Eger - napilap, 1931/2

1931-12-24 / 291. szám

ft HÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGF HÓNAPBA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAIÍARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: XLII. évfolyam 291 szám ♦ Csütörtök # Eger, 1931 december 24 A város lakosságának tíz százaléka kapott élelmiszert az inségbizottságtól 600 utalványt már szétosztottak az ínséges családok között, 200 utalvány holnap kerül kiosztásra. — Lisztet, zsírt, burgonyát, sót, babot kapnak utalvány ellenében a nyomorgók. Eger, december 23. A Hedry Lőrinc dr. főispán kö­rültekintő vezetése alett működő imégbizottafig most tetőzi be azt a négy szociális munkát, amely e hőnep elejétől fogva állardő tempóban tart az ínségetek fel' segélyezőiére. Megkezdődött az ínséges csa ládok között az élelmiszerutal­ványok kiosztása. Kedden hatszáz der»b utalványt kézbesítettek ki, csütörtök folya­mán újabb 200 utalvány kerül kiosztásra. Nyolcszáz családnak ad tehát kenyeret a hatóságok é* a tár­sadalom áldozatkészsége a sze­retet ünnepén. A családok java­része többtagú, úgy hogy kétezerre tehető azoknak a szá­ma, akiknek élelmiszert ad az in8égbizott8ág. Az utalváDyrecdszer mellett állandóan működik a gyermek- étkeztetési akció, napi 500 adag­gal és a népkonyha, ahol 300 felnőtt kap ebédet naponta. Ezek szerint a város lakosságának tíz szá­zaléka jut természetbeni se­gélyhez. Ezenkívül a hadirokkantai, hadi­özvegyek között bakancsokat is osztottak szét s rövidesen a sze­gény iparoitanoccok is kapnak lábbelit. Minden nyoscorgő család há­rom utalványt krpott egy hó­napra. Az utalványok ellenében a család nagyságához márt kü­lönböző adagban lisztet, zsírt, burgonyát, sót és babot kapnak az Ínségesek, Hedry Lőrinc dr. főispán gon­doskodott arról is, hogy az élelmi­cikkek megfelelő helyről kerül­jenek az akció rendelkezésére. Az arra rászoruló iparosokon, kereskedőkön akart segíteni, a- tnikor a szállítást az Ipartestület megfeleld szakosztályain keresz­tül bonyolítja le, ahol is a hely­zet teljes ismerete alapján adják ki a megrendeléseket. Da gondoskodott ez inségbi- zottság arról is, hogy senki visz- szaélést ne követhessen el. Ket­tősellenőrzés őrködik azon, bogy bárki is kétszeresen részesüljön segélyben, ami tekintve ez ak­ció anyagilag korlátozott kere­teit, az összeség rovására menne. A városházán kartotékat állí­tottak fel az ínségesekről, aki­ket a negyedmesterek, szegény- gondozók és a rokkantak veze­tősége írt össze, vagy szemé­lyes jelentkezéskor kihallgatás útján vettek fel a segélyezendők közé. Ezenkívül az utalványok­nak névre szóló támlBpjsi van­nak a főispáci hivatalban, ame­lyeken a segélyezettek elismerik az utalvány átvételé*. A Szavatossági Bank 25 millió pengő erejéig vállal garanciát a vidéki intézetekért Aggódva várják a gazdák a »fehér karácsonyt.« A tartós és erős 15 fokig ter­jedő száraz fagy nagy aggodal­mat kelt a gezdaközönség köré­ben. Hőtakeró nem fedi nálunk még sehol sem a vetést. Türel­metlenül várják a gazdák a »fehér karácsony» eljövetelét. A prognózis máris kisebb havazást jelez. Az egri Keresztény Iparoskőr k ült úr- délutánja. Az egri Keresztény Iparoskor nagy sikerrel tartotta meg leg­utóbbi kultúrdélutánját. A mű­sort az Iparoskőr zenekarának nívós játéka vezette be Szabó Imre karnagy vezényletével. Füstös Emmi egy monológot adott elő bájosan, Ivády Gyula és Orosz Sándor pompásan ösz- szetanult hegedű - kettőse han­gulatosan emelte a prograramot A kuliúrdélután érdekessége az egri jogakadémia ifjúságának szereplése volt. A társadalmi összefogás, a tudás terjesztésé­nek életrevaló elve szólította pódiumra a főiskola fiatalságát, amikor világos fejtegetéssel ko­moly felkészültséggel állt az idő­szerű kérdések megoldásának szolgálatába, htufeld Béla jog­hallgató »Munkabér és gazda­sági válság«, Bárdos Ferenc joghallgató <A kapitalizmus és kézműipar« címen tartó t elő­adást a közönség nagy figyelme melieit. Ifj. Böck Sándor jog­hallgató néhány sikerült, saját szerzeméDyü magyar dalát éne­kelte el saját zongorakisőrelé- vei. Zsigmond Kálmán a «Mo­soly országa« egyik dalbetétjét adta elő igen szépeD. Nagy tet­szést aratott Sipka Gyula trom­bitaszólója, aki Kacsőh: János vitézéből adott elő részleteket. Az Iparoskor műkedvelői ezután szinrehozták a Vilz tanár úr cí­mű egyfelvosásos“, amelyben Törő Manci, Füstös Emmi, Gyu­lai Piri és Bodnár Flórián sze­repeltek nagy rátermetiséggel. A műsorszámok előtt Lanther János konferált, jóízű, természe­tes komikumával kacagtatva a nagyszámú közönséget. A Szavatossági Bank keretei­nek kibővítése és a vidéki inté­setek részesedésének befizetése folyamatban van, úgyhogy ez intézmény munkásságának meg­kezdése a legrövidebb időn belül várhBtő. Az 50 milliós alaptőke lO'/o-i, a befizetett 5 millió pan­gót veszteségi alapnak tekintik, '* egyébként pedig felerészben a fővárosi, felerészben a vidéki intézetek számára 25—25 millió erejéig fog szavatosságot vállalni az űj intézmény. A vidéken első­sorban a városok és községek­nek adott hiteleket fogják mobi­lizálni, ami lényegesen nseg- könnyebbíti mßjd a vidéki pénz­intézetek helyzetének javulását. Az infláció körül hullámzik a vita. Vannak, akik a gazdasági válság meg­oldását ettől remélik, sőt a kö­zönség egyrésze is e felfogás felé hajlik. Azt hiszik, hogy nálunk kevés a pénz és hogy mindjárt jobban mennének a dolgok, ha a bankjegyeket szaporítanák. Ezt a kérdést egy ismert köz­gazdasági szaktekintély az aláb­biakban világítja meg: A pénz- mennyiség növelőre maga után vonná a pénz ériékének, vagyis vásárlóerejének sokkal nagyobb mértékben való csökkentését, ami önmagában lehetetlenné tenne minden gazdasági és üzleti szá­mítást. Termelő és fogyasztó, kereskedő ős iparos, gazda, la­tékor és fixfizetőies alkalmazót*, munkás, adós és hitelező egy­aránt károsodnának az infláció­tól és senhisem tudná, hogy mennyit ér a vagyona, mert az a pénzérték, amelyben vagyona kifejeződik, nepről-napra válto­zik és epad. Magyarország már végigszenvedte az iafláciő csa­pásait. Mindenki szegényebb lett, a töke megsemmisült. A nyug­díjak és fizetések egyik napról a másikra elolvadtak és senki- sem tudta elsején, bogy egy hét múlva mit és mennyit vásárolhat ms jd munkájának gyümölcséből. Az inflációval is úgy vagyunk nálunk Magyarországon, mint a koamuaizamsiel. Már megkós­toltuk egyszer mind a kettőt éa kiábrándultunk őrökre belőlük, mert a saját bőrünkön tanultuk meg, hogy egyformán súlyos betegséget jelentenek. Az inflá­ciótól segítséget vérei gazdasági és pénzügyi bajokra, csak oly esztelenség, mint a boissvizmus- től remélni az emberiség sorsá­nak jobbraforduíását. De nem elegendő egyszerűen elvileg kijelenteni, hogy nem akarunk infláció*, mert ezzel az elvi elhatározásunkkal még a gyakorlatban nem valósítottuk meg azt, hogy ne is lehessen infláció. Valutapolitika, hitelpoli­tika, kereskedelmi politika e cél szolgálatába állítandó és ez ez infláció elleti küzdelem egész kormány program] s. Legfonto­sabb védelmi eszköze az inflá­ció elleni küzdelemnek éppen az a d8viz8gazdálkodás, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents