Eger - napilap, 1931/2
1931-11-24 / 266. szám
ärä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ §0 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.— KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558. : X.L1L évfolyam 266 szám ♦ Kedd # Eger, 1931 november 24, Pár nap múlva 20 vágón Inségbúza érkezik Heves megyébe A főispán már utalványokat is adott a községi inségbizottságoknak. A jövő hónap folyamán ugyanilyen részletekben szállítják le a 60 vágón búzát. Szabadliceumi előadások Egerben. A varmegyei iskolánkívüli népművelési bizottsághoz többen ez* zal a kérelemmel fordultak, hogy rendezzen a bizottság a város polgársága e a nagyközönség részére a társadalmi kérdéseket s a tudomány mai álláspontjait megvilágító szabadlicemi előadásokat. A bizottság e kérésnek engedve a népfőiskola igazgatóságával karöltve akként kívánja ezeket az előadásokat megrendezni, hogy azok a népfőiskolával kapcsolatban tartassanak hetenkint háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken este 8—9 őráig. Ezeken az érákon tartja meg dr. Rubovszky Ferenc teológiai tanár nagyértékfl előadásait a társadalomtudomány legfontosabb kérdéseiről, dr. Csepreghy László jogakadémiai tanár a magyar alkotmánytörténetből, dr. Szilágyi József v. tiszti orvos pedig a biológiából és egészségtan köréből, vetített képekkel illusztrálva. Ezeken az előadásokon tehát ezentúl mindenki díjtalanul résetvehet s városunk közismert kiváló előadóitól nyerheti a Lg fontosabb problémákra vonatkozó ismereteket. Népmissió Kápolnán Az elmúlt hét folyamán P. Roznik Rajner és P. Mészáros Albert ferencrendi missziós atyák Vágó Lajos esperesplebános meghívására népmissiőt tartottak Kápolna községben. Az érkező atyákat a község egész lakossága künn várta az állomáson, ahol Ridárcsik Miklós főintéző az egyházközség nevében üdvözölte őket. A népmissiőnak hatalmas, lélekgyőgyítő hatása volt, a gazdasági leromlás miatt nehéz helyzetben levő elcsigázott kápolnai népnek több mint 75 % a j át ült a bűnbánat szentségéhez. A sikerült missiő után Vágó Lajos esperesplebános az egyházközség képviselőtestületének díszgyűlésén szívből jövő szavakkal köszönte meg a missi- ós atyák munkáját. Eger, november 23. A földmívelésügyi miniszter értesítést küldött Hevesvármegye főispánjához, hogy a téli Ínség- akcióra kiutalt 80 vagon inség- bűza egy részét, egyelőre húsz vagont útnak indítottak a vármegyébe. A kormánysegítség pár nsp múlva megérkezik és intézkedés történi aziránt, hogy az egyes elosztási gócpontokra irányítsák egyenesen a 20 vagon búzát. — A főispán az utalványokat már kiállította a helyi bizottságok számára s azok át fogják venni a rájuk eső részt. A búza számára zsákokról és fuvarról keli gondoskodni a községeknek, mert a szállítás vagon- tételben, összeöntve történik. Az állomásról való elszállítás, a be- fuvsrozás és esetleges más szállítási költségek a várost, illetve községet terhelik. A még háiralovő 60 vagon búzát december hónap folyamán szállítják le a vármegyébe s kiosztása ugyanolyan technikai elgondolás szerint történik, mint a most érkező húsz vagoné. Tévedés volna a német néptől, hogy a Hittlsrpárt hatalomra jutásában látja a nemzet jobb jövőjét és mindig nagyobb tömegben áll mögéje? Tévedés volna az amerikai néptől, hogy nem vállal közösséget a békediktátumokat porkolábként őrző népszövetségi politikával ? Tévedés volna a japán néptől, hogy a genfi béke- poliiika szentsége» idején fegyverrel tőr Kínában utat a nemzeti érdekének? Tévedés volna az olasz néptől, hogy nem a háborús szövetségeséivel tart, hanem uj hatalmi csoportosulás kiépítésében látja a megoldást? Tévednek ezek a népek, a genfi politika járna a helyes úton ? A konferenciáknak, a megegyezéseknek, a belenyugvásoknak, a minden terhet elfogadó megalkuvásnak volna itt változatlanul továbbra is jövője? Fel kell ezeket a kérdéseket Az egri főkáptalan föld- parcellázása iránt egyre nagyobb az érdeklődés Amerikába kivándorolt magyarok is érdeklődnek a parcellázás után. Eger, november 23. Ez év telén indűlt meg az egri főkáptaian birtokán annak a nagyszabású parcellázási tervnek kivitele, amely mély szociális érzékről tanúskodva földhöz akarja juttatni a falvak lakosságát. Annak idején tömeges érdeklődés nyilvánűlt meg a parcellázási terv iránt. Egymásután jelentkeztek a földigénylők, részben olyanok is, akik kellő tárgyismeret nélkül voltak s azt gondolták, hogy tőke nélkül is lehet földhöz jutni. Ezek egymásután lemaradoztak, azonban még így is tekintélyes számban vannak földigénylők. Most Uher miniszteri tanácsos és dr. Komjáthy Károly ügyvéd, a főkáptalan megbízottjai fáradságot nem kímélve dolgoznak a terven és mármost is mutatkoznak a szemmelláthatő eredmények. Eddig a zeigerei, a tiszakis- faludi, egyeki, mezőtárkányi eladásra kijelölt ingatlanokra jelentkeztek vevők. Itt a parcellázás már meg itt indult, az igénylők között osztják a földet. Ezeknek a parcellázásoknak befejezése után Fövenyeshát, Bagota csak ezután kerülnek szétosztásra. Hogy milyen széles érdeklődés nyilvánult meg a parcellázás iránt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Amerikából is jelentkeztek évekkel ezelőtt kivándorolt magyarok, akik főidet akarnak szerezni a főkáptalantól. Az árak a főid minősége, fekvése szerint változnak. A vételárat a vevő akár egyszerre kifizetheti vagy kellő jelzálogi fedezet mellett az egészet, vagy annak egy részét 35 évi törlesztésre kölcsön mellett az egri főkáptalan hitelezi. Ezzel a hitelkérdés teljes mértékben meg vau oldva. vetni, csoportosítani keli így a nemzetek törekvéseit, hogy a gondoktól kábult, az eszmék és áramlatok között tepogatődző magyar agyak elé világosan odavatítsük a világ képét, mely most igen nagy válfoz&st mutat. A népek életére sorsdöntő változási. Az a »békepolitiks,« mely évek óta a népszövetség tanáoi- kozáaait takarta, — lassankiut elveszti a jelentőségét. — Tehát mindkét részről megtévesztő politika folyt, amelyről mindkét fői tudott. Éppen ezért helyezte a francia politika első föltételként előtérbe a biztonság kérdését, mert világosan látta, hogy a genfi békaszőlamokkal, tárgyalásokkal a német népet csak ideig-őráig lehet hitegetni, s ha a tévedésre, a megtévesztésre rájÖD, s rálép az egyetlen útra, mely a nemzeti élet számára lehetséges: a hatalmi csoportosulás erőforrásához Dyul. Nem a tévedések útján járnak a népek, amikor a nemzeti életeket biztosító irányokat követik ; a tévedés — Genf volt. Tévedés volt abban hinni, hogy akik négy évig pusztították egymást, máról-holnapra megbocsátanak ; megbectájtják a romba- dőlt városokat, az elrablóit birtokokat, szétszagatott országokat ; tévedés volt hinni, hogy
