Eger - napilap, 1931/2
1931-12-11 / 280. szám
aeä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. —TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: JLLII. évfolyam, 280 szám * Péntek * Eger, 1931 december 11, Magyar búza, magyar élet. Népünk életnek nevezi búzán* kát és méltáD, mert ezideig gabona termelésünk jelentette a magyar életet. A világháború sarkából fordította ki a világot, az utána következő gazdasági bajok reménytelenné tették búzánk torsát és így szomorú lett a magyar élet. >A magyar búza sorságról tartott előadást Farkas Béla II. éves joghallgató szerdán délután a Jogakadémiai Kör szokásos vitadélutánja keretében. Kiválő szerkezeti felépítésű, élvezetes előadásában bevezetésül visszapillantott a búza történeti múltjára. Ismertette az amerikai és orosz búzatermelést. Továbbiakban áttért a magyar viszonyok ismertetésére. Búiánk szomorú elértéktelenedésének okéit elsősorban a világháborút követő békék lehetetlen intézkedéseiben állapította meg. Másik btj az, hogy a világpiacot elárasztotta az olcsón és roppant tömegben termelt orosz és amerikai búza. A belső kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban rámulatott azokra a mulasztás okra, melyeket ezen a téren elkövettek. A boletta elhibázott és célt tévesztett eszköz volt. Az úgynevezett »üvegházi ipar« túlzott pártolása a mezőgazdaság rovására történt. Kiviteli lehetőségek helyett kiviteli leheilensé- geket teremtettek. Megoldásul az intenzív mező- gazdaságot, de nem a kizárólagos gabonatermelést sürgette. Ajánlotta az állattenyésztést, hús- konzervgyártást és így kivitel céljára gyümölcs termelést, gyű- mölcskonzerv előállítására. Végül pedig megfelelő pi*c megteremtését. Az aUpos készültségről tanúskodó előadást a hallgatóság nagy tetszésnyilvánítással fogadta. — Élénk vita indult meg és a fájón aktuális kérdőihez értékesnél értékesebb hozzászólások hangzottak el, az orosz dumping- ről, bolettáről, a búzaepakuláciő káros hatásáról, mezőgazdasági iparról, vetőmagnemesDésről stb. Sveicer Márton, dr. Csepreghy László, Serényi Márton, dr. Schönvitcky Bertalan, Bárdosé Ferenc, Acsay Ferenc, Jencsik Gyula, fejtegetései kapcsán. Végül dr. Urbán Gusztáv professzor fejezte ki elismerését és buzdította a jogász-ifjúságot további munkára. Petro Kálmán dr. a szeszlőzés érdekében interpellált a Ház tegnapi ülésén Éles bírálatot mondott a szeszkartell manipulációiról. Eger, december 10. A képviselőház szerdai ülésén Petro Kálmán dr. interpellációt intézett a földmívelésügyi miniszterhez a bornak szesszé való kifőzése érdekében és közben kemény bírálatot mondott a szesz- kartel mesterkedéseiről. Az interpelláció a képviselöházban minden oldalon nagy tetszést aratott s nemcsak a szölővidékek többi képviselői, hanem a parlament komoly politikusai is magukévá tették az abban foglaltakat. Az interpellációra a délutáni ülécen került sor. Csodálkozom, mondotta, Petro Kálmán, bogy a pénzügyi államtitkár úr nincs itt. — Amikor az ipari szeszkartell látta, hogy a bor ára zuhan, jónak látta leszállítani az árat és megakadályozta a bornak szesz- szé való feldolgozását. Képes volt megölni a mezőgazdasági szesztermelést is, ctakhogy borból szeszt ne főzessenek ki. — Nem jutott eszébe az államtitkár úrnak, hogy mi lese a nyolcmillió hektoliter borral és mi lest nyolcszázezer nyomorgó ember életével. Kun Bála : Ez a kartelek panamája! (Zaj.) Petro Kálmán: A szeszkartel- nek még mindig maradna egy csomó nyeresége, ha négyszázezer hektoliter bor kifőzését lehetővé tennék. Javasolom, hogy a fogyasztási szeszt csak borból lehessen előállítani 1 Engedjék meg, hogy borból harmincezer hektoliteres szeszt lehessen előállítani. Az ipari és a mezőgazdasági szeszkartel fejedelmei holnap azt fogják kívánni a 33-as bizottságban, hogy a motalko árát a kormány emelje fel. Pedig a mezőgazdasági szeszgyártás ennek sem élvezhetné az előnyeit. Ezen csak az ipari szeszkartel kereshetne újabb összegeket. Jellemző a szeszkartel aránytalan jövedelmére, hogy Gichwindt-gyár kétmilliőkilenc- százezer alaptőkével az elmúlt évben hivatalosan közel kétmillió p=mgő nyereséget mutatott ki. Pedig ez egyike a kisebb szeszgyáraknak. — Egerben a legkatasztrófáli- sabbak az állapotok. Iskolásgyermekek illuminált állapotban mennek Iskolába, mert reggel a szó legkegyetlenebb értelmében bort kávéznak. (óriá*i zaj.) Az én vidékemen négy ötezer család nyomorog. Az egri szőlőbirtokosok nyolcvan százalékban őt holdon aluli szőlősgazdák, akik földjüket felesbe kiadták. A munkás egész nyáron dolgozott és csak most ébredt rá arra, hogy nincs eladási lehetőség. Ezerszámra nyomorognak az emberek kenyér nélkül. Eger lakosséga kétségbeesésben él. Lázár Miklós : A Hegyalján is igy van. Kun Béla: Mindenütt igy van ! Petro Kálmán: Tessék a szőlőtermelő vidékeknek, igy a városoknak is, a nyomorgók számarányához képest búzát adai, mint ahogy az a vármegyékben is történik. Ivády Béla földmivelésügyi miniszter kijelentette az inter- pslláciőra, hogy nem akar elébe vágni az intézkedéseknek és ezért most végleges választ nem adhat. 5000 uj bányászt vettek fel a szénbányák. A külföldi szén kirekesztése nemcsak arról tett bizonyságot, hogy a magyar szén is alkalmas a háziíűtésre, hanem a munkanélküliség enyhítéséhez is hozzájárult. *A Külföldi szénzárlat elrendelése őt* a magyar bányák mintegy 5000 bányászt vettek fai. A családi?gokkal együtt tehát 20.000 essbar jutott ily módon kenyérhez. A töprengés. Magunkba hullva órákon át spekulálunk, hogy mi lesz velünk, társaságba verődve éjszakákon át töprengünk az ország sorsán, a világpolitika alakulásán, — nem véve észre, hogy a gondolkozás, a töprengés már nem eszmeváltás nálunk, hanem narkotikum, amely megmérgez, legyöngít, megrontja egész szervezetünket, főleg áilandő bódulatával okoz rettentő károkat. Hogy hol tartunk a bódulatban, arra élénken fényt vet az az ártatlannak látszó elszólás, amely- lyel mostanában oly gyakran találkozunk : majd minden nap halljuk egész egyszerű emberektől, föld míveseitől, tisztviselőktől, boltosoktól, hogy hát ha én miniszter lennék, aszonda- nám. . . és aztán következik, amit az illető kitöprengett. Jóságos Isten, hol tartunk, amikor egészen egyszerű emberek fantáziája igy kiszínesedik, bevonul oda a miniszteri lehetőség. Ebbe a hatalomba állítja be megát, igy beszél, így ad elő olyan programokat, melyet teljesen távolesik pályájától, a társadalomban tényleg betöltött szerepétől. És az ilyen önmaga képességeit, szerepét túlbecsülő, töprengésbetege nem ritkaság, százezer a számuk. A töprengés következménye, a sok gondolkodásé a világ dolgai felett a kór, mely pusztít. A nyomortól megfertőzött élet spirohétája a töprengés, mely a szervezetet szétrombolja, s eljuttatott ide, hogy az egyszerű emberek nálunk a beszélgetésekben magukra terítik az állam* fárfiság palástját néhány percre, őréra és úgy adják elő mondanivalójukat. Nagy baj az, ha egy nép a töprengés szenvedélyében eny- nyire jut, mert egyrészt zavarokat okoz az egyénnél az élet rendes menetében, másrészt súlyosbítja a bajokat. Az ember, aki sokat töpreng a dolgokon, amelyeknek keresztülvitelére legalább is miniszternek kell lenni, a maga kicsiny világát, teendőit elhanyagolja, — azt bizonyosan rosszul csinálja, sokat hibázik. Mert a boltosok, földmívelők, iparosok,' szellemükkel dolgozók
