Eger - napilap, 1931/2
1931-11-26 / 268. szám
arä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.—KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : XLII. évfolyam 268 szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1931 november 26, Megalakult az Egri Katolikus Legényegylet Kolping-dalköre. Tegnap ette, «zent Cecilia napján új hajtása nőtt az egri dal- kultúrának. Ünnepélye* keretek között megalakult az Egri Katolikus Legényegylet kebelében mesterekből é* segédekből a Kolping-dalkör. Kedden este 9 érakor ünneplőbe öltözött mestereké* iparos- segédek gyűltek össze a Legény- egylet egyik termében, hogy valóra váltsák régóta ápolt vágyukat, megtartsák dalkörök alakuló gyűlését. A fiatal dalegylet bevezetőül elénekelte a legényegyleti jeligét s egy nehéz műdalt ambiciózus karnagyuk, Kóbor Antal zenetanár vezényletével. Vitéz Subik Károly egyleti elnök emelkedett ezután szólásra s az egyesület vezetősége nevében szeretettel üdvözölte a Kol- ping-testvériség legfrissebb hajtását s buzdította a tagokat a komoly, kitartó munkára. Köhler Imre részletes jelentésben számolt be a dalárda megalakulásának körülményeiről és ismertette a dalkör alapszabályainak tervezetét, melyet egyhangúlag elfogadott az alakuló közgyűlés. Az uj dalosegyesület neve Kolping Dalkör lett. Elnökké nagy lelkesedéssel vitéz Subik Károly apátkanono- kot választották meg, míg a tisztikar többi tisztségeit a következőképpen töltötték be: társelnök Kumer István, elnök Vá- lent Gyula, alelnök Tóth Imre, titkár Köhler Imre, szertáros Odry Gyula, választmányi rendes tagok: Vass László, Pál Béla, Frankó Endre, Odry Dániel, Kaiser Ferenc, Nagy László, póttagok: Roizkos Kálmán, Toldy József. A megalakulás és választás után a tagok letették az egyleti zászlóra a fogadalmat, szerete- tet és hűséget fogadva az uj egyesületnek. Végül nagy precizitással s a részletekbe is bemenő művészi kidolgozással két dalt énekelt el a fiatal dalkör. Az egyesület megalakítása, a tBgok összetartása és betanítása a fáradhatatlan buzgalmu Kóbor Antal zenetanár nagy érdeme. Kállay Miklós államtitkár búzajavasiata hatalmasan fellendítené állattenyésztésünket Évi gabonafölöslegünket 7 millió mázsáról 3 millió mázsára csökkentené, minek következménye a gabonaárak emelkedése lenne. Eger, november 25. Hosszas stagnálás után gazdasági helyzetünkben hajnalo- dást jelent az az invenciőzus terv, amelyet dr. Kállay Miklós ny. államtitkár az egységeipárt agrárblokkjának ülésében tartott nagyhatású előadásában terjesztett elő. Ennek a tervnek gondolatmenete a kővetkező: Átlagban évente 26 millió métermázsa búzánk és rozsunk terem összesen, amelyből vetőmag- szükségletre kell 4 millió, belső fogyasztásra 15 millió és így összesen 7 millió mázsa az, ami mint felesleg, kivitelre kerül. Ha a belső fogyasztásra szolgáló 15 millió mázsa gabonát 75 százalékkal őröljük ki, — amint az ma történik — akkor 125 mázsa lisztet képünk, míg ha 60 százalékos őrlésre térnénk át, akkor a 12 5 mázsa liszt nyeréséhez 19 millió mázsa gabonát kellene felőrölni, ami azt jelentené, bogy a 7 millió mázsa gabonafeleslegünk 3 millió mázsára csökkenne." A felesleg ily nagyfokú csökkenése emelné a belföldi árakat, azonkívül azzal az előnnyel is járna, hogy a kisebb felesleg elhelyezését sokkal könnyebb volna biztosítani. Számításai szerint a jelenlegi liezlárak érintetlenül hagyása mellett 18—19 pengős búzaárat iehetne elérni anélkül, hogy az államnak egy fillér megterheléB9 is lenne. A 60 százalékos kiőrlés mellett fennmaradó 40 százalék kerpamennyi- séget a jelenlegi 10—11 pengős ár helyett mintegy 6 pengős árban bocsáthatnák a malmok a gazda rendelkezésére, ami emelné az állattenyésztés rentabilitását s megkönnyítené a lisztexportot. Ezzel a tervvel ma már az egész ország közvéleménye behatóan foglalkozik és minden oldalról örömmel üd- vözlik a termékeny ötletet amely ködös utunkon biztos útjelző, KállBy Miklós dr. evvel a tervvel megmutatta, hogy súlyos gazdasági helyzetünkben is találhatunk módot a megújulásra, erőforrások megnyitására. A terv való- raválásának mi sem állhat útjában és állattenyésztésünk fellendülése nagy mértékben fellendítené gazdasági életünket. A fogyasztási adóhivatal megkezdte a borkészletek felvételét a késedelmes bejelentők pincéiben Még mindig ötszáz körül van azoknak a termelőknek a száma, akik a bejelentést nem eszközölték. Eger, november 25. November 20-ban állapította m°g a városi fogyasztási adóhivatal azt a határidőt, ameddig az egri szőlősgazdáknak készleteiket a szabályok értelmében be kellett jelenteniök. Az adóhivatal méltányolta azt a körülményt, hogy az őszi munkák lefoglalják a termelőket és azért adta a haladékot. A kitűzött határidőre azonban még körülbelül 500 termelő nem jelentette be készleteit, ezért a fogyasztási adóhivatal utasította közegeit, hogy a bor felvételét kezdjék meg a gazdák pincéiben. Mióta ez a munka folyik, azok a termelők, akik bejelentési kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget, egymásután jelentkeznek az adóhivatalban a készletek bevallására. A Felvidéken három év előtt Sarlósok néven űj ifjúsági szervezet alakult, amely a magyar kultúra egyetemességének megőrzését vallotta programmjául. Legalább is kifelé ezt a célt hangoztatták a magyar nemzeti jelszavakkal zászlót bontó Sarlósok. E mozgalom ellen nekünk magyaroknak lehetett a legkevesebb kifogásunk. Igaz ugyan, hogy már annak idején joggal gyanút kelthetett volna az a szokatlan körülmény, hogy Benesők ezúttal megfeledkeztek börtönőri szigorukról és szemethunytak a Sarlósok szervezkedése fölött. A nemzeti jelszavakkal hivalkodó ifjúsági alakulat keresni kezdte a kapcsolatot az anyaországbeli és az erdélyi ifjúsággal, de nem a magyar érzés volt az a közös tényező, hanem — aminthogy azt immár a tények kétségbevonhatatlauul bizonyítják —■ a marxizmus ideológiája, a bolsevizmuz eezaseköre. A »sarló« a szovjet szimbolikus vörös sarlója volt,nem pedig a magyar gazda földmivelő szerszáma. Talán «nemes céljukra» velő tekintettel pénzzel is támogatta Benes a Sarlósokat, noha ezek nem szűkölködhettek anyagiakban, hiszen a szovjet bőven ontotta a rubelt felvidéki sarlósainak. A Sarlósok a közelmúltban Pozsonyban ifjúsági kongresz- szust rendeztek e ezen felhívták az ifjúság figyelmét a «jól bevált» szovjetmődszerekre, amelyek között szerepelt a magyarországi fiatalság bolsevizálása is. Dicsőítették a kollektív termelés rendszerét és a szovjet iskolarendszert. Megtudtuk, kik azok, akik fizetett ügynökök útján bolsevista röpcédulákat szórnak szét a magyarországi egyetemeken s izgató tartalmú röp- iratokat dobnak le repülőgépekről a magyar főldmíves nép közé. A hazafiasságban és nemzeti érzéseiben megingathatatlan magyar ifjúságnak semmi köze nincs a Sarlósok vörös propagandájához. A magyar ifjúság egyeteme úgy idehaza, mint az elszakított területen távol áll ezektől a pénzen vásárolt bolse-
