek. A Háborús Emlékérem nyílt elismerés azok számára, akik az elmúlt világháborúban, vagy az azt követő forradalmak alatt akár fegyverrel kezükben, akár egyéb módon szereztek érdemeket, vagy hoztak áldozatot a Haza védelmébar. Ezen emlékérem a régi ismert hadiáréin miatájára azt a hazafias célt szolgálja, hogy »zen jelvénnyel legyenek feldíszítve mindazok, kik Hazánk legviharosabb korszakában miit katonák küzdöttek, vagy pedig polgári állásban, vagy alkalmaztatásban közvetve a hidrákéit sereg — t így hazánk érdekeit — szolgálták. Ugyancsak igényük van az emlékéremre a hadiözvegyeknek, a hadiárvfiknak (legidősebb fiú), továbbá azon hozzátartozóknak, kiknek családfenntartója, vagy közvetlen egyes leszármazottja ez 1914—18 évi háborúval kapcsolatban szenvedett hősihalált. Kivételesen igényük van erre a díszes jelvényre azoknak is, kik a forradalmak alatt önfeláldozó hűséggel, ezeréves hagyományainkban gyökeredző nemzeti eszményeinknek lelkes harcosai voltak. Felhívom tehát az igényjogosultak figyelmét ezen országos jellegű, a hazafias áldozatkészség és nemzeti öntudat ébrentartása éi fejlesztése szempontjából oly fontos akcióra, hogy mindazok, bik az érem adományozását még nem kérelmezték, eziráiyú kérelmüket a polgár- mesteri hivatalnál terjesszék elő. Eger, 1831 júi. 7. Braun Károly polgármester h. Vezérképviselet : RÉVÉSZ ERNŐ és Társa Budapest, V., Nádor ucca 30 * Ha Budapestre utazik, első útja legyen a fényesen átalakított és kibővített Hungária Fürdőbe (Budapest VII, Dohány ucca 44.) menni. Ott már reggel 5 órakor nyitnak és P40 pengőért nemcsak megfürödhet, hanem jól meg is reggelizhet. Hogyan kezdődött a világ gazdasági válsága Ma, a gazdasági válság legsúlyosabb óráiban nem lesz érdektelen, ha néhány szóval reá mutatunk a világkrach kezdetére s főbb vonásaiban vázoljuk a legújabb események előidéző okait. Három évvel ezelöP, 1928- ban és még a rákövetkező évben is tomboló hossz uralkodott a világpiacon. Ebben az időszakban minden sikerült, mindenkinek érdemes volt vállal kozr>Í9. Alig telt el azonban bét esztendő, a világ beane van a legfeketébb bilsor.ban. A virágKávé, tea szaküzlet Meinl Ggula rt. Lerakat: Jókai u. Tel. 228. zó vállalatok helyét bid g kémények és munkanélküliek milliói jelzik, nitcs tőke, nioci vállalkozás. Mi történt? Vagy mi módon történt bt, a tit itt ránk bőny- szet í lenek ? A Népszövetség gazdasági bízott sága a nemzetközi kereskedelemnek és a nemzetközi tőkeáramlásnak adatain keresztül igyekszik ennek a problémának végére járni. Nemrégiben közölte erre való kimutatásainak és adatgyűjtésének első kötetét és most küldte szét a második kötetüt a nemzetközi fizetésekre vonatkozó megáll piláfokkal. Eszerint 1928 ban az Észak amerikai Egyesült Államok 1059 millió dollárt helyeztek ki idegen állaniokbin, 1929-ben már ciak 213 milliót tett ki ez az összeg. Anglia 1926 ban 26 millió dollár tőkét vont el idegen államoktól, annyit tett fizetési mérlegének aktiv egyenlege, 1927- ban azor ban már újra hitelező állammá lett: 481 millió dollár. 1928-ban 666 milliót és 1929 ben 671 milliót helyezett ki. Ez az összeg azonban 1930-ban egyszerre 189 millió dollárra hanyatlik. Franciaország 1927-ben 503 millió, 1928 ban 234 millió forgótőkével járult hozzá a világgez- daség tőkeszükségletének átlátásához, 1929 ben egy<zerre nemetek megállt tőkekivitele, hanem fizetési mérlege 28 millió aktívummal zárult. Ekkor iodult meg aranyhalmozása, amely azóta olyan szédületes eredményekre vezs’ett nemciak a franoia aranygazdaság, hanem a világ elszegényedése terén is. Svájc is a világ tökebölciönzö állmainak sorában szerepel, bár A TÖKÉLETES LÉGY-ÉS ROVARIRTÓ!
