Eger - napilap, 1931/2
1931-11-25 / 267. szám
Ä R Ä 10 FILLÉR XLII. évfolyam 267. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1931 november 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbáa Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.—KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : A kormányzóné nyomorenyhitő akciójára Egerben befolyó adományokat itt fogják felhasználni Összeírják Egerben az ellátatlanokat és segélyre szorulókat. Az egri Dyomorenyhilő akció, amely Hedry Lőrinc dr. főispán vezetőiével szélei alapokon indult meg, újabb etaphoz érkezett. Az imégbizotiiág intézkedése következtében minden megtörtént, hogy a városban található ellátatlanokat, segélyre szorulókat összeírják. Ez a munka már nagyjában meg is történt, mint ahogy Hedry Lőrinc dr. főispán tájékoztatta az Eger munkatársát ma délben. — Az egri ínségeseket összeírattuk, mondotta a tőispán, — most már csak a listák összehasonlítása, egyeztetése van hivatva, hogy számszerűen is tiszta képet kapjunk az ellátatlanokról. Ez azért szükséges, hegy elkerüljük ez esetleges visszaéléseket és azt, hogy valaki kétszeres ellátást kaphasson. — Nagy segítségére lesz a városi inségakció lebonyolításának az a körülmény, hogy a Kormányzóné Öféméltóságá- nak akcióján befolyt pénzbeli és természetbeni adományok itt maradnak Egerben. Erről a napokban kaptam értesítést és csak azért kell jelen- «■■■—g———1 tést tenni az adományokról, hogy a sajtóban nyilvánosságra lehessen hozni az adakozást és a szárcysegédi hivatal tudomást szerezzen róla. — Épen ezért a vezetésem alatt álló ínség- bizottság felhívással fordul majd a város közönségéhez, hogy tehetségéhez képset járuljon hozzá a Főméltőságú asszony akciójának sikeréhez. Ezt a felhívást egyénenként kapják meg többen, a nagyközönséget psdig a sajtó útján hívjuk fel adakozásra. — Az inségbizottség a jövő hét folyamán tart ülést és ezen fogjuk elhatározni a további teendőket. Az Ínségeseknek különböző csoportokba való sorolását a legrövidebb idő alatt elvégzi a kiküldött bizottság s akkor ezek szerint a kategóriák szerint megkezdjük a segélyezés munkáját. — Ugyancsak az inségbizott- ság legközelebbi ülése fog dönteni a segítés mérve és módja felett is. Annyi bizonyos, hogy az eddig is többször hangoztatott elv szerint természetbeni segítséget ad a bizottság a rászorulóknak. Columbus című drámájából olvas fel részleteket vitéz József Ferenc királyi herceg a Gárdonyi Társaságban Lampérth Géza székfoglalója és Pataki Vidor vetítettképes előadása az Egri Csillagokról a szezonnyitó nagygyűlésen. A Testnevelési Tanács 18 hevesmegyeit tüntetett ki éremmel és díszoklevéllel tízéves jubileuma alkalmából. Vitéz Subik Károly kanonok aranyérmet kapott a testnevelés terén kifejtett munkájáért. Ezelőtt 10 évvel alakult meg az Országos Testnevelési Tanáé*. És hogy egy megcsonkított, mindenéből kifosztott országban a testnevelés ügye oly ronatn- léptekkel haladt előre, miként ez náiunk történt és hogy rövid pár év alatt sikerült hosszú évtizedek mulasztásait pótolni, ez negyrészben a Testnevelőd Tanáé* érdeme s azoké, akik ezt a közhasznú intézményt életre hívták. A magyar sport azóta lendült fel oly magas íveléssel, amióta ennek a szervnek irányítása, buzgölkodása megmutatta az irányt, amelyben a nemes értelemben felfogott testnevelésnek haladnia kell. Különösen a tömegsport fellendítésével s a középiskolai sportélet fejlesztésével szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. De mindezen szolgálatokat nem tehette volna meg, ha országszerte nem akadtak volna lelkes férfiak, akik hivatali állásuk, de még inkább megértő egyéniségük súlyával szintén be nem állanak a testnevelés szolgálatába és a snindsnntpi életben valóra nem váltják a Test- nevelési Tanács elgondolásait és célkitűzéseit. Ezekre a hűséges segítőtársakra gondol most elsősorban tízéves jubileuma alkalmával a Testnevelési Tanács és érmekkel, dicsérő oklelelekkel tünteti ki őket évtizedes munkájukért. Heveemegyében 18 érmet és díszoklevelet adományozót a Tanács. A lista élén vitéz Subik Károly apálkanonok, érseki iro- daigazgaió áll, aki aranyérmet kapott. Ezüstéreimn?l Szabó Jágő gyöngyösi bankigazgató és dr. Miklóssy Aladár pétervásárai főszolgabíró lett kitüntetve, míg bronzérmét dr. Posojevich Jenő makiári főjegyző, Magnin Alfréd füzesabonyi főjegyző és Verő- ndes Dezső egerbocd tanító kaptak. Dicsérő oklevéllel Csorba Mátyás verpeléti kisgazdát, Kunság Gyula egri dohánygyári tisztviselőt, Jakab Andor komlói tanítót, Budai József vécsi adóügyi jegyzőt, Pók Márton atkári tanítót, Simon György vécsi föld- ■lived, vitéz Hevesi Páter atkári földmívest, Ébneth Rezső visz- neki főjegyzőt, vitéz Havas Ferenc bodonyi ig.-tanitőt, Perget István mátraballai tanítót, Urbán János pátervásárai tanítót és Zu ■ her Sándor recski tanítót tüntették ki. Az elmúlt években megszoktuk már, hogy a Gárdonyi Társaság szezonnyitó nagy gyűlése mindig valami érdekességet és kellemes meglepetést hozott. A Társaság vezetősége gondoskodott arról, hogy az idei nagy-gyűlés is bővelkedjék vonzó számokban. A legnagyobb érdekessége a műíornak vitéz József Ferenc dr. főherceg felolvasása lesz, aki költeményekkel s a Columbus c. színművéből kiragadott részlet bemutatásával foglalja el tiszteleti tagságát, melyet a Gárdonyi Társaság felajánlott őfenségének. A királyi herceget, mint költőt, jól ismeri Eger közön> lége, hiszen a Fenség volt a szerzője a Dobó fohásza s a Szarvaskő című műveknek, melyek a Petőfi Társaság egri vándorgyűlése alkalmával osztatlan tetszést arattak. Ugyancsak székfoglalót tart Lampérth Géza az országos nevű író, aki szintén versekkel lép ez egri közönség elé. Versei közül egyikben Gárdonyi szelleméhez szól. A sok szépirodalom és vers mellett helyet kap az ülés műsorában a komoly tudomány is. Pataki Vidor dr. vetítettképes előadásában fogja bemutatni, hogy az Egri csillagokban megrajzolt egri várban mi a valóság s mit adott hozzá a halhatatlan Egri Remete istenáldotta fantáziája. Az ülés megnyitó beszédét Kürti Menyhért dr. fogja mondani, kinek ragyogó szónoki képessége i mély esztétikai tudása annyiszor ragadta magával városunk irodalombarát közönségét. Mindig elkésünk. Alig pár hét múlt el azóta, bogy a font világpiaci helyzete megingott s már a politikai és gazdasági élet egész területén olyan lendülettel indult meg a mentési akció Angliában, hogy például szolgálhatna a mi tízéves tehetetlen vergődésünknek. Az aDgol imperializmus rögtön véget vetett a türelmes liberalizmusnak, mikor észrevette, hogy az angol font és az ország biztonsága forog veszélyben az egitáciő miatt. Az öntudatos angol munkái megtudta, hogy a munkanélküli segély értéktelen!- tette el az angoljfontot és hogyha Anglia pénzügyi és gazdasági biztonsága megsemmisül, akkor elapadnak és megszűnnek azok a források is, melyekből munkanélküli segélyt fizetni lehet. A veszély közelsége életre hivta az ország megmentésére a nemzeti erőket az olaszoknál, németeknél, angoloknál, csak nálunk nem tudják közös nevezőre hozni és megszervezni a széthullott nemzeti akaratot, pedig misűlyosabb helyzetben vagyunk, mint Anglia. Úgy látszik nekünk tizenkét
