Eger - napilap, 1931/2
1931-11-22 / 265. szám
EGER «■iiwr1immm rtgiiwn írni i A szegénybeteg-ellátásra lesz elsősorban nagy hatással az -új kórházrendelet 1931. november 22. Eger, november 21. Az uj kőrházrendelet követ- kfznényei teljesen c.-ak a miniszteri hozzájárúlás mérvének megállapítása u'án mutatkozhatnak, annyi azonbm már most raegállapí ható, hogy a kórházra nagy hátránnyal jár az a rendelkezés, amely az eddigi szűk kereteket még jobban megszorítja. Az uj rendelet h itása elsöto ■ bau a szegény betegek kezelési költ ségeínek redukálásában fog megnyilatkozni, mert kénytelen lesz a kórház ezeket a költségeket h a lehetőségig minimálni. Jelenleg az a helyzet, hogy a szegénybeteg kezelésnél már a múlt hónapban lecsökkentette a miniszter az eddigi havi átalány összegét ■ amennyiben ezt is a kórházi átalányhoz írják, nincs kizárva, hogy még kevesebb összeg juthat az ingyen gyógyszerekre. Helyes nyomon a szegények között Utóbb' időben sokat foglalkoznak a lapok, a nyomorgók felkutatásával és siralmas helyzetűk kiizínézésével. Mivel e cikkek nyomán kiderült az olvasóközönség tájékozatlanságáé nyomorgók főliegítéiéaek hovátar- tozandőságát illetőleg, legyen szabad néhány sorban ennek illetékességét ismertetni. Mielőtt a tárgyra térnénk, csodálkozásunknak kell kifejezést adni, hogy Egerben — ahonnan világkörüli u jlra elindult az »egri norma« mely annak idején a legnagyobb megértéire talált az immár négy éve fennálló szegénygondozás — akad mégis család, eki erről nem tud s az újság utján keres támogatást. E tény keltette fel figyelmünket — sejtvén, hogy idegenről van sző — a felkerestük a felszerkesztett cialádot, ahol alapos környezett mu’mányi vőgsz'íüuk. A szőbanforgó család fiatal özvegy nő három gyermekkel, némi nyugdíjjal. Amikor a szegénygondozás megalakult, kimondották határozatiig, hogy elsősorban a 60 éven felüti, elhagyott koldusokat emelik tel, ezeket gondozzák, és támogatják. Fiatalabbikat is segít azonban a Bizottság, ha bajba jutnak, hogy átsegítse őket szorult helyzetükben. Ugyanakkor kimondották az egész város területére a koldulás tilalmát, tehát sem aj lóról ajtóra, sem társadalmi utón feé regetni nem szabad. Azonban az emberi gyengeség, mely minden újítástól visszariad, amimegszo- kottságából kizökkenti, e téren is megnyilvánul s ez csak az enszeretetre vezethető vissza. Önmagát, gyengeségét, meg- ■zokottságftt szerető az, aki kér tilalom dacára is, de önmagát, réssvétérzéseit dédelgető, szerető az is, aki a határozatilag kimondott tilalom d-cára úgy ad, hogy ez arra hivatott közhatóság szol- gálatában álló s e célt szolgáló szervet megkerüli 8 nem jelenti illetékes helyen a nyomor- gőt. Követendő példának megemlítünk két nap előtt lejátszódott esetet, amikor hivatalunknál megjelent egy úriember cselédjével, kinek puttonya megrakott volt éjelemmel és ruhaneművel, felkért bennünket, hogy a megadott címre juttassuk el egy nagy Ínségben levő szemérmes családhoz, mert ő nem akarja, hogy az adakozó kilétét ismerjék, nem akarja őket megalázni. Egy mSsi t eset, midőn egy özvegy urinő, férje halálának évfordulója alkalmából lefizetett 7 P 30 fillért hivatalunknál, hogy olyan cialédot, amelyet az alapszabályok értelmében rendszeres gondozásra fel nem vehetünk, élelmiszer utalványban részesítsünk. Ezek önzetlenül szeretik nyomorgó ensb rtestvéreiket, mert nem s’ppal-dobbal, hnnem szerényen adakoznak, noha nekik is nehezükre esik, de megtalálják a módját szociális érzékük segítségével hogyan kell támogatni a segélyre szorultat és hogyan ez arra hivatott szervet, hogy hivatásának tökéletesebben megfeleljen, Mindenkinek át kellene ezt éreznie, megértenie s az önként vállalt adakozását pontosan leróni, hogy fennakadás ne ldgysn, mert az a sok elmulasztott 10— 20 filléres befizetés tAemes ősz- szegre rúg, melyből nagyon sok családnak jutna rendkívüli segélyezés. Ellenkező esetben bizoay jő szónál és részvevő szeretetnél egyebet alig juttathatnánk. Már pedig a mai társadalmi nehézségek leküzdésén egyedül a szociális támogatás minden ágára kiterjedő működéssel lehet segUeni. az igazi szociális tevékenység p :<dig egyasegyedül az evangéliumi szersteten alapszik, mely kimondja a szegénynek titkos segítését >ne tudja meg a bal, hogy mit cselekszik a jobb«. Ha tehát szociálisan akarunk segíteni, tegyük ügy, hogy arról más ne tudjoD, kapcsoljuk ki az egyéni hiúságot, hivalkodást. Tegyük ezt nemcsak azért, hogy a nyomorgóban az önérzetet fejlesszük, de tegyük azért is, hogy a társadalomnak érdemes tagokat neveljünk s ne tunyákat, akikből a tömeges segélyezés — népkonyha stb — alkalom forradalmasítható elemet képez, önmagával és a társadalmi renddel elégedetlenkedő ma- gatartásű egyéniségeket forrnál. Adjunk, mert rászorulnak, de tegyük ezt megértéssel, a szegény, önhibáján hívül szorult helyzetbe ju ott testvéreinknek érzékeny lelkét nem bántó, magunkhoz felemelő, őket testvéreinknek elismerő modorban. Ezt a közvetítő szeropat töltik be a izegéEygondozó nővérek, amikor vállalják a város közönsége adományának átvételét s annak elosztását pártat lanul, részrehajlás nélkül, csak a nyomort veváa figyelembe, vagy erkölcsi szempontont, hogy esetleges tovább zülléstől megmentsünk jobb sorsra hivatott egyéneket. Ezért szeretettel fordulunk Eger város megértő közönségéhez, hogy ne lankadjon el soha, hanem a nehéz időket tekintve, még áldozatosabban edakozzék a város szegényei javára, pénzben, vagy ruhanemű (viseltes, jivíásra szoruló is lehet), eset leg természetbeni élelemmel (liszt, burgonya, zsir stb.) melyek nálunk vagy a gyűjtök útján be- jelentváD.bármibor érte megyünk e hálánkat imáinkkal rőjjuk le. Fölkérjük a város érdemes közönségét, hogy az újabban vidékről bejött s elszaporodó vándor kéregetők- nek ns adjanak. Fogju ik össze e nagy munkában • akkor nsm fog előforoulni olyan esst, mint Szolnokon, ahol összeírtak 700 munkanélküli ínségest s ezek felsegítésére megindították a Tűzi szabályozási munkálatait, melyre ötszázan jelentkeztek, tényleg azonban ciak 250 jelent meg munkára, ebből is csak 200 tartott ki. Nem dolgoznak, mert a társadalom gyengeségét ki lehel aknázni, dolgoznak mások helyettük, akik rendszertelenül osztják szét filléreiket. így nem lehit menteni. R ind- szeres, elővizsgálat megejtése és szakize.ü megbirálás után lehet csak a bejön segíteni. Neveljük elsősorban az önérzetet és önbsc.ülást, nyújtsunk munkaalkelmat a munkabíróknak, a tehetetleneket pedig tá- mogissuk arra hivatott szerv útján, hogy senki se váljék a társadalom terhére és akkoriesznek újra békéi, önelégült emberek, ha emellett kifejlesztettük bennük az igények helyes és nemes irányú kielégítésének fölismerését. Szegónygondozó nővérek. A kisgyermekes családokat patronátus alá helyezik Egerben Az egri Mansz. Eger, november 21. Az egri Minsz novemberi választmányi gyűlésen az idei téli segélyakcióját tárgyalta. Az egyesület nem akarja tétlenül végignézni a ránkköszöntő télnek a nyomorát, hanem a hatóságoknak segítségére siet úgy, ahogy azt minden nagyobb városban megteszik a társadalmi egyesületek. M ?, amikor prófétai sugalló erővel hirdetik mindenfelé az ország főpapjai, hogy ne külsőségekben éljük ki vallásosságunkat, el kell nyomnunk magunkban miodanny uaknak az önző káini gondolatot: »Avagy felelős vágyóké embertársamért«. Az egri Mansz a megpróbáltatások e súlyos esztendejében átérzi a nyomorgókért való testtéli segélyakciója. ▼éri felelősséget s a magyar jövőt kivánja szolgálni, amikor az egri ciECiemővádalmet írta föl ezidei szociális munkájának a zászlajára. A társadalom vezető asszonyai : dr. Hedry Lörincné, Hedry Bálánő, Okolicsányi Imréné és Trak Gízáné a gyűlésen való részvételükkel és bz áldozatok vállalásával bizonyságát adták annak, hogy átérzik e komoly idők példára buzdí.ó kötelességeit. Az egri Mansz e novemberi gyűlésen indította meg a vándorpólya intézményét, hogy a város legszegényebb családjainak kisdedeit ne kelljen rongyokba, vagy újságpapírba burkolni, amint azt Budapesten, akárhány nyomortanyán már megtették. — 10 ki i kelengye imr BMVI7i:7ETÉir vasaló, gyorsfőző, porszívó az új erősebb áramra, gyorsan, pon tosan éslegolcsób-ni irvl VILLANYVEZETEK, és ré&éssUék'kii'k ÁTSZERELÉSÉT tan végzi . 25 év 6ta toJUDLOF-CEG Tel. 128
