Eger - napilap, 1931/2
1931-12-23 / 290. szám
a hä 10 FILLER ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. --EGYNEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.—KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : XLIL évfolyam 290 szám * Szerda ♦ Eger, 1931 december 23. A katolikus Iskolák fenntartására buzdít az Érsekfőpásztor karácsonyi pásztorlevele Ä magyar moratórium j híre Párishan. Az a hír, hogy a magyar kormány a legközelebbi napokban részlege« moratóriumot fog igénybe venni, valőiéggal bénitólag hatott a párizsi tőzsdére. Páriában az a meggyőződé*, hogy a moratórium ténye egymagában nem igen változtat Magyarország pénzügyi helyzetén. Úgy értékelik a magyar moratóriumot, mint a világon uralko- dő pénzügyi rendetlenség újabb jelét és annak a bizonyítékát, hogy a nemzetközi bizalmi válság még jobban kiélesedett. Képeket sorsolnak ki a Rónai-Veres kiállítás látogatói között. A néhány nappal ezelőtt meg- nyílt Rónai és Veres festőművészek kiállítását igen sok érdeklődő nézte meg s gyönyörködött az ott elhelyezett alkotások szépségében. A kiállítás rendezői most értékes ajándékkal akarják meglepni karácsonyra a kiállítás látogatóit. Képeket sorsolnak ki a kiállított művek közül éa szerencsés esetben a képek meg- tekintői értékes ajándékot szerezhetnek maguknak. Minden látogató kap egy számozott «sorsjegyet«, méllyel részt vesz a kiállításon. A húzás csütörtökön délben lesz. Szétroncsolta kezét a sajátgyártmányú »fegyver« Könnyen végzetessé válható gyermekszerencsétlenség áldozata lett egy 14 évse vattai fiú: Hor- nyik Miklós. Elhatározta, hogy puskát fog gyártani. Szerzett is egy félméter hosszú és 12 mili- méter kaliberű vascsövet, amit puskaporral töltött meg. A cső egyik végét kőccal tömte tele, a másik végébe pádig egy riasztópisztolygolyót szorított. A meggondolatlan gyerek ezután balkezébe fogta »fegyverét«, majd meggyujtotta a riasztó- golyót. A következő pillanatban a különös fegyver hatalmas detonációval felrobbant, a vascsövet darabokra tépte s a robbanás ereje Hornyik Miklós balkezének két ujját tóból leszakította. Eger, december 22. Most jelent meg az Érsekfőpásztor karácsonyi pásztorlevele. A pásztorlevél éles judi- ciummal foglalkozik a katolikus nevelés és tanítás mai helyzetével és jövőjével. Az Egyház akaratának végrehajtó közegeitől el kell várni, hogy lelkipásztori tisztükben lelkiismeretesen eljárva, a különböző rétegekkel való közvetlen érintkezésükben gyümölcsözőkké tegyék a kezeikre bízott tanokat, amelyektől eltérve, magunk idézzük elő a bajt és nyomort, azokhoz visszatérve a jobb jövő előfeltételeit alkotjuk meg. — Nem lehet kétséges, hogy az üdvös tsnok nehezebben vernek gyökeret azok lelkében, kik rövidebb-boeszabb életet abban az eszmekörben töltöttek el, mely a mei leromláshoz vezetett s már annak a mételynek hatása alatt is állnak, mely sok lelket azzal mérgezett meg, hogy a bajok csak a létező társadalmi rend felborításával szüntethetők meg. Azonban a krisztusi tanok átalakító erejében bízó lelki vezetők nem mondhatnak le a reményről, hogy az odaadó, mindent legyőző apostoli munka megnyitja a megtévedt lelket a hitnek. — Nagyobb reményű éa mesz- szekiható munka nyílik ott, hová Pápa ö Szentségének a nevelésről szőlő Encyklikája az írás eme szavaival utal: Balgaság van kötve a gyermek szívéhez, de a fegyelem vesszeje elűzi azt.» (Péld. 22. 15.) és arra tanít, hogy a gyermekkortól kezdve az elme isteni tanokkal töltendő el. Az Egyház nevelői joga mellett fennáll a szülőknek gyermekeikre vonatkozó azzal a kötelezettséggel nyert joga, hogy nevelő és fegyelmező munkájuk összhangban legyen azzal a céllal, melyért Isten kegyelméből a gyermeket nyerték. A szülők ezt a jogukat minden sérelemtől megóvni tartoznak, amiért gyermekük számára csak olyan iskolát tarthatnak alkalmasnak, hol a keresztény tanítást és nevelést biztosítva látják, elvonják j pedig onnan, hol a vallástalan- ság mérgét szíhatnak magukba. A napjainkat súlyosan terhelő gazdasági bajok, melyek a közterhek viseléséi megnehezítik, e tekintetben is veszélyt rejtenek magokban, mely itt-ott jelentkezik is. A teljesítőképesség megfogyatkozása megzavarja még a jobbérzésüeket is annak megítélésében, mi tekintendő elmu- laszthatatlan elsőrendű feladatnak ; s a tájékozatlanok leikéig űtat tör magának a léhák vagy éppen rosszakaratűak által támasztott mozgalom az egyház- közösségi iskolák feladására, melyet a vallásos elődök a hit és faj fenntartásának érdekében minden időkre áldozattal létesítettek. Arról nem esik sző, hogy milyen Erkölcsi kárral járna ez s mily állandó sérelmet képezne, ha a szülők iskolájuk feladásával arra többé befolyást nem gyakorolhatnának, egyedül az a hamis kilátás állíttatik elébök, hogy feladva saját katolikus iskolájukat, megszabadulnak a fenntartási terhektől, mintha bizony az államhatalom, mely ez iskolát nem adhatja fel, nem az általuk is viselendő közadókből tartaná fel azt. A megtévesztett népet felvilágosítani, megfontolatlan elhatározásoktól visszatartani a lelkipásztorok elmulaszthatatlan kötelessége. Meg kell győzni őket arról, hogy az iskola nem állhat ellentétben a családdal és Egyházzal, hanem mind a kettővel megegyezőié kel). A Pápa Ő Szentsége eme mélyreható intelmének érvényt kell szerezni az egyházközségek szervezeteiben, melyeknek állásfoglalása a közvélemény kialakítására nsgy befolyással van. Innen kell kiindulni a katolikus iskola fenntartása, valamint annak feladását sürgető izgatás ellensúlyozása érdefcébeu megír dítanőő mozgalomnak, melynek irányítása az idők izgatott közhangulatának megfelelő mélyrehatóbb és kitartó munkát követel. Ha ez a munka a lelkeket meghódítani képss meggyőző erő hiánya, vagy egyéb fogyatkozás miatt sikert nem ér el, « az iskolát az Egyház elveszti, ezzel elvész a legtermészetesebb tataj, melyen az új nemzedék a jobb jövő előkészítésére megszervezhető. Ellenben ha sikerűi a katolikus iskola nemzetmentő hivatását a hőzmeggyőződésbe beolvasztani, joggal elvárható, hogy a katolikus iskola alapján, a válságos idők által fokozott buzgalomra hevített egyházi férfiak ■ alkalmazottak lelkes köz- réműködésével öntudatos katolikus élet épüljön fel, a katolikus testvériség, összetartás, egymás támogatásának önzetlen törekvése legyen uralkodóvá s mindannak helyébe, ami eddig a katolikus szellem megnyilatkozását sajnálatraméltóan akadályozta, a nsgy katolikus tömegek hitüknek megfelelő szellemben s erővel jussanak szóhoz az ország tortának intézésében. Az iskolából kell ennek kiindulnia, ahol tiszta és fogékony leltekbe oltható be s szilárd gyökeret verhet az öntudatos katolikus életelv, mely legfőbb biztosítéka az életviszony ok jobb • ratordulásának. Öregek és fiatalok. Végzete« baj származna abból, ha a fiatal nemzedék lelki éa világnézeti adottságból eredő különbséget az öregekkel szemben ellentétté fokozná akár a meghasoclásra spekuláló felforgatás, akár az öregeknek a fiatalokkal szemben tanuuíott zárkózottsága. A fiatal nemzedék felfogásban és gondolkodásban sokkal messzebb távolodott apáitól, mint ahogy általában ez a történelmi korszakokból megszokott jelenség. Hogy az öregek és fiatalok között most mélyebb szakadék tátong, mint normális viszonyok között, ezt javarészt az élet ütemének gyorsulása s nagy elváltozások magyarázzák meg. Hogy a fiatalság igazságosabb, emberségesebb társadalmi rend után sóvárog, hogy álmai és vágyai vannak, ez nemcsak nem hiba, hanem az emberiség előrehaladásának szükséges feltétele. Kétségtelen, hogy a fiatal nemzedék zöme a keresztény én nem-
